Thomas Bach 2013-ban váltotta a belga Jacques Rogge-ot a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) élén. A szabályok alapján 12 év után már nem lehetne újraválasztani az elnököt, de tavaly októberben, a mumbai NOB-közgyűlésen több tag a szabályzat megváltoztatását szorgalmazta annak érdekében, hogy Bach 2025 után is elláthassa tisztségét.
A hetvenesztendős Thomas Bach a NOB 142. teljes ülésének záróeseményén jelentette be a visszalépését.
Elindult a versengés a NOB elnöki székéért, és a szeptember 16-án közzétett listáról kiderült, hogy jelöltben nem volt hiány, ugyanis heten szállnak harcba a posztért.
A választást 2025. március 21-én tartják Athénban, a NOB 144. küldöttgyűlésén, míg az új elnököt június 24-én iktatják majd be.
A NOB közzétette a jelöltek névsorát, amelyben az egyedüli nő a zimbabwei Kirsty Coventry, a 200 méter hát 2008-as ötkarikás bajnoka. Ugyanakkor bekerült a jelöltek közé a brit Sebatian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke, valamint a spanyol Juan Antonio Samaranch Jr., a korábbi NOB-elnök fia is. Szintén pályázik a tisztségre Fejszal al-Husszein jordán herceg, a francia David Lappartient, a Nemzetközi Kerékpáros-szövetség (UCI) első embere, a japán Morinari Vatanabe, a Nemzetközi Tornaszövetség (FIG) vezetője és a svéd Johan Eliasch, a Nemzetközi Sí- és Hódeszkaszövetség (FIS) elnöke.
Minden elnökjelölt kapott 15 percet
Nos, a hónapok óta tartó kampány célegyenesbe fordult, ugyanis Lausanne-ban, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 143. küldöttgyűlésén a hét jelölt meghatározott sorrendben egy 15 perces prezentációban ismertette programját, majd valamennyien egy tízperces, gyors kérdezz-felelek formájában a sajtó rendelkezésére álltak.
Az biztos, hogy Bach utóda mindenképpen tapasztalt vezető lesz, hiszen mind a hét jelölt a sportban, az üzleti életben vagy a politikában töltött vagy tölt be vezetői szerepet.
Valamennyien elfogadják az olimpiai charta alaptéziseit, noha a nézeteik több pontban megoszlanak a konzervatívabb és a progresszívebb álláspontok között, mint például a bevételek elosztásában vagy az interszexuális, nemiségükben kérdéses sportolók helyzetének megítélésében.
Ugyanakkor az ökölvívás kérdése sem csak az algériai Imane Helif és a tajvani Lin Ju-Ting botrányos párizsi szereplése miatt került több elnökjelölt programjába, hanem amiatt is, mert a Bach vezette NOB a Nemzetközi Bokszszövetség (IBA) kezéből kivette a sportágat, és egyelőre
a boksz nem is szerepel a 2028-as Los Angeles-i olimpia programján.
Hogy visszakerüljön, a nemzeti szövetségeknek át kell állniuk a World Boxing nevű világszervezetbe. Korántsem biztos, hogy az új elnök hasonlóan gondolkodik, mint Bach, nem véletlen, hogy az IBA jelenlegi vezetése kivár, hogy márciusban kit választanak meg a NOB élére.
Elsőként Fejszal al-Husszein herceg, a NOB végrehajtó testületének tagja és a közel-keleti sport egyik meghatározó alakja lépett a pódiumra, akinek legfőbb célja, hogy megerősítse a szervezet irányítását, és biztosítsa valamennyi nemzet tisztességes képviseletét az olimpiai mozgalomban.
Fejszal a fejlődő országok sportolóinak hosszú ideje szószólója, egy mindenkinek hozzáférhetőbb és demokratikusabb NOB híve,
rávilágítva a fokozott nyitottság és elszámoltathatóság szükségességére. A nemzetközi újságírókkal Londonban tartott kerekasztal-beszélgetésen megismételte a szervezeten belüli mélyebb strukturális reformra vonatkozó felhívását.
