Százmilliárdot is elkölthet a magyar kikötőre a kormány, a megtérülés még mindig homályos
Elkezdődött a trieszti magyar kikötő építése – jelentette be múlt héten a Külgazdasági és Külügyminisztérium. A magyar állam által megvásárolt elhagyott ipartelepen korábban olajfinomító működött, ezért a szennyezést előbb fel kell számolni. A kormány szerint 2028-ban teljes kapacitással működhet a kikötő.
Számokban: az első fázisban egy 250 méteres partfalszakaszt építenek a kivitelezők, ezt egészítik ki később 650 méteresre. A part menti 30 hektáros területen egy logisztikai központ is épül.
A kormány tervei szerint évi kétmillió tonna, vagyis 78 ezer konténernyi forgalom várható.
Előzmények: a külügyminisztérium 2019 júniusában jelentette be, hogy 31 millió euróért kikötőt vásárol Triesztben. Szijjártó Péter akkor azt mondta, a 100 millió eurós beruházással három év alatt el kell készülnie a kikötőnek, és rövidesen létre is hozta a kormány a projekttel foglalkozó Adria Port Zrt.-t. A cég működése első öt évében több mint 1,5 milliárd forint veszteséget termelt.
A beruházási összeget később 150 millió euróra emelték, ami mostani árfolyamon több mint 60 milliárd forint, így a vételárral és az egyéb ráfordításokkal együtt az állami kiadások összege valószínűleg a 100 milliárdot közelíti, mire elkezd működni a kikötő.
2022 végén aztán az volt a terv, hogy a magyar vállalatok már 2026-tól igénybe vehetik exportjukhoz a trieszti kikötő magyar részét. Ezt a tervet még tavaly is fenntartották, sőt, augusztusban a kikötő hivatalos oldalán is szeptember 2-re jelezték előre az építkezés megkezdését.
Igen, de: a partszakasz előtt a tenger vize csak 13 méter mély, ami korlátozza a fogadható hajók nagyságát. A nagyobb hajókon lévő árut tehát át kell rakodni például Pireuszban, hogy kiköthessenek Trieszt magyar tulajdonú partszakaszán.
A Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszának – legalább 850 milliárdos – felújítását a Pireuszból kiinduló konténerforgalommal magyarázza a kormány, miközben a két kikötő egymás versenytársa.
A nagyobb szállítmányokat a Trieszttől 10 kilométerre délre található szlovéniai Koper kikötőjébe is küldhetik közvetlenül. A koperi kikötő költségei jelenleg kedvezőbbek, és a szlovéniai vasúti teherszállítás egyszerűbb az olaszországinál.
Így igazán csak akkor lehet vonzó Trieszt a magyar exportőröknek, ha sokkal kedvezőbbek lesznek a díjai, így viszont az állami beruházás megtérülése marad erősen kérdéses.
Az ország egyik legnagyobb bankjában az MNB-botrány kulcsszereplőihez köthető alapoknak is jelentős részesedése van, a tét több százmilliárd forint lehet.
242 ezer forintra nőtt az öregségi nyugdíj átlaga januárban, ám az érintettek mintegy 60 százaléka az átlag alatti ellátásban részesül, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A nyugdíjasok jelentős része (nagyjából négyszázezren a kétmillióból, vagyis az ötödük) 160 és 200 ezer forint közötti ellátást kap, a tipikus nyugdíj tehát nagyjából ebbe a tartományba esik.
Gyengül a dollár, és szabadulnak a befektetők az amerikai kötvényektől, ami meglehetősen szokatlan az olyan válsághelyzetekben, mint ami mostanában jellemzi a világgazdaságot. A ritka és furcsa helyzet Donald Trump intézkedéseinek következménye, amelyek miatt szokatlan kockázatok övezik az Egyesült Államok gazdaságát és kormányzását.
Az ország egyik legnagyobb bankjában az MNB-botrány kulcsszereplőihez köthető alapoknak is jelentős részesedése van, a tét több százmilliárd forint lehet.
Továbbra is nagyon jelentős az ingatlandrágulás országosan és a fővárosban is, de márciusban az előző hónaphoz képest már enyhült az áremelkedés tempója az Ingatlan.com adatai alapján. Az éves bérletidíj-emelkedés üteme is lassult, országosan és Budapesten is.
A gumigyártásra fókuszálna, ezért a keddi bejelentése alapján eladná vagy bevezetné a tőzsdére a Magyarországon több üzemmel is rendelkező Contitech nevű, ipari termékeket - például futószalagokat és mezőgazdasági tömlőket - gyártó cégét a Continental cégcsoport - írta a Bloomberg.
A világ sok országában óriási a megkönnyebbülés azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök 90 napra felfüggesztette a szerdán életbe lépett „kölcsönös" vámok alkalmazását, és Kínát leszámítva ehelyett csak a szombaton életbe lépett 10 százalékos alapvám marad érvényben. Bár ez sem kevés a kiinduló állapothoz képest - ráadásul az ágazati, például autóipari vámok érvényben maradtak -, érdemes megnézni, mely országok nyernek a legtöbbet a szerda esti Trump-bejelentéssel.