A II. világháború Budapest történetének egyik legsötétebb időszaka, amely során a város hadszíntérré vált. Az 1944. december 25-től 1945. február 13-ig tartó ostrom során a várost védő katonák mellett a lakosság is elszenvedte az utcára kiterjedt harcok következményeit. Az emberáldozatok mellett több ezer épület vált lakhatatlanná, és a főváros addigi megjelenését karakteresen meghatározó középületek is súlyosan megsérültek. A Pestet és Budát összekötő Duna-hidak felrobbantásával a két városrész közötti átjutást is ellehetetlenítették a visszavonuló német csapatok, aminek következményeként a Budapest jelképének számító Lánchíd is megsemmisült.
Az intézmény Bajza utca 10. szám alatt található, 2023 júniusában megnyílt Műhelytér kiállítótere már több tárlatnak adott otthont, falai ezúttal épületkárokat bemutató nagy méretű fotókkal teltek meg.
Az építészeti vonatkozású gyűjtőkörrel rendelkező tematikus múzeum gyűjteményei több mint másfél évszázados múltra tekintenek vissza. Az épületkutatás elsődleges forrásának tekinthető archívum a Kárpát-medence magyar vonatkozású épített örökségéről őriz különleges darabokat. A kurátorok – Dékány Melánia, Kovács Evelin és Köntzey Mercedes – ebből a több százezres fényképgyűjteményből válogatva jelenítették meg az 1944–1955 közötti időszakot.
A kiállítás négy szekción keresztül kíséri végig a látogatót, amely vizuális, audiovizuális anyag segítségével is közelebb hozza a háborús hétköznapokat. Pest olyan ikonikus épületeit, mint az Operaház, a Vígszínház, a Pesti Vigadó, valamint Buda leglátogatottabb látnivalóit, mint például a királyi palotát, a Nagyboldogasszony-templomot (köznapi nevén Mátyás-templom) vagy a Halászbástyát szinte felismerhetetlen állapotban tárja a szemlélődő elé. A városrészeket összekötő Duna-hidak egyik napról a másikra semmisültek meg, amelyek újjáépítése az újrakezdés elsődleges feltétele volt.
A bemutatott archív fényképek között találjuk Seidner Zoltán (1896–1960), a külföldön is elismert épület- és műemlék-fényképezés egyik kiemelkedő alakjának alkotásait, valamint a hangulatos életképeket megörökítő fényképeiről ismert Szöllősy Kálmán (1887–1976) munkáit. Záróakkordként az 1945-ben meginduló romeltakarítási munkálatokba, továbbá a háborút követő várostervezési elképzelésekbe nyerhetünk bepillantást. Az épületek lakhatóvá tétele mellett a helyreállítások a legnagyobb pusztítást elszenvedett Várnegyedben kiemelt szerepet játszottak, ahol a robbanások következtében addig ismeretlen középkori emlékanyag is a napvilágra került. A tárlaton építészhagyatékokból származó tárgyakat, személyes dokumentumokat is bemutatnak. Korabeli Filmhíradó-részletek teszik teljessé a téma feldolgozását, de emellett Keller János és Váradi Eszter Sára, a székesfehérvári Vörösmarty Színház társulatának tagjai ostromnaplók felolvasásával is megidézik a szemtanúk által átélt borzalmakat.
A kurátorok a II. világháborúhoz kapcsolódó családi történeteik megosztására bátorítják a látogatókat az erre a célra elhelyezett emlékfal segítségével.
