950 ezret is fizetnek a legjobban keresett magyar melósoknak: óriási a hiány, ez ám az álomszakma

Pénzcentrum: Hogyan látják a munkaerőpiac helyzetét 2025 elején Magyarországon? Melyek a legjelentősebb trendek és kihívások jelenleg?

Berta Gábor: A foglalkoztatottság magas és nem nőtt olyan mértékben a munkanélküliség sem, mint ahogy azt a gazdaság teljesítménye indokolta volna. Ennek egyik oka, hogy sokan kivárnak, nem szeretnének megint abba a helyzetbe kerülni, hogy egy beinduló gazdaságban nem találnak megfelelő munkaerőt. Ezért nehéz megmondani, hogy mekkora a gazdasági szereplők belső munkanélkülisége, azaz a jelenlegi létszámukat milyen hatékonysággal tudják alkalmazni. 2025-re egy mérsékelt növekedést várunk.

Néhány multi hátterű autóipari megrendelőnk az elmúlt pár hónapban amiatt vonta vissza a kereséseit, mert az anyacég a leányvállalatok toborzási folyamatait központosította (és nem belföldre). A cégcsoporton belül maradhatott e tevékenységen, és van olyan ügyfelünk, akinél egy amúgy sok szempontból központi funkciót betöltő európai gyár kapta a toborzást feladatul, de van olyan partnerünk is, akinél a tengeren túlról koordinálják a fejvadászatot. 

A helyi gyárak nem dolgozhatnak a lokális szolgáltatókkal, így sokadikak lettünk a „szolgáltatói” sorban. Ez egy autóiparra specializált -e területre fókuszáló - közvetítő számára komoly kiesést okoz a kiadott keresések számát, árbevételt tekintve. Ez a centralizációs hullám, ami most több ügyfelünknél is megfigyelhető, egy visszatérő jelenség a multinacionális vállalatok működésében. Bár most épp az autóiparban érzékeljük erőteljesebben, tapasztalataink szerint ez egy olyan módszer, amihez a nagyvállalatok időről-időre visszanyúlnak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ők a kínai autóipari térnyerés valódi áldozatai: tömegével kerülnek melósok az utcára, pénz nélkül

Az európai autóipart alapjaiban rázta meg a kínai gyártók agresszív térnyerése, amely olcsóbb előállítási költségekkel és technológiai előrelépésekkel fenyegeti a kontinens járműgyártóit.

Milyen változásokat tapasztaltak a munkaadók és munkavállalók elvárásaiban az elmúlt időszakban?

Ami a munkavállalói oldalt illeti még mindig fontos döntési szempont a váltásban a home office lehetősége a munkáltatónál. A kötetlen és rugalmas munkarendben foglalkoztatók továbbra is népszerűek. Trendi és menő a hibrid munkavégzés. Ha juttatási csomagban két hasonló ajánlatból kell választani ez mindenféleképpen mérvadó.

Munkáltatói oldalról tavaly nem a munka volumene volt a legnagyobb kihívás számunkra, hanem az az érzelmi feszültség, amit partnereink bizonytalansága okozott bennünk – ennek hatásait folyamatosan magunkon éreztük, legfőképp az év második felében. A partnereink bizonytalanságát és /vagy (ebből fakadó) döntésképtelenségét tavaly még az igazán jó jelöltek is megsínylették.

Egyrészt a bizonytalanságból fakadóan a kiválasztási folyamatok elhúzódtak, hiszen újabb és újabb jelölteket kellett bemutatni. Más megközelítéssel ez azt is jelentette, hogy bár kevesebb pozícióra toboroztunk arányaiban azonban sokkal több jelöltet kellett bemutatnunk az ügyfeleinknek, és ráadásul nem is volt biztos, hogy a folyamat sikerrel (felvétellel) zárul. Ezeknél az ügyfeleknél a tanácsadó rugalmassága is felértékelődött, ahogy a türelme és kitartása is a toborzásban. Sokszor ez volt a sikerünk kulcsa.

