A bemutatott leletanyagok a paleolitikumtól kezdve, a római- és avarkori időszakon át egészen a középkorig nyújtanak betekintést a korabeli emberek életébe. A kiállítás a Dunakanyar napjainkban lakott nagyvárosainak térségeiben, a Budai- és Visegrádi-hegységben, a Pilis és a Börzsöny magaslati vidékein, a Zsámbéki-medencében vagy a Pesti-síkság alföldi régióiban talált számos különböző régészeti korszak emlékét mutatja be.
Rajna András régész, a kiállítást rendező Ferenczy Múzeumi Centrum régészeti osztályának vezetője kiemelte: a tárlaton jól elkülönül egymástól a Duna egyik és a másik oldalán talált leletanyag. Hozzáfűzte, hogy a Dunában, a víz mélyén fellelt tárgyakat is megtekinthetik az érdeklődők. A szervezők a kuriózumok közül kiemelték azt a Pécel mellett talált, nagy termetű, több mint húszezer éves gyapjas orrszarvút, amit megkövült állapotban őrzött meg a föld. Hozzátették, hogy a csontváz mellett hét pattintott kőeszközt, köztük a vadászat során használt hegyeket és a tetem feldarabolására alkalmas, éles, obszidiánból készült pengéket is bemutatnak a kiállításon.
Feltártak egy Kr. e. 3. évezredből származó sírt is, amelyben egy italáldozat bemutatására használt edényt fedeztek fel a halott mellett – ez az elemzések alapján az egyik első európai sörfogyasztást bizonyítja.
A tárlat anyagában szerepel az a több mint hétezer darab érméből álló leletegyüttes is, amelyet az 1526. évi török hódítások idején rejtettek el a Vatya nevű településen egy perselynek átalakított, festett cserépkorsóban. A tárlathoz kétnapos szakmai konferencia is kapcsolódik, amelyet a MűvészetMalomban rendeznek meg március 6-án és 7-én.
