Bérükről vallottak a Fülöp-szigeteki, török vendégmunkások: ennyit kapnak a munkahelyeken

Az elmúlt években Magyarország munkaerőpiacán egyre meghatározóbb szerepet töltenek be a külföldi munkavállalók. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai és a munkaerő-közvetítő cégek tapasztalatai szerint a külföldi munkavállalók száma jelentős növekedést mutatott az elmúlt években, különösen a munkaerőhiánnyal küzdő szektorokban. A Pénzcentrum beszámolói alapján 2023 végére már több tízezer külföldi dolgozott az országban, többségük Ázsiából és a környező kelet-európai országokból érkezett.

A jelenlegi szabályozások szerint vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel és foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel kizárólag a Fülöp-szigetek, Örményország és Grúzia állampolgárai foglalkoztathatók. Ugyanakkor egyes országok munkavállalói, mint az ukránok vagy a szerbek, más típusú engedélyekkel szintén nagy számban dolgoznak Magyarországon. A munkaerőpiaci igények változásával azonban egyre szélesebb körből érkeznek munkavállalók, különösen az SSC (szolgáltató központok) szektorba, ahol a nyelvtudás és a szaktudás kulcsszerepet játszanak.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2024-ben Magyarországon összesen 110 000 külföldi állampolgár tartózkodott, ami enyhe növekedést jelent a 2023-as 108 000 főhöz képest. A legnagyobb csoportot továbbra is az európai országokból érkezők alkotják, számuk 62 966 fő volt 2024-ben, szinte változatlan a 2023-as 63 010 főhöz képest.

Az európai országok közül a legtöbben Romániából érkeztek, bár számuk csökkenést mutatott: míg 2023-ban 37 368 román állampolgár tartózkodott Magyarországon, addig 2024-ben ez a szám 35 675-re csökkent. Ezzel szemben Szerbiából és Ukrajnából érkező állampolgárok száma növekedett; a szerb állampolgárok száma 8 871-ről 9 337-re, míg az ukránoké 1 610-ről 2 104-re emelkedett ugyanebben az időszakban.

A nem európai országokból érkező külföldi állampolgárok száma is növekedett, 2023-ban 45 000 főről 2024-re 47 034 főre.

Ez a tendencia azt mutatja, hogy Magyarország munkaerőpiaca egyre inkább támaszkodik a külföldi munkavállalókra, különösen a szomszédos országokból és más kontinensekről érkezőkre. Az elmúlt években jelentős növekedés tapasztalható a Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalók számában. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2024 februárjában először haladta meg a külföldi állampolgárságú alkalmazottak száma a 100 ezer főt, elérve a 100 500 főt, ami 12 600 fős emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Ez a növekedés elsősorban a harmadik országbeli, azaz az Európai Unión kívüli munkavállalóknak köszönhető. Különösen a délkelet-ázsiai országokból érkezők száma emelkedett: míg 2022-ben mindössze 1100 fülöp-szigeteki dolgozott Magyarországon, addig 2023-ban ez a szám közel 6300-ra nőtt. Hasonló tendencia figyelhető meg a vietnámi és kirgiz munkavállalók esetében is, akiknek száma szintén jelentős emelkedést mutatott. Azonban 2024 őszére a külföldi munkavállalók számának növekedése megtorpant, és valamivel 100 ezer fő alá csökkent. A szakértők szerint ennek oka az ipari termelés közel 5%-os visszaesése, valamint a kormányzati szabályozások szigorítása, amelyek együttesen mérsékelték a külföldi munkaerő beáramlását.

Mely országokból érkeznek leggyakrabban a külföldi munkavállalók?

Kovács Endre, a Prohuman Zrt. nemzetközi kapcsolatok és kommunikációs igazgatója szerint korábban a környező országokból érkezett a legtöbb munkavállaló, de mára ezekben az országokban is csökkent a szabad munkaerő.

