Netanjahu olyan helyzetbe kerülhet, mint Putyin, de ha Orbánhoz utazna, nem tartóztatnák le
Egy-két hónapon belül dönthet a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság a főügyészi indítványról, amely a Hamász vezetői és izraeli politikusok – köztük Benjamin Netanjahu miniszterelnök – ellen elfogatóparancsot javasol háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt. Ezzel Netanjahu könnyen Putyin orosz elnök sorsára juthat, de Magyarország kihúzhatja magát egy esetleges letartóztatás és kiadatás alól. Hoffmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük a helyzetet.
Hónapok is eltelhetnek, amíg a Nemzetközi Büntetőbíróság bírái döntenek a Hamász vezetői és izraeli politikai vezetők elleni elfogatóparancs kiadásáról, de a főügyész erre irányuló kérelmének már most is szimbolikus jelentősége és fontos üzenetértéke van – mondta a hvg.hu-nak Hoffmann Tamás nemzetközi jogász, akit a lépés hátteréről, lehetséges következményeiről kérdeztünk.
A Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze, Karim A. A. Khan hétfőn nyújtott be öt letartóztatási kérelmet, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Yahya Sinwar, a Hamász vezetője továbbá Mohammed Diab Ibrahim Al-Masri, a Hamász katonai szárnyának parancsnoka, valamint Iszmáil Hánije, a Hamász politikai bizottságának feje és Joáv Galant izraeli védelmi miniszter ellen a 2023. október 7-i támadásokkal és a gázai háborúval összefüggésben.
Az üzenetértékű lépés és fogadtatása
A főügyész szerint a bizonyítékok alapján Netanjahu és minisztere “büntetőjogi felelősséggel tartozik a Hamász terrorszervezet által október 7-én elkövetett terrortámadást követően és azóta a palesztin területeken háborús és emberiesség ellen elkövetett bűncselekményekért”, míg a Hamász vezetői szerinte ezen túlmenően gyilkosságokért, nemi erőszakért, kínzásért és túszszedésért is felelőssé tehetők.
Hoffmann Tamás szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság a kezdeményezéssel és főleg az izraeli vezetők, valamint a Hamász prominenseinek egyidejű megnevezésével azt kívánta demonstrálni, hogy “pártatlanul vizsgálják a konfliktus minden szereplőjének felelősségét”. Nem is tehetett a főügyész mást a nemzetközi jogász szerint, még akkor sem, ha szinte borítékolható volt Netanjahu reakciója.
Az izraeli kormányfő úgy reagált, hogy „a hágai ügyész abszurd és hamis kérése egész Izrael ellen irányul”, és jelezte, hogy „így néz ki az új antiszemitizmus, amely a nyugati egyetemi kampuszokról a hágai bíróságra költözött”. Azt is kérdezte: „az ügyész miféle pimaszsággal meri összehasonlítani a Hamász szörnyetegeit az izraeli katonákkal”? Az összehasonlítást amúgy elítélte Joe Biden amerikai elnök is.
Hoffmann úgy látja, éppen a pártatlanság deklarálása miatt volt szükség egyszerre megnevezni az érintetteket, még ha ez magas labda is volt Netanjahunak. Ráadásul szerinte „nincs jó megoldás”, nem lehetett 1-2 nap különbséggel megnevezni őket, mert akkor meg a sorrendiség lett volna a probléma, egyébként pedig az ügyészség joggal hivatkozhat arra, hogy igazából „egyazon konfliktus szereplőiről van szó”.
A nemzetközi jogász felhívta a figyelmet a letartóztatási kérelmek egy másik fontos jellemzőjére, ez pedig az időzítés. A bejelentésnek szerinte „üzenetértéke is van, mivel felfogható egy figyelmeztetésnek is a Gázai övezetben potenciálisan bekövetkező esemény, Rafah küszöbön álló teljes körű ostroma előtt.” Hoffmann itt hívta fel a figyelmet arra, hogy
a főügyész bejelentését az Izraellel szövetséges európai vezetők többsége is elfogadta és támogatta, Ausztria jegyezte csak meg, hogy elfogadja, de nem érti, Orbán Viktor viszont „abszurdnak és szégyenletesnek” nevezte a lépést.
