Rengeteget erősödött idén a rubel, de nem mindenki örül ennek Oroszországban
24 százalékkal erősödött az orosz rubel a dollárhoz viszonyítva az év eleje óta. Az erősödés főként Donald Trump beiktatása óta gyorsult fel.
Számokban: a rubel jelenleg féléves csúcs közelében van a dollárhoz képest, bár szerdához képest volt egy kisebb gyengülés. Ezzel együtt nem sokkal gyengébb az orosz fizetőeszköz, mint 2022 elején, Ukrajna lerohanását megelőzően.
Az orosz tőzsde is erősödött, a Gazprom részvényeinek értéke például két hónap alatt 107-ről 170 rubel közelébe ugrott. A Szberbank részvényeinek értéke 223-ról 310 rubel közelébe nőtt november vége és február között.
Miért fontos ez? Az orosz gazdaság számára a rubel erősödése óriási megkönnyebbülés, hiszen olcsóbbá teszi a termékek behozatalát, ami segíthet letörni az inflációt.
Az idei első negyedévben 10,6 százalékosra várja az éves infláció mértékét az orosz jegybank. A kumulált infláció mértéke 2021 óta 31,8 százalék Oroszországban. A jegybanki alapkamat jelenleg 21 százalék, ami a 2000-es évek eleje óta a legmagasabb érték.
Az infláció féken tartása fontos a politikai vezetés számára, hiszen az árak elszállása a 90-es évek gazdasági összeomlásának emlékét hozná elő, amelynek meghaladására a Putyin-rendszer társadalmi legitimációja épül.
Alulnézet: külföldi elemzők kételkednek benne, hogy a jegybank adatai a valós inflációt mutatják, Oroszországon belül pedig ezt azért övezik kétségek, mert több alapélelmiszer ára is jobban nőtt, mint az átlagos infláció.
A kenyér sok helyen 10-12 százalékot drágult nemrég, a borscs elkészítése tavaly 25-32 százalékkal lett költségesebb a zöldségek és a hús áremelkedése miatt. Az áramdíjak pedig akár 2,5-3-szorosára ugrottak azoknál, akik kikerültek az államilag támogatott körből.
Igen, de: a rubel erősödésének hátrányai is vannak az orosz gazdaság számára. Az állami bevételek harmadát biztosító energiahordozó-exportőrök bevétele rubelben számolva csökken, így nehezebben fizetik ki a magas adóterhet (amely a kitermelési mennyiséghez kötött), kevesebb marad beruházásokra.
Az importtal versenyző hazai termelők is nehezebb helyzetbe kerülnek. A Lada piaci részesedését már korábban is új vámmal kellett védeni a kínai importtal szemben, de mostanra így is százezer eladatlan Lada halmozódott fel a kereskedéseknél.
Mi következik? A rubel árfolyamának hosszútávú alakulása leginkább azon múlik, hogy milyen szankciók maradnak érvényben Oroszországgal szemben, és meddig. Az előrejelzések szerint ebben az évben 80-100 között mozoghat a dollár-rubel árfolyam, a háború hosszútávú folytatódása esetén azonban tartósan 100 felett maradhat.
Ha az Egyesült Államok feloldja a szankciókat, akkor is csak 95-96 körül stabilizálódhat az árfolyam a Rencap előrejelzése szerint.
Ha az Európai Unió is feloldja a – többek között az olajszállításra vonatkozó – szankciókat, az sem jelenti azt, hogy hosszútávon 87-88-nál erősebb maradna a rubel ebben az évben.
Csütörtökön Isztambulban folytatódnak a tárgyalások az Egyesült Államok és Oroszország diplomatái között, ezek kimenetele szintén hatással lehet az árfolyam alakulására.
Válsághelyzetekben eddig dolláreszközökbe, amerikai kincstárjegyekbe menekültek a befektetők, most azonban egészen mást látunk, ami megkérdőjelezi az eddigi viszonyítási pontokat.
Az ország egyik legnagyobb bankjában az MNB-botrány kulcsszereplőihez köthető alapoknak is jelentős részesedése van, a tét több százmilliárd forint lehet.
A gumigyártásra fókuszálna, ezért a keddi bejelentése alapján eladná vagy bevezetné a tőzsdére a Magyarországon több üzemmel is rendelkező Contitech nevű, ipari termékeket - például futószalagokat és mezőgazdasági tömlőket - gyártó cégét a Continental cégcsoport - írta a Bloomberg.
A világ sok országában óriási a megkönnyebbülés azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök 90 napra felfüggesztette a szerdán életbe lépett „kölcsönös" vámok alkalmazását, és Kínát leszámítva ehelyett csak a szombaton életbe lépett 10 százalékos alapvám marad érvényben. Bár ez sem kevés a kiinduló állapothoz képest - ráadásul az ágazati, például autóipari vámok érvényben maradtak -, érdemes megnézni, mely országok nyernek a legtöbbet a szerda esti Trump-bejelentéssel.
Legalább 104 százalékosra emelkedtek szerdán az Egyesült Államok kínai termékekre kivetett vámjai a 34+50 százalékos emelés életbe lépése nyomán. A CNN számítása szerint a tényleges terhelés ennél is magasabb, az USA teljes kínai importjára vetítve átlagosan 125 százalékos.
Lemondott az inflációkövető áremelésről a kormány nyomására a távközlési piac három meghatározó szereplője és a vezető kereskedelmi bankok is, hogy elkerüljék az élelmiszer-kiskereskedelemben bevezetett árrésstophoz hasonló szektorális intézkedéseket.
Féléves mélypontra süllyedt a magyar háztartások állampapír-állománya februárban, miközben jelentős pénz áramlott a befektetési alapokba – írta a Bank360.hu a Magyar Nemzeti Bank friss adatait elemezve.