Másrészt a munkaköri elvárások szempontjából továbbra is túlsúlyban voltak azok a munkáltatók, akik ragaszkodtak azokhoz (elvárásaikhoz), nem engedtek belőlük. Akik viszont ezt lazábban tudták kezelni, például akinél az elvárt tapasztalat bizonyos mértékben hiányzott ugyan, de jó képességű lévén a jelölt felvette, ők mára már (akár) kész szakemberek.

Viszont a bizonytalanság ellenére is tapasztalhatóak pozitív trendek - például hogy a rugalmas munkavégzési formák már nem csak "nice to have", hanem alapelvárássá váltak. Arra gondolok, hogy a „rugalmas munkavégzési formák” már nem számítanak különleges juttatásnak, hanem a munkaerőpiaci alkuk természetes részévé váltak, még ha a konkrét megvalósítás cégenként jelentősen el is térhet.

Mi a tapasztalat, milyen arányban jelentkeznek fizikai és szellemi munkákra? Hogyan alakult a kereslet ezek iránt az elmúlt egy évben?

Minden a pozíciótól függ gyakorlatilag. Egy villamosmérnök, PLC mérnök, automatizálási mérnök pozícióra továbbra is vadászni kellett a jelentkezőket, a hirdetéses toborzás gyakorlatilag értelmetlen, alig-alig számíthattunk jelentkezőre lokációtól függetlenül. A marketing, hr, adminisztratív munkakörökre lokációtól függően akár 100-ával is jelentkeztek, nem kellett okvetlenül a direkt toborzásra időt fordítani. Például egy szervezetfejlesztési tanácsadó pozíciónkra több mint 350 pályázat érkezett. Azonban egy valóban erős saleses kompetenciákkal rendelkező munkatárs megtalálása továbbra is komplex és összetett feladat mind a toborzás, mind a kiválasztás oldaláról, vagyis nem lehet ezeknél a munkaköröknél sem csak a hirdetéses toborzásra támaszkodnunk.

A munkavállalói oldalról mire látnak nagyobb igényt: a stabil, hosszú távú munkaviszonyra, vagy inkább a rugalmas, projektalapú munkákra (home office-ot figyelembe véve)?

Természetesen továbbra is fontos, hogy a munkavállalók számára a biztonság. A biztos munkáltatói háttér, a határozatlan idejű foglalkoztatás munkaviszonyban még mindig vonzó hívószó számukra. A stabilitás és a rugalmasság nem feltétlenül zárja ki egymást - sok munkavállaló mindkettőt keresi, és vannak cégek, amelyek ezt sikeresen kombinálják.

A munkáltatók részéről melyek most a leggyakoribb elvárások, és hogyan változtak ezek az elmúlt évek során?

Időről időre változik a munkáltatók hozzáállása a költözésre nyitott, vagy akár merészebb távolságokról bejárást vállaló álláskeresőkhöz. Mi úgy tapasztaljuk, hogy újfent kifejezetten előnyt élveznek azok, akik helybéliek.

A szellemi munkák között mely pozíciók fizetnek a legjobban és melyek a legrosszabban? 

A jelenlegi piaci trendeket figyelembe véve a szellemi munkák közül a business analyst pozíciók számítanak az egyik legjobban fizetett állásnak. Ezekben a szerepekben a bruttó bérek 1 100 000 és 1 500 000 forint között mozognak. Ez nem véletlen, hiszen a business analystek a vállalatok stratégiai döntéshozatalában játszanak kulcsszerepet. Az üzleti folyamatok elemzése, hatékonyabb működés kidolgozása, és a döntések adatvezérelt támogatása olyan készségeket igényel, amelyek iránt jelenleg óriási kereslet mutatkozik a piacon.

Ezek a pozíciók különösen értékesek a digitális transzformáció és az adatközpontú működés világában. Ezzel szemben a legrosszabbul fizető állás jelenleg egy medior folyamatmérnök pozíció, amelyért bruttó 700 000 forintot kínálnak.

