Elszánt a vétózásra a magyar kormány, de nem biztos, hogy lesz mit leszavazni
Nem valószínű, hogy beleszólása lesz a magyar kormánynak az EU sok milliárd eurós, Ukrajnának tervezett segélycsomagjába. Az uniós tagállamok egyenként adományozhatnak a háború sújtotta országnak, ehhez pedig nem szükséges minden tagállam hozzájárulása. A tervezett segélycsomag lőszerekből, légvédelmi rendszerekből, rakétákból, drónokból és más fegyverekből áll.
Előzmények: az uniós külügyminiszterek tanácsa hétfőn elfogadta a 16. Oroszországgal szembeni szankciócsomagot Brüsszelben. Az ülés után Szijjártó Péter külügyminiszter elmondta: az EU eurómilliárdokat akar költeni a háború meghosszabbítására, a kormány pedig ezt nem támogatja. Szijjártó szerint az uniós vezetők 20 és 40 milliárd euró közötti összegről beszélnek.
Tágabb kontextus: önkéntes tagállami felajánlás esetén azonban a magyar kormánynak nincs döntési joga. A háború kitörésének harmadik évfordulóján, hétfőn több tagállam vezetője jelentette be, hogy részt vesz a segélyezésben, Magyarország tehát egyszerűen kimaradhat a folyamatból.
Számokban: az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen Volodimir Zelenszkijjel találkozott hétfőn. Von der Leyen elmondta, hogy az Európai Bizottság 3,5 milliárd euró anyagi támogatást ad Ukrajnának.
Spanyolország 1 milliárd euró értékű katonai segélycsomagot küld ebben az évben, jelentette be Pedro Sanchez miniszterelnök Kijevben.
Dánia 270 millió euró (2 milliárd dán korona) értékű segélycsomaggal száll be, ezt Mette Frederiksen miniszterelnök jelentette be, aki szintén Kijevbe látogatott a háború évfordulóján.
Az észt miniszterelnök, Kristen Michal már a hétvégén bejelentette közösségi oldalán, hogy kormánya 10 ezer lőszert és 750 ezer darab élelmiszer-csomagot küld Ukrajnának.
Mit mondanak ők? Szijjártó szerint az Oroszországgal szembeni szankciók öngólt jelentenek, a fegyverszállítás pedig még több áldozathoz vezet a háborúban.
A külügyminiszter megerősítette, hogy Ukrajna nem válhat NATO-taggá, és az ország uniós csatlakozását is ellenzi. Erre a véleményre Orbán Viktor is ráerősített hétfőn a Parlamentben.
Az uniós vezetés két héten belül dönt az orosz és belarusz személyeket érintő szankciók féléves meghosszabbításáról. A magyar külügy az amerikai-orosz tárgyalásokra hivatkozva egyelőre nem foglalt állást.
Igen, de: a béke érdekében az amerikai diplomácia – Trump hivatalba lépése óta – csak Ukrajnára gyakorolt nyomást, Oroszországra nem. Utóbbi továbbra is Ukrajna számára elfogadhatatlan békefeltételeket szab. Ez még inkább így lenne, ha az oroszok azt látnák, hogy minden támogatója hátat fordít Ukrajnának.
Mi várható? Várhatóan március 6-án lesz egy előrehozott EU-csúcs, ahol Ukrajna támogatása mellett az vitatják majd meg az állam- és kormányfők, hogy milyen forrásokból és pénzügyi szabályok mellett tudják megerősíteni védelmi képességeiket a tagállamok.
Erre az orosz fenyegetés mellett azért van szükség, mert az új amerikai kormány határozottan jelezte, hogy a jövőben csak sokkal kisebb szerepet hajlandó vállalni Európa biztonságának garantálásában.
A háborús gondolkodás, a kockázatok kiszámítása nagyobbat lendíthet a klímaváltozás elleni erőfeszítéseken, mint az összes eddigi próbálkozás együttvéve.
Törvényjavaslatot nyújt be Lázár János építési és közlekedési miniszter annak érdekében, hogy az állami beruházásoknál feltárhassák a teljes vállalkozói láncot, „egészen addig, aki a nyelét fogja a lapátnak”.
Jelentősen csökkentheti a hosszabb távon amúgy is apadó szarvasmarha-, sertés- és juhállományt Magyarországon az egyre nagyobb aggodalmat okozó ragadós száj- és körömfájás.
A 2008-as válság óta csak a covid-járvány kezdetén és az orosz-ukrán háború kirobbanását követően láthattunk olyan pánikreakciókat a tőzsdéken, mint ma, illetve már múlt csütörtök-pénteken is.
A háborús gondolkodás, a kockázatok kiszámítása nagyobbat lendíthet a klímaváltozás elleni erőfeszítéseken, mint az összes eddigi próbálkozás együttvéve.
Az üzemeiket jelentősen a kapacitásaik alatt működtető európai autógyártók a védelmi ipar felé nyitva keresnék a kiutat az iparágat érintő lassulásból. Egyelőre azonban inkább csak nyilatkozatokról és nem konkrét együttműködésekről van szó, raádásul még a nagyobb szereplők közül sem ért mindenki egyet azzal, hogy a védelmi ipar lehetne a járműipar megmentője.
Nyolc százalékkal csökkent az ipari termelés volumene februárban az előző év azonos hónapjához képest, januárhoz hasonlítva továbbá 1,3 százalékos visszaesés történt, közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az ágazat kibocsátása négy éve nem látott mélységbe süllyedt a szezonálisan és munkanappal kiigazított statisztika szerint.
A magyar gazdaságpolitika örök célja a hazai tulajdonú kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) megerősítése, ami egy ponton túl nem képzelhető el anélkül, hogy ezek a cégek a külpiacokon is értékesítsenek. Ezen a téren bőven lenne még tennivaló, Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kkv-k fejlesztéséért felelős államtitkára szerint bár 15 ezer exportképes magyar kkv van, de Ausztriában és Szlovéniában arányaiban háromszor nagyobb a számuk.
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.