Komoly bajba került rengeteg magyar ingatlantulaj: lakásuk, házuk mehet rá, ha erre nem gondolnak

Általánosan elterjedt vélemény, hogy az idősebb generáció pénzügyekkel kapcsolatos ismeretei legalábbis hiányosnak mondhatók. Ebből kiindulva azt gondolhatnánk, hogy a Magyarországon lakásbiztosítással rendelkező ügyfelek zöme is elsősorban a fiatalabb korosztályból kerül ki.

Ehhez képest egy tavaly publikált kutatás szerint a 30-59 éves középkorúak döntő többségének van lakásbiztosítása, és mindössze a 15%-uk nem rendelkezik ilyen termékkel. Mi tehát a valóság? A Pénzcentrum most hazai biztosítókat kérdezett arról, hogyan oszlanak meg életkor szerint a lakásbiztosítással rendelkező ügyfélállományuk.

Biztosítók életkori megoszlása

„Általánosságban azt láthatjuk, hogy a lakásbiztosítási ügyfelek életkori megoszlása hasonló a lakástulajdonnal rendelkezőkéhez – általában az 50 év felettiek alkotják a lakástulajdonosok nagyobbik részét” – olvashatjuk a Generali Biztosító válaszában. A biztosító által tavaly januárban készített reprezentatív kutatás szerint a saját otthonban élő magyarok korcsoporti megoszlása a következőképpen festett:

• 16-29 éves – 18%,
• 30-39 éves – 19%,
• 40-49 éves – 18%,
• 50-59 éves – 20%,
• 60-75 éves – 25%.

A fentiek alapján azt mondhatjuk tehát, hogy nagyjából mindegyik korcsoport azonos súllyal képviselteti magát a lakásbiztosítási ügyfelek körében. A legnagyobb súllyal az 50 pluszosok vannak, azon belül is a 60-75 évesek.

Hasonló választ kaptunk a Groupama Biztosítótól is – a biztosító lakásbiztosítással rendelkező ügyfelei közül a 40-60 év közöttiek képviselik a legnagyobb csoportot.

A 30 év alatti szerződők aránya alacsony, hiszen ebben a korosztályban az ingatlantulajdonosok aránya is alacsonyabb a lakosság körében

- tette hozzá a Groupama Biztosító. Mindehhez még azt is hozzátették, hogy jellemzően minél fiatalabb egy szerződő, annál nagyobb eséllyel bankban, jelzáloghitel mellé köti meg a lakásbiztosítását – a 40 év alatti korosztálynál egyértelműen ez az értékesítési csatorna a legjellemzőbb. Az idősebb ügyfelekre ez egyre kevésbé jellemző, míg az 50 év felettiek már elsősorban tanácsadón keresztül, személyesen kötik lakásbiztosításukat.

A K&H Biztosító meglévő lakásbiztosítással rendelkező ügyfeleinek fele 50 év alatti, míg a másik fele 50 év feletti. Ezen belül a 40 év alattiak és a 65 év felettiek képviselik a legnagyobb arányt 22-22%-os aránnyal.

Alulbiztosítottság

A Generali Biztosító szerint a lakásbiztosítási állomány – ezen belül elsősorban az épületek - alulbiztosítottságának aránya 20-22% körül van. A biztosító több módszerrel is igyekszik csökkenteni ezt az arányt, melyek egyike az ajánlott biztosítási összeg, „amely több ezer épület építési költségét veszi figyelembe valós adatok alapján”. A biztosító szerint ennek az ajánlásnak és az évenkénti értéknövekedésnek az elfogadásával az ügyfél elkerülheti az alulbiztosítottság kialakulását.

Az alulbiztosítottságot nehéz megbecsülni, mert a régebben kötött szerződéseknél a biztosítónak nincs minden esetben friss információja az ingatlan állapotáról. Vegyünk egy példát: adott egy családi ház, amire 8-10 éve kötöttek egy biztosítást, azonban az évek alatt több felújítás, átalakítás, bővítés történt az ingatlanon. Ilyen esetekben érdemes újra átnézni a szerződést szakember segítségével, hogy a biztosítási összeg elegendő-e, azaz valódi anyagi segítségre számíthatunk egy káreseménynél, illetve kiterjed-e minden fontos eseményre

– ezt már a Groupama Biztosító válaszolta megkeresésünkre.