David Lappartient nyíltan kifejezte hajlandóságát a legfontosabb politikai vezetőkkel, például Donald Trumppal való együttműködésre. Kampánya a nemzetközi harmónia erősítéséről a sportban, a diplomáciai párbeszéd előmozdításáról,
valamint Oroszország olimpiai mozgalomba való visszafogadásáról szólt.
Johan Eliasch a fenntarthatóságot és a környezetvédelmet helyezte a pályázata középpontjába. Programjában azt hangsúlyozza, hogy
a NOB-nak élen kell járnia bolygónk éghajlatában beálló változások elleni küzdelemben
és az olimpiai játékok hosszú távú életképességének biztosításával kapcsolatos kezdeményezésekben. Eliasch úgy látja, hogy az olimpizmus jövője elválaszthatatlan a környezetvédelemtől, ezért a téli sportok vezetőjeként betöltött hivatali ideje alatt is kiállt.
Juan Antonio Samaranch Jr., a NOB jelenlegi alelnöke a modernizációra és a kereskedelmi terjeszkedésre helyezné a fő hangsúlyt, ezzel is megalapozva a mozgalom pénzügyi jövőjét. A néhai, legendás NOB-elnök fiának
programjában több olyan elem is megtalálható, amiért a riválisai is kiállnak, mint például a fenntarthatóság és a sportolók egyenjogúsága.
Stratégiája magában foglalja a szponzori modellek megújítását, a közvetítési jogok maximalizálását és a bevételek elosztásának optimalizálását a játékok gazdasági fejlődésének fenntartása érdekében.
Kirsty Coventry következett a sorban, akit ha megválasztanak, akkor ő lesz az első nő és az első afrikai a NOB élén. Kampányának középpontjában a sportolók szerepvállalása, a sokszínűség és a nemek közötti egyenlőség áll. Coventry ugyanakkor
hangosan ellenezte a transznemű sportolókkal kapcsolatos szigorú álláspontot,
olyan vezetést ígér megválasztása esetére, amelynek egyik fő ismérve a befogadó magatartás. A sportigazgatásban már bizonyított, és korábbi vezetői sikereire alapozva bizonyos strukturális változásokat akar végrehajtani a sportszervezet vezetésében.
Sebastian Coe, aki jelenleg a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke, a sportolók támogatási programjainak kiterjesztésére és a női kategóriák védelmére összpontosított a beszédében. Pályázatában fontos szerepet szánt az átláthatóságra, az innovációra és a doppingellenes intézkedésekre. Most is
elővette az aduásznak szánt Helif-ügyet, újra kijelentette, hogy az ő elnöksége alatt elő nem fordulhatna, hogy az algériai és a tajvani bokszoló aranyat nyerjen a nők között egy olimpián.
Forradalmasítani akarja a női kategóriát, és nem engedné, hogy vitatott nemű sportolók a hölgyek között indulhassanak az olimpián. Újságírói kérdésre kijelentette, a korábbi Semenya-ügynél bevezetett szabályokkal oldaná meg a Helif-kérdést.
A sort Morinari Watanabe zárta, aki megválasztása esetén
öt kontinensen egyszerre rendezné meg az ötkarikás játékokat,
és ez az ötlete alapvetően élesztette fel a jövő olimpiai modelljéről szóló vitákat. Ezenkívül a szolidaritást helyezte a pályázata középpontjába, megerősítené a menekültekből álló csapat(ok) indulását az ötkarikás játékokon, valamint fontos feladatának tartaná a fejlődő országok sportinfrastruktúrájának és olimpiai jelenlétének fejlesztését.
A küldöttek immár mindent tudnak, és március 21-ig mindannyian eldönthetik, ki legyen Thomas Bach utóda.