Éppen ezért most már távolabbra is kell nézni, hogy biztosítani tudjuk a vállalatok versenyképességét alapvetően meghatározó humán kapacitást

– mondta. A vendégmunkások legnagyobb csoportja a Fülöp-szigetekről érkezik, míg az örmény és grúz munkavállalók száma elenyésző. A fehérgalléros munkavállalók leginkább az Európai Unión kívüli országokból jönnek, főként francia és spanyol nyelvterületről, valamint Törökországból és Szerbiából. Hasonló tapasztalatokról számolt be Nógrádi József, a Trenkwalder stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója is.

Jelenleg vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel a Fülöp-szigetek, Örményország és Grúzia állampolgárai foglalkoztathatók, de az utóbbi két országból alig érkeznek munkavállalók. Korábban vietnámi, indonéz, kínai és indiai munkavállalók is nagyobb számban dolgoztak Magyarországon

– fejtette ki válaszában a szakértő. A kékgalléros vendégmunkások jellemzően a termelő szektorokban, az autóiparban, logisztikában, kereskedelemben és turizmusban dolgoznak. Fenti három országon kívül az úgynevezett Nemzeti Kártyával Bosznia-Hercegovina, az Észak-Macedón Köztársaság, a Belarusz Köztársaság, Moldova, a Montenegrói Köztársaság, az Oroszországi Föderáció, valamint Szerbia és Ukrajna állampolgárai jöhetnek foglalkoztatási célból Magyarországra. Ebből a körből túlnyomórészt az ukrán vendégmunkások a jellemzők. Kovács Endre szerint ezekben a pozíciókban a legnagyobb a munkaerőhiány és fluktuáció, így a külföldi munkavállalók nélkülözhetetlenek.

Az iparban helyezkednek el leggyakrabban, azon belül is az autóipari, elektronikai és vegyipari cégek, valamint az FMCG-termékek gyártói foglalkoztatják őket. Emellett az építőiparban és a HORECA szektorban (vendéglátás, turizmus) is jelen vannak

- magyarázta Nógrádi József. A fehérgalléros munkavállalók főként az SSC szektorban dolgoznak, ahol az ügyfélszolgálati, logisztikai, pénzügyi és IT-területeken helyezkednek el.

Milyen bérekre számíthatnak a külföldi munkavállalók hazánkban?

Mindkét szakértő hangsúlyozta, hogy a külföldi munkavállalók bérezése nem térhet el a magyar munkavállalókétól, hiszen jogszabály írja elő az egyenlő bérezést. Az SSC szektorban például a

kezdő fizetések bruttó 500 000 – 700 000 forint között mozognak, míg a tapasztaltabb dolgozók 750 000 – 1 000 000 forint körüli összegeket kereshetnek.

"Fontos szempont, hogy a munkavállalási engedélyek benyújtásakor milyen bért tüntetnek fel a munkáltatók az előszerződésben. Az EU Kék Kártya esetében külön szabályozott minimum bérre kell figyelni, míg a magyar kártyánál a KSH által meghatározott, FEOR szám szerinti bér 80%-nál alacsonyabb összeget nem lehet megadni. Ez a szabályozás azt a célt szolgálja, hogy a munkáltatók ne szorítsák le a bérszínvonalat a külföldiek foglalkoztatásával"- húzta alá a szakértő. Az SSC szektorban növekedés tapasztalható, mivel a cégek folyamatosan keresik azokat a munkavállalókat, akik speciális nyelvtudással rendelkeznek, 

a gazdasági recesszió visszavetette a megrendeléseket, és a cégek kétszer is meggondolják, hogy külföldi munkavállalót alkalmazzanak-e bizonytalan piaci helyzetben

- ismertette Nógrádi József. Ugyanakkor a legnagyobb kihívás az engedélyeztetési folyamat és az adminisztrációs nehézségek. Ezt erősített meg a Prohuman szakértője is 

a legnagyobb kihívás általában a szükséges engedélyek megszerzése. Sok cég ódzkodik a külföldi munkavállalók foglalkoztatásától az adminisztrációs nehézségek miatt, ezért érdemes szakértői relokációs támogatást igénybe venni egy átfogó HR-szolgáltatótól, amely gyorsabbá, kiszámíthatóbbá teszi a folyamatot, és növeli az esélyeket a legjobb jelöltek megszerzésére

- kezdte Kovács Endre, majd kifejtette hogy "a relokált kollégák munkahelyi és szociális integrációja is kihívást jelent. Az SSC-kben jellemzően „expat” szakértők segítik őket a beilleszkedésben, lakáskeresésben, hivatalos ügyintézésben és szabadidős programok szervezésében. Ha házon belül nincs megfelelő szaktudás vagy kapacitás, külső szakértő bevonása hatékony megoldás lehet erre is."

