Önmagában nincs, de csomagban már lehet értelme az orosz-amerikai gázbiznisznek
Az Északi Áramlat 2 gázvezetékprojekt újraindításáról tárgyalnak Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök bizalmasai – írja a Financial Times.
A tárgyalásokat a lap szerint az Oroszországot Németországgal összekötő vezetéket fejlesztő cég korábbi vezérigazgatója irányítja. Az orosz menedzser Putyin régi bizalmasa, és 2022 óta amerikai szankciós listán szerepel.
Előzmények: az oroszok legkésőbb a 2000-es évek eleje óta dolgoznak azon, hogy Ukrajnát kikerülve is képesek legyenek gázt szállítani Európába. Ennek a törekvésnek az egyik kulcseleme lett az Északi Áramlat projekt.
A Balti-tenger alatt futó első két vezetéket a 2010-es évek elején adták át, és ettől kezdve egészen az orosz-ukrán háború kirobbanásáig ez volt a legfontosabb gázszállítási útvonal Oroszország és az EU között.
A fejlesztés azonban nem állt le ezzel: 2018 óta épült az Északi Áramlat 2 névre keresztelt újabb két cső, amely megduplázta volna az ezen az útvonalon szállítható gáz mennyiségét.
Az új vezetékek elkészültek, sőt le is tesztelték őket, ám részben az amerikaiak nyomásgyakorlása miatt nem kapták meg a használatbavételi engedélyt. A háború kirobbanásával pedig biztossá vált, hogy nem üzemelik be őket.
Azóta a már működő két vezetéken is leálltak a szállítások, 2022 őszén pedig az Északi Áramlat két és az Északi Áramlat 2 egyik csövét felrobbantották.
Számokban: az Észak Áramlat két vezetékének együttes kapacitása évi 55 milliárd köbméter földgáz szállítását tette lehetővé. Ez az éves magyar fogyasztás 6-7-szerese, a háború előtti uniós felhasználás hetede.
A vezetékek a háborút megelőzően, sőt még az orosz inváziót követő hónapokban is lényegében teljes kapacitáson működtek, naponta durván 165 millió köbméter gáz érkezett Németországba ezen az útvonalon.
Azzal, hogy a 2022-es robbantással a négyből három vezetéket kiiktattak, most legfeljebb 27,5 milliárd köbméternyi kapacitást lehetne üzembe állítani. Ha valóban vannak tárgyalások, akkor azok erről szólhatnak.
Felülnézet: bár az Északi Áramlat 2 iránti amerikai érdeklődés nem előzmény nélküli, elég nehezen érthető, hogy az Egyesült Államoknak miért lenne érdeke a projekt újraindítása.
Nem véletlenül szóltak korábban arról a hírek, hogy az amerikaiak inkább blokkolják a dolgot. Az orosz gáz kiesésével ugyanis maguknak teremthettek piacot Európában.
Ha maga az infrastruktúra amerikai kézbe kerülne, akkor abból lehetne természetesen bevételük, de valószínűleg ennél többet buknának az orosz versenytárs erősödésén, és az ebből eredő piacvesztésen.
Az egész csak úgy nyer értelmet, ha egy nagyobb üzleti csomag része – mondta a G7-nek Takácsné Tóth Borbála, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (BCE-REKK) gázpiacokkal foglalkozó főmunkatársa. Ez egyáltalán nem lenne idegen az oroszoktól, korábban európai partnereikkel is gyakran tárgyaltak így.
Mi várható? A projekt felélesztéséhez kevés az orosz és amerikai szándék, nem lehet megkerülni azt a Németországot, ahova befut a vezeték.
A jogi kérdések mellett a német oldalon időközben valószínűleg olyan leszerelések is történtek, amelyek technikailag is ellehetetlenítik a szállításokat. Emellett az ottani vezetékeket birtokló piaci szereplőkkel is meg kellene egyezni, és az sem a német nyitottságot vetíti előre, hogy a választások győztese, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) Ukrajna támogatásának megerősítésével kampányolt.
A vezetékről szóló tárgyalások ugyanakkor elég jól illeszkednek abba az új világrendbe, amit az Egyesült Államok és Oroszország elmúlt hetekben egyre látványosabb közeledése jellemez.
Válsághelyzetekben eddig dolláreszközökbe, amerikai kincstárjegyekbe menekültek a befektetők, most azonban egészen mást látunk, ami megkérdőjelezi az eddigi viszonyítási pontokat.
A világ sok országában óriási a megkönnyebbülés azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök 90 napra felfüggesztette a szerdán életbe lépett „kölcsönös" vámok alkalmazását, és Kínát leszámítva ehelyett csak a szombaton életbe lépett 10 százalékos alapvám marad érvényben. Bár ez sem kevés a kiinduló állapothoz képest - ráadásul az ágazati, például autóipari vámok érvényben maradtak -, érdemes megnézni, mely országok nyernek a legtöbbet a szerda esti Trump-bejelentéssel.
Legalább 104 százalékosra emelkedtek szerdán az Egyesült Államok kínai termékekre kivetett vámjai a 34+50 százalékos emelés életbe lépése nyomán. A CNN számítása szerint a tényleges terhelés ennél is magasabb, az USA teljes kínai importjára vetítve átlagosan 125 százalékos.
Lemondott az inflációkövető áremelésről a kormány nyomására a távközlési piac három meghatározó szereplője és a vezető kereskedelmi bankok is, hogy elkerüljék az élelmiszer-kiskereskedelemben bevezetett árrésstophoz hasonló szektorális intézkedéseket.
Féléves mélypontra süllyedt a magyar háztartások állampapír-állománya februárban, miközben jelentős pénz áramlott a befektetési alapokba – írta a Bank360.hu a Magyar Nemzeti Bank friss adatait elemezve.
Törvényjavaslatot nyújt be Lázár János építési és közlekedési miniszter annak érdekében, hogy az állami beruházásoknál feltárhassák a teljes vállalkozói láncot, „egészen addig, aki a nyelét fogja a lapátnak”.