Szórják a bírságot a magyarok kedvenc üdülőhelyein: ezért akár börtönbe is lehet kerülni

Soha nem utazott annyit az emberiség, mint napjainkban – és ennek súlyos környezeti következményei vannak. Nemcsak a repülők által elégetett kerozin vagy az autók benzinfogyasztása terheli a bolygót, hanem az utazások során vásárolt szuvenírek is. Az amerikaiak kétharmada hazavisz valamilyen emléktárgyat, és az Egyesült Államokban 2022-ben a szuvenírpiac elérte a 21 milliárd dolláros forgalmat.

Ez hatalmas probléma, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ezek nagy része olcsó, tömeggyártott műanyag kacat, amely gyorsan a kukában végzi. De a fenntarthatóbb utazás nemcsak azt jelenti, hogy nemet mondunk a kínai műanyag hűtőmágnesekre – a tengerparton gyűjtött kagylók, csigák, sőt még a homok hazahordása is komoly ökológiai károkat okozhat. Itt az ideje, hogy újragondoljuk, mit hozunk haza az utazásainkról.

Kagylók, csigák, moszatok

A műanyag szuvenírek, illetve a nyaralásból származó emléktárgyak sok esetben hulladékként végzik, egy elég vaskos részét teszik ki a felesleges vásárlásnak. Környezetileg a legveszélyesebb dolog, a tiltott kereskedelem alá eső veszélyes állatok, illetve az abból származó termékek vásárlása, hazahozatala. Ez nagyon jellemző probléma, akár itt Európában is előfordul, hogy különböző tengeri fajok, csillagok, kagylók a maradványai szuvenírként végzik. Ezek gyakran még csak nem is helyi termékek, hanem a globális kereskedelemből kerültek oda.

Azt nem mondhatjuk, hogy van etikusan előállított vagy kereskedelemben forgalmazott állati eredetű szuvenír.

 - mondta el a Pénzcentrumnak Haraszti Anikó, a Tudatos Vásárlók egyesületének szakértője, hozzátette,

erre ma már vannak külön egyezmények is, amelyek tiltják a kivitelüket az országból. Ha megtalálják nálunk a reptéren, elkobozhatják, sőt, még büntetésre, bizonyos mennyiség felett börtönbüntetésre is lehet számítani. Listázva vannak ezek a termékek, de mi mindenképpen azt javasoljuk, hogy állati és növényi eredetű szuveníreket külföldi országból ne hozzunk haza: se kagylót, se korallt, se cápafogat, se preparátumot.

Fogak, csontok, porok

Nagyon sok helyen egyébként nem is feltétlenül csak környezetvédelmi, de egészségügyi, közegészségügyi okokból sem engedik át őket a határon. Fontos, hogy még az utánzatokat is kerüljük el, mert nagyon sokszor az is csontból készül. Ezen kívül az ezekből készült porok, teák szoktak még gondot okozni:

Azt persze nem hiszem, hogy Ázsiában bárki egy sima piacon tudna orrszarvú tülökből készült gyógyszert szerezni, de nagyon vigyázni kell ezekkel a készítményekkel, akár a saját biztonságunk, akár pedig a környezet érdekében messziről kerüljük el őket.

 - figyelmeztet a TVE szakértője.

Fűszerek, teák, adalékanyagok

Ha az EU-n kívüli országokból származó élelmiszereket vásárolunk, azzal is kockázatot vállalunk, hiszen az Uniónak vannak a legszigorúbb biztonsági szabályai, tehát az ezen kívül vásárolt teák, fűszerkeverékek nem ugyanazon a kategória alá esnek biztonsági szempontból, mint az európaiak.

Ez persze nem jelenti feltétlenül azt, hogy baj lesz, ha ezeket itthon elfogyasztjuk, csak a kockázat nagyobb, hiszen sok helyen a fogyasztóvédelmi hatóságok ellenőrzése nem annyira alapos, illetve vannak olyan szabályok, amelyek bizonyos alapanyagokat vagy adalékanyagokat engednek, amiket az Európai Unióban már nem. Tehát ezekkel óvatosan kell bánni.

Úgyis a kukában landol

A másik nagy kategóriája a szuvenír businessnek, a gyártott műanyag emléktárgyak, aminek lássuk be, van egy óriási nagy kultúrája az európai fogyasztók körében:

megszállottan hozunk haza utazási emlékeket nemcsak magunknak, hanem szeretteinknek is.

Talán ezt a „szeretteimnek dolgot” kellene elengedni először, hiszen a rokonaink nem biztos, hogy azt szeretnék nézni a hűtőjükön évekig, mi hol jártunk. De ezekről mi is könnyedén lemondhatunk: szinte minden felkapott turisztikai helyen megtaláljuk a tömeggyártott, adott esetben nem is helyben, hanem Kínában készülő termékek alternatíváit. El lehet menni a helyi boltokba, piacokra, kézművesekhez, ahol teljesen normális áron árulnak kézzel készített, helyi jellegzetességű ajándéktárgyakat, ha már mindenképpen haza szeretnénk hozni valamit, de ez sem feltétlenül szükséges.

Minek ez a sok cucc?

Én azt gondolom, hogy a szuvenírvásárlás egy olyan kulturális szokás, ami valahol még az utazási élmények kezdetéből maradtak ránk, amikor még nagyon ritkán utaztunk, és kitüntetett szerepe volt ezeknek az eseményeknek az életünkben.

 - mondta el Haraszti Anikó. Amikor még csak három-négy évente jutott el valaki külföldre vagy egy nyaralóhelyre, akkor még ereklyeként őrizte ezeket a tárgyakat, de manapság, amikor sok esetben évente többször is utazunk, már nem feltétlenül fenntartható mindenhonnan tárgyakat hozni, arról nem is beszélve, hogy nem ugyanazt fogja jelenteni mint korábban. Már csak lom lesz a sok hűtőmágnes és dísztárgy.

Az élmény megragadásának ma már talán nem ez a legjobb módja, a fényképek, videók erre alkalmasabbak, pláne, ha karban vannak tartva.

Nem arról beszélek, hogy ha valaki elutazik egy távoli helyre, és egy olyan gyönyörű terméket lát meg, amiről úgy gondolja, az ő lakásának, otthonának a dísze, ékköve lehet évekig, mert rengeteg ilyen lehetőség van. Sokkal inkább arról van szó, hogy a legnagyobb környezeti terhet, ezek az egyszer használatos, tucattermékek jelentik, amelyek minden otthonban megtalálhatóak. Ne felejtsük el, csak addig fogják gyártani ezeket a műanyag szuveníreket, ameddig lesz, aki megveszi őket.

 - figyelmeztet a szakértő. Ha már mindenképpen emléket akarunk vásárolni, akkor támogassunk egy helyi kézművest, művészt, illetve valamilyen közösséget, és semmiképp se kezdjünk el mi magunk gyűjtögetni a parton, kagylókat, sziklákat, homokot, ne bolygassuk a természetet! Ha nem vesszük tengeri csillagot, ne is gyűjtsünk tengeri csillagot, kagylóhéjat, csigát, még akkor sem, ha üresek, hiszen, ezek is részei az ottani ökológiának. Arról nem is beszélve, hogy az sem kizárt, hogy ezekkel együtt behozunk az országba egy invazív fajt, vagy adott esetben egy betegséget.