Sok cég ódzkodik a külföldi munkavállalók foglalkoztatásától, ezért érdemes HR-partnerrel együttműködni

– tette hozzá Kovács Endre. Emellett az idegenellenesség is problémát jelent. "A magyar társadalom nem a legbefogadóbb, és ezt a jelentkezők is érzik" – tette hozzá Nógrádi József. Az elvárásokat tekintve kifejtették a szakértők, hogy "attól függően, hogy milyen pozícióra keresnek dolgozót, az elvárások ugyanazok, mint a hazai dolgozókkal szemben, sőt egy kicsivel magasabbak is, hiszen komoly befektetés egy-egy dolgozó alkalmazása, ezért válogatnak a legelkötelezettebbek közül. Addig, míg itthon egy-egy pozícióra jelentkezik 10-15 fő, majd kiderül, hogy köztük alig van olyan, aki alkalmas lenne, és végül ő sem vállalja a munkát, addig a külföldi jelentkezők száma sokszor eléri a 500-600 főt, de egyes esetekben akár az ezret is. Ezt szűrik elő a külföldi partnerek, szűkítik kezelhető méretűre, folynak a tesztelések és igyekeznek azokat megtalálni, akik valószínűleg a legjobban beválnak."

Hogyan lehet felkészíteni a vállalatokat a külföldi munkavállalók fogadására?

A szakértők szerint a legfontosabb a nyitott és befogadó munkahelyi kultúra kialakítása. Kovács Endre hangsúlyozta. hogy "az SSC-k élen járnak ebben, hiszen sokszínű nemzetközi közegben dolgoznak." Nógrádi József szerint "a megfelelő tájékoztatás és érzékenyítés elengedhetetlen, de ma ez rendkívül nehéz, mert a téma átpolitizált, és sokan nem látják a külföldi munkavállalók gazdasági jelentőségét." Valamint azt is hangsúlyozta, hogy 

kevesen tudják, de az érkező munkavállalók 20 százaléka felsőfokú végzettséggel bír, és további 15-20 százalék is magasan képzett szakember, akik az adott technológia vagy pozíció kapcsán rendelkeznek speciális ismeretekkel. További tény, hogy a betanított munkások fele pedig olyan pozíciókra érkezik, amelyeket idővel robotizációval vagy automatízációval kiváltanak majd, de ma még nem szüntethetők meg. Ugyanakkor hazai munkavállalót már nem lehet találnia betöltésükre. Fontos ugyanis tisztázni azt is, hogy minden külföldieknek szánt pozíciót meg kell hirdetni a helyi munkaerőpiacon is, a bejelentkezők által feltöltött pozíciók pedig nem tölthetők fel külföldiekkel

- magyarázta. A foglalkoztatónak komoly kötelezettsége van annak érdekében, hogy a munkavállaló a munkaviszonya megszűnése vagy megszüntetése esetén Magyarország területét elhagyja, emellett sok eljárási és foglalkoztatási szabályra kell odafigyelni. Emiatt is egyre kevesebb jelenleg azt ezt vállaló cégek száma.

A magyarországi külföldi munkavállalók száma folyamatosan változik, és a gazdasági helyzettől függően egyes szektorokban növekedés, míg másokban csökkenés tapasztalható. Míg az SSC szektor folyamatosan bővül, addig az ipari és termelő szektorokban a gazdasági helyzet miatt óvatosabbak a cégek. A legnagyobb kihívások az engedélyeztetés és az integráció, de a megfelelő céges stratégiákkal ezek a nehézségek kezelhetők.