Ezek a legelismertebb, legjobban fizető szakmák 2025-ben: még mindig kevesen vágnak bele

Lapunk először 2021-ben mérte fel, hogy olvasóink véleménye szerint Magyarországon mely szakmák mennyire számítanak elismertnek, társadalmilag hasznosnak, alulfizetettnek. A kutatást 2023, 2024 és 2025 elején is elvégeztük, a friss eredményeket pedig összesítettük. A szakmák rangsorában akadnak olyan stabil versenyzők, melyek már évek óta tartják a helyüket az élen, a középmezőnyben, vagy éppen a sor végén. Vannak azonban olyan hivatások, melyek megítélése sokat változott. Az évről évre elvégzett kutatások eredményei azt mutatják: az olvasóink leginkább olyan szakmákat ajánlanának a fiataloknak, melyeknek elismertsége, társadalmi elismertsége magas. Hiába vannak rendben a bérek az adott szakmában az olvasók véleménye szerint, ha nem elismert, vagy nem hasznos, nem ajánlják annyian a fiataloknak. 

Az egyes szakmákról alkotott véleményeket nagyban befolyásolják azok az események, amelyek ráirányítják a dolgozók egy-egy csoportjának helyzetére aktuálisan a figyelmet. A kutatásunkban is tetten érhetők azok a hatások, amelyek egy-egy foglalkozások kapcsán kialakult társadalmi diskurzus volt a szakmák megítélésére. Ilyen volt néhány éve az orvosbéremelés ügye, majd az ápolók (egészségügyi szakdolgozók) és tanárok bérezésére is nagy figyelem irányult. 2023-ban a kukássztrájkként emlegetett esemény ráirányította a figyelmet a hulladékkezelés terén foglalkoztatottak helyzetére, tavaly pedig a buszsofőrök kerültek a figyelem középpontjába. 

Idén is érdekes változások történtek, a legszembetűnőbb az újságíró, ápoló és tanár szakmák kapcsán. Az újságírók elismertségének és társadalmi hasznosságának megítélése nőtt, feltehetően az elmúlt egy évben a médiában és közéletben történt események hatására. Az ápolók társadalmi hasznosság tekintetében az élre ugrottak, hajszállal még az orvosokat is megelőzve 2025-ben. A tanári hivatás kapcsán a bérezés megítélése változott nagyot, már sokkal kevesebben ítélik alulfizetettnek a szakmát, feltehetően a közelmúltban történt bérrendezés hatására. A tanári szakmát lényegesen nagyobb, a programozó foglalkozást pedig lényegesen kevesebb olvasónk ajánlaná idén pályaválasztás előtt állóknak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Pedagógus bértábla 2025: ennyi lesz a tanári fizetés, a pótlék, az illetmény a béremelés után

Magyar Közlöny pedagógus béremelés 2025: mennyi a pedagógus béremelés 2025 évében, mennyit nőnek a tanárbérek? A tanárok fizetése mellett mennyi az osztályfőnöki pótlék 2025-ben?

Jóval elismertebb 2025-ben az újságírók munkája

A szakmák elismertségéről szóló kérdéssor eredményei alapján továbbra is az ügyvédek, orvosok, programozók számítanak az olvasók véleménye szerint a legelismertebbnek, a szociális munkások, könyvtárosok és közmunkások a legkevésbé elismertnek. 2025-ben a lista élén és a sor végén nem történt nagy változás a rangsorban. Ami szembetűnő, hogy az újságírók és tanárok munkáját nagyobb arányban ítélték a válaszadók elismertnek, melyhez bizonyára hozzájárultak az elmúlt év eseményei. Az újságíró szakma így elismertségben az önkormányzati képviselők és katonák közé került, míg a tanárok megelőzték elismertségben a rendőröket.

Amit még érdemes megjegyezni, hogy az előző évi adatokhoz mérten általánosságban igaz, hogy csökken a szakmák elismertsége, arányaiban kevesebben érezték nagyon vagy inkább elismertnek a szakmák zömét, mint tavaly. Ebből a sorból kilógnak a buszsofőrök, tanárok, óvodapedagógusok, könyvtárosok és közmunkások, melyek esetében javulás mutatkozott.

Kanyarban előztek az ápolók

A társadalmi hasznosság szerint az olvasóink megítélése alapján évek óta az orvosok munkája vezetett, ezt a foglalkozást ítélték arányaiban a legtöbben nagyon vagy inkább fontosnak. 2021-ben még a tanárok követték őket a sorban, aztán 2023-ban és 2024-ben az ápolók feljöttek a második helyre a tanárok elé. 2025-ben pedig az ápolók egy hajszállal megelőzték az orvosokat! Ebben nagy szerepe lehet, hogy az egészségügyi szakdolgozók munkájára az elmúlt években nagy figyelem irányult, köszönhetően többek közt az egészségügyi szakszervezetek munkájának.

