Elkerülik a legrosszabbat az ukránok, de ünneplésre sincs okuk Trump zsarolása után
Várhatóan pénteken aláírja Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a két ország közös beruházási alapjáról szóló keretszerződést, amelybe a jövőben ukrán állami részvétellel zajló ásványkincs-kitermelésből származó jövedelmek kerülnek, amelyeket aztán Ukrajna újjáépítésébe fektethetnek be.
Előzmények: az ásványkincsek, ezen belül is elsősorban a ritkaföldfémek kitermelését eredetileg Zelenszkij vetette fel tavaly kora ősszel az akkor még csak elnökjelölt Trumpnak, hogy biztosítsa az üzleti lehetőségekre legendásan fogékony politikus jóindulatát országa számára.
Ebből azonban aztán egy, a legsötétebb gyarmati időkre emlékeztető amerikai ultimátum lett, az amerikai kormány a már működő ukrán bányák és kikötők jövedelméből követelt 500 milliárd dollárt a háborús segítség ellentételezése címén.
Zelenszkij ennek aláírását többször is visszautasította, és azt mondta, az Egyesült Államoktól 98,5 milliárd dollár értékű segítséget kaptak az elmúlt három évben, és ez sem hitel volt, hanem segély, azaz nem jár vissza pénz.
Ezt követően durva üzengetésbe keveredett Trumppal, aki diktátornak nevezte őt, és elkezdte terjeszteni az orosz propaganda számos állítását.
Miért fontos ez? A szituáció azzal fenyegetett, hogy az Egyesült Államok teljesen magára hagyja Ukrajnát, miközben feloldja az Oroszország elleni szankciókat.
Most úgynéz ki, hogy bár Ukrajna nem kap kézzelfogható biztonsági garanciákat az Egyesült Államoktól, de folytatódhatnak a még Biden elnöksége alatt eldöntött fegyverszállítások, és továbbra is hozzáférhetnek amerikai hírszerzési adatokhoz és a Starlink műholdhálózat szolgáltatásához.
Emellett ha Trump el tudja adni a megállapodást személyes sikereként, akkor talán kevesebb motivációja lesz arra, hogy gyorsan lecsapjon az oroszok által ajánlott, némileg hasonló ásványkincses lehetőségre.
Igen, de: „Sem Volodimir Zelenszkij, sem az ukrán kormány nem írhat alá olyan megállapodást, amely nem garantálja az ország hosszútávú biztonságát” – mondta szerdán Denisz Smihal ukrán kormányfő. Az ő kikötésük, hogy a biztonsági garanciák Zelenszkij tavalyi béketervén alapuljanak, és ne zárják ki az ország jövőbeli NATO-tagságát. (Amit Trump megtett.)
Az Európai Unió is ajánlatot tett Ukrajnának a nyersanyagai kitermelésére és hasznosítására – írta Stéphane Séjourné közösségi oldalán. Az Európai Bizottság jólétért és ipari stratégiáért felelős alelnöke „win-win dealnek” nevezi az ajánlatot.
A jelek szerint ezzel Európa elkésett, bár nem kizárt, hogy később európai vállalatok is szerepet kapjanak a bányászatban.
Felülnézet: Ukrajnában 19 millió tonna grafit vár kitermelésre, amely nélkülözhetetlen az elektromos autók akkumulátorainak gyártásához. Ez a világ grafittartalékának ötödét teszi ki.
Európa lítiumkészletének harmada található Ukrajnában, ami az akkumulátoriparban szintén kulcsfontosságú.
Ukrajna a háború előtt a világ tizedik legnagyobb vasérckitermelője volt, jelenleg a nyolcadik legnagyobb mangántermelő, és a világ titánjának 7 százalékát biztosítja. Utóbbi például erőművek és repülőgépek építéséhez szükséges.
Óriási szén-, földgáz-, kőolaj-, uránium- és színesfém-készlete mellett ritkaföldfémekben is gazdag, amely fegyverek, elektronikai cikkek és szélturbinák gyártásához szükséges.
Alulnézet: az új bányák nyitása azonban tőkeigényes, tehát, még ha sikerül is megállapodni Ukrajnával, profitot csak évekkel később várhat az Egyesült Államok. Az ukrán kormány szerint a világ egyik legnagyobb ritkaföldfém-lerakatánál, Novopoltavszkénél 300 millió dollárt kellene befektetni.
Bonyolítja a helyzetet, hogy az ukrán területen lévő nyersanyag-lelőhelyek nem kis részét Oroszország tartja ellenőrzése alatt.
Tágabb kontextus: a befektetések reálisan akkor kezdődhetnek el, ha véget érnek a harcok, ez azonban a maximalista orosz követelések miatt továbbra is távolinak tűnik.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kizártnak tartja, hogy a jelenlegi frontvonalak mentén befagyasszák a háborút. Oroszország a 2014-ben megszállt Krím mellett Doneck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiókat is magának követeli, noha egyiket sem foglalta el teljesen.
Donald Trump kedden azt mondta, szükség lesz európai békefenntartókra Ukrajnában a béketárgyalások után, de Lavrov ezt a javaslatot is ellenzi.
Többéves mélypont közelébe süllyedt az olaj ára a Trump-vámok bejelentése után, de egy másik beharangozott vám miatt a benzinkutakon mégis drágulás jöhet.
Jelentősen csökkentheti a hosszabb távon amúgy is apadó szarvasmarha-, sertés- és juhállományt Magyarországon az egyre nagyobb aggodalmat okozó ragadós száj- és körömfájás.
Többéves mélypont közelébe süllyedt az olaj ára az amerikai vámintézkedések nyomán bizonytalanná váló gazdasági környezetben, és az árcsökkenést a váratlanul intenzív olajkitermelés is fokozza. A benzinkutakon mégis drágulás következhet, ha az orosz energiahordozókat vásárló országokra vonatkozó 500 százalékos vámot elfogadja a kongresszus.
A háborús gondolkodás, a kockázatok kiszámítása nagyobbat lendíthet a klímaváltozás elleni erőfeszítéseken, mint az összes eddigi próbálkozás együttvéve.
Az üzemeiket jelentősen a kapacitásaik alatt működtető európai autógyártók a védelmi ipar felé nyitva keresnék a kiutat az iparágat érintő lassulásból. Egyelőre azonban inkább csak nyilatkozatokról és nem konkrét együttműködésekről van szó, raádásul még a nagyobb szereplők közül sem ért mindenki egyet azzal, hogy a védelmi ipar lehetne a járműipar megmentője.
Nyolc százalékkal csökkent az ipari termelés volumene februárban az előző év azonos hónapjához képest, januárhoz hasonlítva továbbá 1,3 százalékos visszaesés történt, közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az ágazat kibocsátása négy éve nem látott mélységbe süllyedt a szezonálisan és munkanappal kiigazított statisztika szerint.
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
20 százalékos általános vámot vetett ki Donald Trump az Európai Unióból érkező termékekre szerdán. Az amerikai elnök korábban kivetett, autóipart érintő 25 százalékos vámja csütörtöktől lép érvénybe, míg az általános vám április 9-én. Egyes elemzések szerint komoly rövid távú piaci zavarokra lehet számítani.
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben – derül ki a statisztikai hivatal múlt héten közzétett adataiból. A bűncselekmények száma 2021 óta több mint másfélszeresére nőtt, miközben a megelőző évtizedben látványos csökkenés volt jellemző.