Bár a folyamatmérnöki munka szintén kulcsfontosságú a termelési folyamatok optimalizálása szempontjából, az ilyen típusú pozíciókban általában kisebb a kereslet, mint az üzleti elemzést végzők esetében. Emellett a szakma jellege inkább a műszaki területekre koncentrálódik, ahol a bérezések ritkán versenyezhetnek a stratégiai és üzleti döntéshozatalra fókuszáló munkakörökkel.

EZ IS ÉRDEKELHET

Temérdek magyarnak csak álom marad az 1 milliós fizetés: ezt aztán nagyon nem verték nagy dobra

A KSH friss adatai szerint 2023 januárja és 2024 novembere között a bruttó átlagkeresetek 11,2%-kal, míg a mediánkeresetek 8,6%-kal emelkedtek.

Ezen belül melyek a legkeresettebbek és a legkevésbé népszerűek a munkaadók körében?

Nem országos és nem minden iparágra van rálátásunk, de régiós szinten a mi megbízásaink között is döntő többségben voltak az álláslehetőségek (a legkeresettebbek) a logisztikai szakemberek, a hresek és a számvitel-pénzügy-kontrolling területén dolgozók számára, ahogy továbbra is jócskán volt igény mérnökökre.

A bérfeszültség kérdésével mi legtöbbször a HR-esek felvételei kapcsán találkoztunk, mivel a pozíciók eltérő szintű felelősségvállalása és a piaci bérek közötti különbségek jelentős ellentétet eredményeztek. Ez a bérfeszültség nehezítette a toborzást és a munkavállalók megtartását ezen a területen.

A fizikai munkák esetében mely területek számítanak jelenleg a legjobban fizetőknek, és mi a tapasztalat, hol vannak a legnagyobb bérfeszültségek?

A fizikai munkáink közül tapasztalataink szerint a specialisták keresnek a legjobban. Erre egy nagyon jó példa a targonca szerelői pozíciónk, ahol a bérezés bruttó 900 000 - 950 000 forint. Ez a magas fizetés annak köszönhető, hogy a speciális ismereteket és a szükséges tapasztalatot egy nagyon szűk munkavállalói réteg birtokolja, irántuk a kereslet stabil és folyamatosan nő.

A legnagyobb bérfeszültséget igazán testközelből a gyártócégek karbantartói bérezéseiknél láttuk. Ezekben a munkakörben jelentős eltérések tapasztalhatók: míg egyes vállalatok akár bruttó 700 000 - 750 000 forintot is hajlandóak fizetni egy karbantartónak, más cégeknél ugyanezért a munkáért csak bruttó 400 000 - 450 000 méretéből, a földrajzi elhelyezkedéséből, az iparágból, a technológia automatizáltsági szintjéből akár, illetve abból, hogy mennyire tartják értékesnek a karbantartói szerepet az adott cégnél.

Összességében a fizikai munkák piacán azok a területek számítanak a legjobban fizetőnek, ahol a végzettség mellett a szaktudás és a tapasztalat is egyaránt elengedhetetlen.

EZ IS ÉRDEKELHET

Sorra tűnnek el a férfi melósok ezekről a helyekről: nagy a baj, rengetegen állnak fel ezekből a melókból

Munkaerőpiaci prognózis 2025-re – ezzel a címmel szervezett szakmai rendezvényt a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztálya 2025. január 9-én, csütörtökön 14 órától.

Ezen munkák közül melyek iránt van a legnagyobb és legkisebb kereslet?

A kékgalléros munkák piacán jelenleg is a szakképzett és gyakorlattal, speciális szaktudással, ismerettel rendelkező dolgozók iránt mutatkozik továbbra is a legnagyobb (vagy inkább ha a jelenre kell gondolni akkor úgy helyes, hogy van még egyáltalán) kereslet. Az olyan pozíciók, mint a CNC-gépkezelők, karbantartók és villanyszerelők, kiemelten keresettek, mivel ezek magas szintű szaktudást igényelnek, és alapvető szerepet töltenek be nem csak a gyártóiparban. Az automatizáció ellenére ezekben a munkakörökben a munkaerőhiány miatt a bérezés is jelentősen emelkedik.