Sokat romlott 2024-ről 2025-re a hulladékkezelők és katonák társadalmi fontosságának megítélése. A hulladékkezelők kapcsán ennek hátterében az állhat, hogy a tavalyi kukássztrájk miatt sokat javult a megítélésük, valószínűleg kezd azonban feledésbe merülni, mekkora problémát jelentene, ha nem lenne, aki elviszi a szemetet. Kiemelkedően javult viszont a könyvtárosok megítélése, a bankárok elé kerültek.

Általánosságban a fontosság tekintetében is az állapítható meg, mint az elismertség esetében: a szakmák zöme esetében csökkenés mutatkozik a pozitív megítélés arányában. Kivételt képeznek az ügyvédek, újságírók, könyvtárosok, bankárok, fodrászok, marketingesek, önkormányzati képviselők, könyvtárosok és papok.

Ahogy a korábbi évi felmérések eredményei, az ideiek is azt igazolják: rengeteg szakmát ítélünk társadalmilag fontosnak, elismertnek azonban nem. Már az első kutatás során is azért választottuk szét ezt a két szempontot, mert jelentős eltérések lehetnek. Az elismertség szempontjából sokat nyom a latban az is, mennyire fizetik meg az adott szakmát, nemcsak az, milyen a presztízse, mennyire övezi tisztelet az adott foglalkozást űzőket. A bérezés megítélésének külön kérdést is szenteltünk, hogy megvizsgálhassuk, mennyire függ össze az elismertséggel.

Rengeteg fontos szakmát nem fizetnek meg

Évek óta az ápolókat ítélik a válaszadók legnagyobb arányban alulfizetettnek, a második-harmadik helyekért pedig a szociális munkások és tanárok versengtek egymással. 2025-ben azonban a harmadik helyre az óvodapedagógusok kerültek a szociális területen dolgozók mögött, a tanárok pedig "lecsúsztak" az ötödik helyre az alulfizetettségi versenyben. Ebben szerepe lehet a nemrég történt bérrendezésnek. A tanárokat még a postások is megelőzték, akik tavaly szintén sztrájkkal hívták fel a figyelmet helyzetükre, és a hírekben is sokat szerepeltek a postabezárások kapcsán. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Idén is rengeteg melóst keresnek a Magyar Postánál: nőttek a bérek, 730 ezret is fizetnek ezért a munkáért

A Magyar Posta a karácsonyi csúcsszezonra készülve 150 új járművet állít forgalomba, és bővíti a csomagautomata-hálózatát a várható 20%-os forgalomnövekedés kezelése érdekében.

A könyvtárosok alulfizetettség szempontjából megelőzték a hulladékkezelőket, a könyvelők a papokat, az ügyvédek pedig lecsúsztak a lista legvégére. Azt is érdekes szempont, hogy mely szakmás esetében a legbizonytalanabbak a válaszadók. Nem tudom, nem válaszolok választ legnagyobb arányban a papok, az újságírók, a könyvtárosok, hulladékkezelők, mezőgazdasági vállalkozók és katonák esetében adták. A papok fizetése kapcsán évek óta nagy a bizonytalanság, hiszen erről nem közöl nyilvános adatot a KSH sem. 

Leginkább megfelelő bérezésűnek a mérnökök; fodrászok, kozmetikusok, manikűrösök; könyvelők és orvosok ítéltettek, a leginkább túlfizetettnek pedig a bankár; önkormányzati képviselő; ügyvéd; marketing szakember foglalkozásokat tartják a válaszadók. 

Sok fiatal áll nehéz döntés előtt

Idén is február 15-e,vagyis cikkünk megjelenéséhez képest a holnapi nap, a felvételi jelentkezés beadási határideje. Idén is sok fiatalnak kellett tehát az elmúlt időszakban fontos döntést hoznia a jövőjéről, akiket bizonyára sokan láttak el 2025-ben tanácsokkal az ügyben. Olvasóinkat arról is kérdeztük a felmérésben, milyen szakmát ajánlanának most egy pályaválasztás előtt álló fiatalnak. A lista első fele változatlan a 2024-es válaszokhoz képest. Továbbra is a mérnök, programozó, mesterember, orvos szakmát ajánlaná a többség. 

A lista legvégén is változatlanul a könyvtáros és a szociális munkás hivatás áll. Érdekes, hogy a könyvtárosok megítélése ugyan javult idén, és bár a szociális munkásoknak sokkal többen tartják alulfizetettnek, mégsem ajánlanák annyian sem a fiataloknak a könyvtáros szakmát, mint a szociális munkát. Ennek oka pedig az lehet, hogy a szociális munkások tevékenységét fontosabbnak ítélik, mint a könyvtárosokét.