A K&H Biztosító is inkább az alulbiztosítottság „alattomos” voltára hívta fel a figyelmünket:

Az alulbiztosítás egy esetleges káresemény megtörténtekor derül csak ki, amikor a károsult nem kap annyi pénzt a biztosítótól, amiből ki tudná fizetni az ingatlan újraépítését, vagy az ingóságok újrabeszerzését, mert a biztosítási összeg alacsonyabb volt, mint a biztosított épület, vagy a károsult ingóságok tényleges értéke. Ezért érdemes évente megnézni és szükség esetén aktualizálni a biztosítási összeget, mert így elkerülhető a komoly anyagi terheket is jelenthető alulbiztosítottság.

Legnépszerűbb csatornák

A Groupama Biztosító kapcsán már utaltunk rá, hogy míg a fiatalabb korosztály elsősorban bankban, jelzáloghitel mellé köt lakásbiztosítást, addig az idősebbekre már inkább a személyes szerződéskötés a jellemzőbb.

Ezzel szemben a K&H Biztosító nem tapasztalt efféle életkori sajátosságokat:

A K&H lakásbiztosításokat ügyfeleink a személyes ügyfélpontjaink, helyi képviselőink segítségével, alkusz partnereinken keresztül vagy telefonos ügyfélszolgálatunkon, továbbá online a kh.hu weboldalon és a mobilbankban kötötték. Életkori sajátosságot nem tapasztaltunk.

A Generali Biztosító válaszából is inkább az derül ki, hogy elsősorban nem a korosztálytól, hanem a termékek ismeretétől függ, hogy egy-egy ügyfél milyen csatornán keresztül szerződik:

A meglévő lakásbiztosításaink megkötése jellemzően biztosítási tanácsadó segítségével vagy online történik. Ha valaki otthonosan mozog a biztosításkötés világában, és abszolút tisztában van vele, milyen termékre van szüksége, az online kötés praktikus megoldás. Ám minden más esetben érdemes tanácsadó segítségét igénybe venni: egyrészt egy lakásbiztosítás és a hozzá tartozó kiegészítő biztosítások tárháza igen széles, másrészt számtalan olyan dolog létezik egy biztosítás megkötése során, amire alap esetben nem gondolunk: ilyen lehet például az otthonunkban található különleges üvegek vagy épp az okoseszközök külön biztosítása is.

Legtöbben ingatlanra és ingóságra is szerződnek

A biztosítók arra is választ adtak, mennyire gyakori, hogy az ügyfelek csak ingatlanra, vagy csak ingóságra kötnek lakásbiztosítást.

A K&H lakásbiztosítási portfolióján belül a csak épület, vagy csak ingóság biztosítás mértéke minimális, körülbelül 1 százalék körüli

- árulta el a biztosító.

A Groupama Biztosító is úgy nyilatkozott, hogy a szerződések többsége egyaránt kiterjed az ingó- és az ingatlanvagyonra is, jóllehet bizonyos életkori sajátosságok azért megfigyelhetők:

Vélhetően a lakáshitelek mellé kötött biztosítások a magyarázat arra is, hogy a fiatalok egy részére jobban jellemző, hogy csak ingatlanvagyonra kiterjedő biztosítást választanak. A 40 év alattiak körében közel 10-ből 1 lakásbiztosítás nem terjed ki az ingóságokra, míg a teljes állománynak csak a 6%-a tartalmaz kizárólag ingatlanfedezetet (a piaci átlagnak megfelelően), az ügyfelek legnagyobb része teljeskörű otthonbiztosítással rendelkezik. Érdekesség, hogy a 70 év felettiek körében minimálisan magasabb azoknak az aránya, akik csak ingóságra kiterjedő biztosítást választanak: esetükben 100-ból 8 szerződés nem tartalmaz ingatlanra kiterjedő védelmet. Ez megfelelő társasház biztosítási fedezettel elegendő lehet.

A Generali Biztosító úgy nyilatkozott, hogy a csak ingatlanra kiterjedő biztosítások megkötése elsősorban az épület bérbe adása esetén jellemző, vagy ha azt nem állandóan lakják, esetleg építés alatt áll.

Ebből következően nem érdemes életkori megoszlást figyelembe venni, mert inkább az élethelyzettől függ ez a biztosítási megoldás.

„Az ingatlan és az ingóság külön biztosításának egyik legjellemzőbb formája az albérlet: amikor az épületet bérbe adják, és a tulajdonos köt csak az ingatlanra vonatkozó biztosítást, míg a bérlők jellemzően ingóságaikat biztosítják. Egy korábbi kutatás szerint a magyar lakosság 20 százaléka él albérletben, többségében a 18–39 éves korosztály teszi ki a bérlők csoportját” – tette hozzá a biztosító.