Az állami dolgozók fizetése rontotta el a rajtot az egymilliós átlagbér felé
Tavaly decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 727,7 ezer forint volt, a 2024-es éves átlagos adat pedig 646,8 ezer forint lett – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
Miért fontos ez? A kormány azt szeretné elérni, hogy 2028-ra a bruttó átlagkereset elérje az egymillió forintot, a minimálbér pedig az ezer eurót (amelyről ma még nem tudjuk, hogy hány forintnak felel majd meg).
- Ehhez a célhoz egy menetrend is tartozik, ám annak számai már a kiindulási alapnak tekinthető 2024-es adatokban sem stimmelnek egészen.
Számokban: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tavaly októberben a Portfolio konferenciáján mutatta be azt a grafikont, amely szerint a 2024-es bruttó átlagbérnek a tervek szerint 651,15 ezer forintnak kellett volna lennie.
- Ettől a tervadattól kis mértékben elmaradt a valóság a 648,8 ezer forintos eredménnyel, ami azért nem jó, mert egy hosszabb, négy évre szóló, évenként tartósan 10,5 százalékos bérnövekedési pályáról van szó, amelynél az ekkora eltérések idővel összeadódnak.
- A versenyszféra és a nonprofit szervezetek egyébként a 2024-es kormányzati tervet hozták (652,6 és 657,5 ezer forinttal), az átlagot épp a költségvetéshez tartozó keresetek húzták le, ezek értéke átlagosan 622,6 ezer forint volt.
- Igaz, az emelésben az állami szektor járt az élen 16,8 százalékkal, míg a versenyszféra csak 12,1 százalékot emelt.
Felülnézet: a 2025-re betervezett 10,5 százalékos bérnövekedés eleve nagyon ambiciózusnak tűnt, de most már 10,9 százalékosnak kellene lennie ahhoz, hogy az éves átlagbér a tervek szerinti 719,5 ezer forint legyen jövőre, azaz behozzuk a 2024-es csúszást.
Mit mondanak ők? Hiába nőtt az átlagbér tavaly az év egészét nézve 13,2 százalékkal, és hiába a csökkenő infláció miatti szokatlanul magas, 9 százalék feletti reálbér-növekedés, a fogyasztói bizalom hiánya a megtakarítások felé tolta a háztartásokat a fogyasztási boom helyett – írta Virovácz Péter, az ING Bank szenior elemzője.
Mi várható? Az ING Banknál idén 9-10 százalékos átlagbér-emelkedést várnak (ez tehát kisebb, mint az egymilliós fizetés felé tartó úthoz szükséges 10,9 százalék), a reálértékbecslést pedig az 5,1 százalékosra prognosztizált infláció levonásával kaphatjuk meg.
- Egy Randstad-felmérés szerint a munkavállalók jóval nagyobb (45 százalékuk egyenesen 20 százalék feletti) emelésre számítanak idén, mint amennyit a munkaadók reálisnak (legfeljebb 10 százalék) tartanak, az elemző szerint pedig ezúttal a munkáltatók akarata érvényesülhet jobban.
Adat
A jobban keresőknek jobban nőtt a bére
A legszegényebb ötödben egy év alatt 23 ezer forinttal nőtt a bruttó átlagfizetés, a leggazdagabb ötödben viszont 130 ezer forinttal.
Az árrésstoppos magyar élelmiszer olcsóbb lett, mint Szerbiában, mégis megérheti kiutazni
Alapvető élelmiszerekért ma már nem éri meg kimenni, a zöldség-gyümölcs, cigaretta, olajos mag és divat-ékszer vonalon azonban maradtak jó lehetőségek.
Norvégiában túl sokan, Magyarországon túl kevesen mennek táppénzre
Kevés uniós országban mernek kevésbé betegek lenni a munkavállalók.
Fontos
Egyszerre aggasztó és biztató a klímahelyzet – mi az oktatás szerepe?
Ha majd a fenntarthatóság tantárgyból tett érettségi is beszámítható lesz a felsőoktatási felvételibe, szélesebb körben fogják oktatni.
Hol van az a pont, amely felett a vámháborúnak már nincs értelme?
Amerika a potenciális recesszió mellé bizalmi és tőkepiaci válságot rakott a saját nyakába, ezzel a feltörekvő piacok közé árazta be magát.
Idegesek a befektetők, Argentína lesz az Egyesült Államokból?
Sok évtizedes bizalmat kezdett ki Donald Trump kaotikus gazdaságpolitikája, aminek következményeit Magyarországon is érezhetjük.
Tele vannak a raktárak eladatlan hússal és tejjel, és ez nagyon sokba fog kerülni
Óriási költségekkel jár, hogy a száj- és körömfájás miatt beragadt az export, és nagy a bizonytalanság abban, hogy milyen kárenyhítést kapnak a piaci szereplők.