Érdekes változások tavalyhoz képest, hogy a katona hivatást megelőzte ajánlottság terén az óvodapedagógus, ápoló, önkormányzati képviselő is, a rendőr szakma is lecsúszott hátulról a harmadik helyre. A tanár szakma megőrizte pozícióját a listában, de ajánlottsága több mint 10 százalékponttal emelkedett, az önkormányzati képviselő, ápoló, óvodapedagógus és orvos hivatás ajánlottságának aránya is nőtt. A programozó foglalkozás népszerűsége pedig sokat csökkent, de még így is a második leggyakrabban ajánlott foglalkozás.

Az alábbi ábrán szakmánként is ábrázoltuk, hogy az egyes kérdéskörökben milyen eredményeket értek el. Így látható, hogy mennyiben befolyásolhatja a bérezés, az elismertség és a társadalmilag fontos tevékenységnek ítéltség azt, hogy ajánlanák-e olvasóink az egyes szakmákat fiataloknak. Ahogy a korábbi évek felméréseiből is látszott, az élre főként olyan hivatások kerülnek, melyeket kevesen ítélnek alulfizetettnek, miközben elismertnek és fontosnak tartják. Ilyen például a mérnök és a programozó. A mesterember, szerelő foglalkozást bár a válaszadók ötöde alulfizetettnek tartja, és csak 44,5 százalék gondolja, hogy elismert hivatás, mégis ajánlják - ugyanakkor társadalmilag fontosnak ítélt szakmákról van szó. Valószínűleg az a meggyőződés is közrejátszik ebben, hogy egy mesterembernek, szerelőnek mindig lesz munkája, mindig szükség lesz rá.

Így lehet, hogy az orvos hivatást már valamivel kevesebben ajánlanák, hiába fontosabb és elismertebb a válaszadók szemében. Ebben közrejátszhat az is, hogy sokat lehetett hallani az utóbbi években az orvosok kedvezőtlen helyzetéről, illetve az egészségügyi szektor általános megítélése is meghatározó lehet. A sorban az ügyvédek következnek: alig tartja valaki alulfizetett szakmának, és elismertségben is az élen van, azonban társadalmilag kevésbé ítélik fontosnak, mint a már említett hivatásokat. Itt ellentétes lehet a hatás, mint a mesteremberek esetében: mivel nem tartják olyan fontos szakmának, nem ajánlják olyan arányban a válaszadók, annak ellenére, hogy bérek és elismertség tekintetében az egyik legjobb.

Azonban a társadalmi érték felhajtó ereje csak addig tart, amíg ez nem áll párban alulfizetettséggel. Látható, hogy a könyvelő szakmát még mindig többen ajánlják, mint a tanár hivatást, pedig sokkal többen ítélik társadalmilag fontosnak.  Az óvodapedagógusokkal, ápolókkal és szociális munkásokkal hasonló a helyzet.

A kutatásról

A Pénzcentrum kérdőívét 2025. január 3-tól február 12-ig 2130-en töltötték ki, 51,7 százalékuk férfi, 48,3 százalékuk nő volt. A válaszadók 0,4 százaléka volt 18 év alatti, 1,4 százaléka 18-24 éves, 5,7 százaléka 25 és 34 év közötti, 23 százaléka 35-49 éves, 43 százaléka 50 és 64 év közötti és 26,5 százaléka 65 év feletti.

A megkérdezettek 25,7 százaléka a fővárosban él, 19,1 százaléka megyeszékhelyen, 33,8 százaléka egyéb városban, 20,8 százaléka községben és 0,5 százaléka egyéb helyen lakik. A válaszadók legmagasabb iskolai végzettsége 2,3 százalékban általános iskola, 27,5 százalékban középiskola, gimnázium, 15,2 százalékban OKJ, felsőfokú szakképzés, 52,9 százalékban főiskola, egyetem, és 2,3 százalékban PhD volt.

A kutatás nem reprezentatív. A kérdőívre adható válaszok kapcsán meg kell jegyezni, hogy bár tisztában vagyunk azzal, hogy szakmán belül is nagyban eltérhet egy-egy foglalkozás megítélése - más a sebészé és a háziorvosé, más az egyetemi tanáré és a nyelviskolai oktatóé, és még hosszan lehetne példákat sorolni. Azonban az összevethetőség érdekében igyekeztünk egy általánosabb képet vizsgálni. Így a kutatásnak megvannak a maga korlátai, a felmérésre adott válaszokat ennek tükrében kell értelmezni.