Gyorsan beárazta Orbán, hogy mennyire lehet komolyan venni a költségvetést
Már az idén is érezhető költségvetési hatása lesz a miniszterelnök által hétvégén bedobott adócsökkentéseknek és visszatérítéseknek, jövőre pedig százmilliárdokkal vetheti vissza az állami bevételeket.
Szakértők szerint 2025-ben nem kigazdálkodhatatlan ez az ígéretekből összeálló összeg. Ám ha jelentősen elmarad a gazdasági növekedés a kormány által várt 3,4 százaléktól – amire komoly esély van – akkor ez és az osztogatás együtt már okozhat gondot.
Előzmények: Orbán Viktor szombati évértékelőjében talán a vártnál is korábban indította be a választások előtti pénzosztást.
A kormányfő bejelentette, hogy bevezetik a csecsemőgondozási díj (csed) és a gyermekgondozási díj (gyed) személyi jövedelemadó-mentességét, a kettő vagy annál több gyermeket nevelő anyáknak pedig egyáltalán nem kell majd szja-t fizetniük. A nyugdíjasoknak áfa-visszatérítést ígért, és ráerősített a gyerekek után járó adókedvezmény megduplázására is.
Nem minden intézkedést vezetnek be ugyanakkor egyszerre. A négygyermekes anyáknak már 2020 óta nem kell szja-t fizetni, a háromgyermekesek az idén októberben csatlakozhatnak hozzájuk, míg a kétgyermekesek 2026 és 2030 között több lépésben.
Részben technikai okok miatt nem azonnal, de még az idén elindulhat a nyugdíjasok áfa-visszatérítése is, amelyhez az érintettek egy kedvezménykártyát kapnak.
Számokban: az összes intézkedés számszerűsítése nem egyszerű, de az együttes hatás egész biztosan éves szinten ezermilliárdos nagyságrendű. A Telex szerint csak a többgyerekes anyák adókedvezménye a mostani adatokkal számolva évi 1300 milliárd forintos kiesést okoz. Egy átlagos jövedelmű, teljes állásban dolgozó nőnek pedig évi 1,1 millió forint plusz jövedelmet jelenthet.
Nagy Márton gazdasági miniszter arról beszélt, hogy a háromgyermekes anyák adókedvezménye a költségvetésnek évi 170 milliárd forintjába kerülhet. Arányosítva ennek már az idén is 40-45 milliárdos bevételcsökkentő hatása lesz.
A legnagyobb bevételkiesést az idén a nyugdíjasok áfa-visszatérítése okozhatja. Ettől szakértők ebben az évben 150-200 milliárd forint közötti költségvetési hatást várnak. A csed és a gyed teljes szja-mentessége pedig évente 10 milliárd forintba kerülhet.
Reakciók: „Még mindig sokkos állapotban vagyok” – mondta Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője a Bloombergnek. Hozzátette: eddig is a választások előtti fiskális lazítást tartották az egyik legnagyobb hazai kockázatnak, de arra nem számítottak, hogy ez ilyen hamar megvalósul.
„Az összes idei intézkedés hatása legfeljebb a GDP 0,5 százalékára rúghat. Ez megnehezíti a költségvetési tervek teljesíthetőségét, de nem annyira nagy tétel, valószínűleg kimozogható” – mondta a G7 kérdésére Virovácz Péter az ING vezető elemzője.
Sokkal nehezebb lesz azonban kigazdálkodni ezt az összeget, ha a gazdasági növekedés jelentősen elmarad attól, amivel a kormányzat kalkulált – tette hozzá. Márpedig erre van esély, hiszen az elmúlt években is ez történt.
A szakértő szerint a hétvégi beígért kedvezmények és visszatérítések azt is jelentik, hogy következő években is maradnak a hazai extraprofitadók. Ilyen intézkedések mellett ugyanis nem lehet elengedni ezt a bevételi forrást.
Tágabb kontextus: a bejelentés jól mutatja, hogy továbbra sem lehet komolyan venni a magyar költségvetéseket.
Az utóbbi években ezek jórészt azért szakadtak el teljesen a valóságtól, mert az előző év első felében elfogadták őket, az akkori bizonytalan feltételezések pedig később nem állták meg a helyüket.
Tavaly szakítottak ezzel a gyakorlattal, de hiába, mert két hónappal a költségvetés elfogadása után a kormány máris beáldozza a két legfontosabb bevételi forrás, az áfa és az szja egy részét.
Miért fontos ez? Ez első látásra csak az elemzőket bosszantja, ám végső soron hozzájárul ahhoz a bizonytalan gazdasági környezethez, ahol a vállalatok visszafogjákberuházásaikat, a külföldi hitelezők pedig drágábban finanszírozzák az országot.
A háborús gondolkodás, a kockázatok kiszámítása nagyobbat lendíthet a klímaváltozás elleni erőfeszítéseken, mint az összes eddigi próbálkozás együttvéve.
Jelentősen csökkentheti a hosszabb távon amúgy is apadó szarvasmarha-, sertés- és juhállományt Magyarországon az egyre nagyobb aggodalmat okozó ragadós száj- és körömfájás.
Többéves mélypont közelébe süllyedt az olaj ára az amerikai vámintézkedések nyomán bizonytalanná váló gazdasági környezetben, és az árcsökkenést a váratlanul intenzív olajkitermelés is fokozza. A benzinkutakon mégis drágulás következhet, ha az orosz energiahordozókat vásárló országokra vonatkozó 500 százalékos vámot elfogadja a kongresszus.
A háborús gondolkodás, a kockázatok kiszámítása nagyobbat lendíthet a klímaváltozás elleni erőfeszítéseken, mint az összes eddigi próbálkozás együttvéve.
Az üzemeiket jelentősen a kapacitásaik alatt működtető európai autógyártók a védelmi ipar felé nyitva keresnék a kiutat az iparágat érintő lassulásból. Egyelőre azonban inkább csak nyilatkozatokról és nem konkrét együttműködésekről van szó, raádásul még a nagyobb szereplők közül sem ért mindenki egyet azzal, hogy a védelmi ipar lehetne a járműipar megmentője.
Nyolc százalékkal csökkent az ipari termelés volumene februárban az előző év azonos hónapjához képest, januárhoz hasonlítva továbbá 1,3 százalékos visszaesés történt, közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az ágazat kibocsátása négy éve nem látott mélységbe süllyedt a szezonálisan és munkanappal kiigazított statisztika szerint.
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
20 százalékos általános vámot vetett ki Donald Trump az Európai Unióból érkező termékekre szerdán. Az amerikai elnök korábban kivetett, autóipart érintő 25 százalékos vámja csütörtöktől lép érvénybe, míg az általános vám április 9-én. Egyes elemzések szerint komoly rövid távú piaci zavarokra lehet számítani.
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben – derül ki a statisztikai hivatal múlt héten közzétett adataiból. A bűncselekmények száma 2021 óta több mint másfélszeresére nőtt, miközben a megelőző évtizedben látványos csökkenés volt jellemző.