Helyi fejlesztés

További különbség, hogy az MVM Dome költségeit teljes mértékben a magyar állam fizette, és még az üzemeltetése is csak jelentős állami támogatással oldható meg: az állami MVM évi 1,4 milliárdot fizet, hogy fenn lehessen tartani a multifunkciós csarnokot.

Brnóban viszont a helyi önkormányzat építteti a sportcsarnokot, városi közszolgáltató cégekkel közösen. Emellett a 4,2 milliárd koronás költségekből 300 milliót a Nemzeti Sportügynökség, 200 milliót a Dél-morvaországi Régió biztosít. Szükség van 1,95 milliárd koronányi hitelre is, amelyet a Ceska Sporitelna bank folyósít, a 4,9 százalékos kölcsönt 2050-ig fizetik vissza. Ezt a létesítmény üzemeltetéséből kell kigazdálkodni, így nyereséges működést kell biztosítani. Az üzemeltetést saját cég fogja végezni, mert nem találtak olyat a piacon, aki vállalta volna ezt. (Ami azért valószínűleg a kockázatokat is mutatja.)

Ehhez a felálláshoz az is hozzájárul, hogy Csehországban sokkal nagyobb pénzügyi szabadsága van a városoknak, így a valós helyi igényekhez tudnak kulturális és sportintézményeket fejleszteni. Ezzel szemben Magyarországon alapvetően csak az állam tud ilyen létesítményeket építeni. A kisebb stadion is megfelel a 2031-es kézilabda Európa-bajnokság meccseihez, de a piaci alapon működő helyi Kometa Brno jégkorongcsapat találkozói és MMA-küzdelmek mellett további bevételeket hozó koncertek is lesznek.

Gazdagabb városban könnyebb

Az összehasonlítás abból a szempontból is érdekes, hogy a 12,5 ezer fős Papp László Sportaréna mellett túlzásnak tűnhetett egy újabb, ráadásul a Wikipédia gyűjtése szerint Európa negyedik legnagyobbjának számító sportcsarnok építése. Pedig Brnóban is egy másik, 7,5 ezer fős aréna mellé épül újabb. A két legjelentősebb sportarénát figyelembe véve ezer főre Budapesten 19, Brnóban 52 ülőhely jut.

Ez alapján tehát bőven elfért Budapesten az MVM Dome, de akkor miért kell állami szerepvállalás az üzemeltetéséhez? Ennek sok oka lehet, de Csehországban valószínűleg a jóval magasabb bérek és életszínvonal miatt is lehet nagyobb érdeklődés az ilyen létesítményekben rendezett kulturális és sportesemények iránt.

Európai összehasonlításban is az látható, hogy nem kiemelkedően magas a sportcsarnokok kapacitása lakosságarányosan Budapesten a nagyobb, 10 ezer fő feletti csarnokokat figyelembe véve. (A városok neve a buborékra kattintva vagy az egeret odahúzva jelenik meg.)

Sportcsarnok-ellátottságában sokkal inkább Moszkva, Minszk és Szentpétervár áll Budapesthez közelebb, mint Brno, Ljubljana vagy Krakkó. Jól látszik, hogy szórnak az adatok, és a magasabb életszínvonal nem jár együtt feltétlenül fajlagosan nagyobb csarnokellátottsággal. De az is látható, hogy a nagyobb kapacitás alapvetően Budapestnél gazdagabb városokra jellemző, a tehetősebb országokban lehet ezeket gazdaságosan üzemeltetni.

Nagyot álmodnak

Ebből a szempontból is érdekes, hogy Pardubicében 2027-re tervezik megnyitni az új arénát, ami – ha megvalósulnak a tervek – 22,3 ezer fős befogadóképességével a világ legnagyobb jégkorongstadionja lesz. Teljesen magánforrásból Petr Dědek, a Dynamo Pardubice hokiklub tulajdonosa építi.

A tervezett költség 10,5 milliárd korona, ami mai áron mintegy 170 milliárd forint. Az ülőhelyek számára vetítve ez is tizedével olcsóbb, mint az MVM Dome 2023-as áron. Hosszabb távon érdekes kérdés lesz a multifunkciósra tervezett létesítmény fenntartása, hiszen Pardubicének még 100 ezer lakosa sincsen, így nagyjából 450-es értékkel kerülhet majd fel a város a fenti grafikonra.