Mi történik, ha nehézvizet iszunk?

2025 / 03 / 02 / Felkai Ádám
Mi történik, ha nehézvizet iszunk?
Amikor Harold Urey felfedezte a nehézvizet, az nemcsak egy mérföldkő volt a tudomány történetében, hanem együtt járt az emberiség legősibb kíváncsiságával: vajon milyen lehet az íze?

A tudományos kísérletek során nem ritka, hogy a kutatók saját magukon tesztelik elméleteiket. Az extrém példák között találunk olyanokat is, amikor tudósok parazita tojásokat fecskendeztek be maguknak, vagy veszélyes gázokat lélegeztek be. A merészek táborához csatlakozott az a három tudós is – Klaus Hansen, Harold Urey és Gioacchino Failla –, akik önként vállalkoztak arra, hogy nehézvizet igyanak, és megfigyeljék annak hatásait, valamint természetesen az ízét is – írja az IFLScience.

Egyszerű módszerrel szabadulhatunk meg a csapvízben lévő mikroműanyag 80 százalékától Bárki elvégezheti otthon öt perc alatt, és semmi speciális készüléket nem igényel. Persze a legjobb az lenne nyilván, ha eleve nem lenne a csapvízben mikroműanyag.

Mi az a nehézvíz?

Az elemeket az határozza meg, hány proton található az atommagjukban, viszont a neutronok száma változhat, ami miatt különböző izotópok alakulnak ki. A hidrogén például általában nem tartalmaz neutront, ám létezik egy nehezebb változata, a deutérium, amelyben egy neutron is jelen van. Urey az 1930-as évek elején igazolta a deutérium létezését, amiért később Nobel-díjat kapott. A nehézvíz (D₂O) akkor keletkezik, amikor két deutériumatom oxigénnel kapcsolódik. Nehézvíz a természetes vízben is előfordul, de mindössze 0,015%-át teszi ki – azonban elektrolízissel ki lehet vonni. Kémiai tulajdonságaiban nagyon hasonlít a normál vízhez, de az atomreaktorokban kulcsszerepet játszik: moderátorként lehetővé teszi, hogy a reaktorok dúsított urán helyett természetes uránnal is működhessenek.

Milyen az íze?

Klaus Hansen, az Oslói Egyetem farmakológusa volt az első, aki nagyobb mennyiségben fogyasztott nehézvizet. Kollégái figyelemmel kísérték a reakcióit: először „égető, száraz érzésről” számolt be, amelyet enyhe zsibbadás követett. Bár aggódott a lehetséges mérgező hatások miatt, két hét alatt fokozatosan növelte az adagot, végül pedig már 100 grammot is elfogyasztott anélkül, hogy azonnali káros hatást észlelt volna. Később Urey és Failla vakíztesztet végeztek. Ők nem tapasztaltak érezhető különbséget a desztillált víz és a tiszta nehézvíz között, és arra a következtetésre jutottak, hogy a deutérium-oxid ugyanolyan semleges ízű, mint a hagyományos víz. Későbbi kutatások alapján azonban a nehézvíznek inkább enyhén édeskés íze lehet.

Bár kis mennyiségben fogyasztva nem jelent veszélyt, ha a test víztartalmának 20%-át nehézvíz váltaná fel, az már komoly mérgező hatással járna, míg 35%-os arány már halálos is lehet. Szerencsére a nehézvíz tisztán önmagában – a fentiekhez hasonló, szigorúan ellenőrzött kísérleteken kívül – aligha kerül be bárki poharába.

(Kép: Pixabay/ronymichaud)


Így változtat életeket az OTDK: fiatal kutatónők sikertörténetei
Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) több mint verseny – egy életre szóló lehetőség arra, hogy fiatal kutatók bemutassák tehetségüket, fejlesszék szakmai kapcsolataikat és megalapozzák jövőjüket.
Így változtat életeket az OTDK: fiatal kutatónők sikertörténetei
Így változtat életeket az OTDK: fiatal kutatónők sikertörténetei
Két fiatal kutatónő példája bizonyítja, hogy az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) miként formálhatja a szakmai karriert és nyithat kapukat a nemzetközi sikerhez.
Az univerzum normál anyagának fele hiányzott eddig, de megtalálták
Az univerzum normál anyagának fele hiányzott eddig, de megtalálták
Nem veszett el, csak nem volt jól látható.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!