Milyen trendeket, kihívásokat látunk 2025-ben a magyar munkaerőpiacon?

Számos szektorban továbbra is tapasztalható munkaerőhiány, különösen a szakmunkások és a magas szintű szakemberek esetében. A munkaerő minősége és területi megoszlása továbbra is problémát okoz a foglalkoztatóknak. Aki hosszú távra tervez Magyarországon és munkaerőigényes beruházásokban gondolkodik, a folyamatos demográfiai deficittel is számolnia kell. A következő 15-17 évben ez megint kiugró lehet.

A munkaerőhiány, valamint egyéb gazdasági mutatók miatt a bérek folyamatosan emelkednek, de a reálbérnövekedés mértéke eltérő a különböző szektorokban és országrészekben.

A technológiai fejlődés új munkahelyeket fog teremteni, de egyben el is vesz másokat. A digitális készségek egyre fontosabbá válnak. Itt szintén érdemes a rendelkezésre álló munkaerő minőségére felhívni a figyelmet. Felértékelődik a duális képzések szerepe, ahol a munkáltató át tudja adni időben azokat a tudásokat, amiket ebben a turbulens digitális környezetben maga is tanul, felvesz.

A home office és a hibrid munkavégzés elterjedtebbé vált, a munkavállalók egyre inkább értékelik a rugalmasságot. A munkavállalók egyre inkább érdeklődnek a folyamatos tanulás és fejlődés lehetőségei iránt, valamint a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtése iránt.

Várhatóak-e új munkaerőpiaci trendek, például az automatizáció vagy a mesterséges intelligencia hatására, amelyek jelentősen befolyásolják a munkavállalói vagy munkáltatói igényeket?

Mi magunk elkezdtük használni az AI megoldásokat, hasznos segítőtárs a toborzási folyamatok bizonyos részeit tekintve. Azonban a partnerink kereséseiben egyelőre nem látjuk az elvárások között az AI -jal való közös munkában szerzett tapasztalatot. Ami az automatizáltságot illeti természetesen azon munkavállalók szerepe, akik a modern kori digitális eszközök használatában magabiztosak és nagy általánosságban a gyakorlatiasság jellemzi őket egyértelműen előnyben van azon társaikkal szemben, akik ezen képességekkel nem rendelkeznek. Ezt tisztán látjuk iparágtól függetlenül. Fontos, hogy azt lássák az e területen digitális analfabéták elhelyezkedési esélyei alacsonyabb szintű kékgalléros munkaköröknél is egyre inkább felértékelődik, hiszen egyre több cég automatizálja(ta) a munkaerőhiány okán is a gyártási folyamatait.   

Milyen tanácsot adnának azoknak a munkavállalóknak, akik most keresnek állást, hogy sikeresen eligazodjanak a 2025-ös munkaerőpiaci helyzetben?

Felértékelődni látszik a LinkedIn a magyar nyelvű mobilalkalmazás használatának lehetőségével a kékgalléros munkavállalói körben. Azt gondoljuk, hogy nem csak az új generációs munkavállalók körében, az erős digitális kompetenciával rendelkezők számára ez egy lehetőség az elhelyezkedési esélyeik növelésére, fejvádászok százai várják ezen a felületen, hogy lecsaphassanak rájuk.

Könnyebb/könnyű lesz állást találni 2025-ben?

Szerintem a helyzet árnyalt: bizonyos területeken (pl. IT, mérnöki pozíciók, specializált szakmunkák) továbbra is munkavállalói piac várható, míg más területeken a gazdasági bizonytalanság miatt óvatosabb toborzási stratégiákra számíthatunk. A siker kulcsa 2025-ben nem feltétlenül az lesz, hogy könnyű vagy nehéz állást találni, hanem hogy mennyire lesz majd képes valaki rugalmasan és legfőképp gyorsan alkalmazkodni a változó elvárásokhoz és folyamatosan fejleszteni a készségeit. Lásd fent is néhány kérdésnél; pl. a digitális kompetenciák, az AI-eszközök ismerete és a soft skillek felértékelődése várható. 

Címlapkép forrása: Pesti Márton