Mennyire megalapozottak a vádak?
Hoffmann Tamás szerint a következő lépés, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elnöke által kijelölt háromtagú bírói tanács a főügyész javaslatára döntést hoz az elfogatóparancsok kiadásáról. Ehhez többségi döntés kell, ami praktikusan kétharmados többséget jelent ebben az esetben, és minden érintett szereplő esetében külön-külön mérlegelnek és határoznak – magyarázta.
A főügyész állítása szerint a megalapozott gyanúhoz rendelkezésre állnak az információk, a bíráknak most ezeket az összegyűjtött bizonyítékokat kell mérlegelniük, és ez alapján megfontoltan dönteni, ez pedig időigényes folyamat, akár 1-2 hónapig is eltarthat – mondta Hoffmann. A nemzetközi jogász szerint
nem tudhatjuk, hogy az ügyészségnek milyen bizonyítékai vannak, de a vádpontok megítélése különböző lehet.
Hoffmann úgy látja, eddigi ismereteink alapján objektíven egyszerűbb azt a vádpontot értékelni, amely az izraeli vezetők felelősségét veti fel a gázai övezet blokádjával és így a civil lakosság éheztetésével összefüggésben, ahogy egyszerűnek tűnik a Hamász vezetői elleni vádpontok megítélhetősége is, de az már nehezebben bizonyítható, hogy az izraeli döntéshozók direkt támadták a polgári lakosságot.
Hasonló helyzet lenne, mint Putyinnál
Hoffmann Tamás szerint, ha a bírói tanács jóváhagyja az elfogatóparancsok kiadását, sok szempontból hasonló helyzet áll elő, mint amikor bő egy évvel az orosz agressziót követően, 2023 márciusában Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen adott ki ilyet a Nemzetközi Büntetőbíróság az Ukrajna területén elkövetett háborús bűnökkel és emberiesség elleni bűncselekményekkel, népirtással összefüggésben.
Ahogy Oroszország, úgy Izrael sem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát, viszont Ukrajna helyzetéhez hasonlóan a bíróságnak van joghatósága a palesztin területeken és a Hamász vonatkozásában is, tehát felléphet az izraeliek által a Gázai övezetben elkövetett bűncselekmények esetén éppúgy, mint az Izrael területén a Hamász által elkövetett jogsértésekkel szemben is.
Ez egyúttal azt is jelenti – folytatta Hoffmann –, hogy ha a Nemzetközi Büntetőbíróság mindenki esetében jóváhagyja az elfogatóparancsokat, és kiadják azok alapján a körözéseket, akkor mind az izraeli kormányfő és védelmi minisztere, mind pedig a Hamász vezetőinek mozgástere jelentősen csökken, mert erősen leszűkül azon országok köre, ahová utazhatnak annak veszélye nélkül, hogy ott letartóztatnák őket.
Ugyan a Nemzetközi Büntetőbíróságnak nincs hatásköre a körözött személyek letartóztatására, jogköreit pedig kizárólag azokban az országokban gyakorolhatja, amelyek csatlakoztak a bíróságot létrehozó megállapodáshoz, de mintegy 120 ilyen ország van, és nekik kötelességük a területükre lépő körözött személyek letartóztatása és aztán kiadása a bíróságnak – hívta fel a figyelmet Hoffmann.
Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és sok más ország tehát annak ellenére, hogy szövetségese Izraelnek, ha Benjamin Netanjahu belépne a területükre, le kellene őt tartóztatniuk. Nem véletlen, hogy az érvényes elfogatóparancsa miatt Putyin elnök nem ment el tavaly az egyik érintett, bár Oroszországgal jó kapcsolatban álló országba, Dél-Afrikába, a BRICS-csúcstalálkozóra – emlékeztetett Hoffmann.
Magyarország kiadná Netanjahut?
Egy Netanjahu elleni elfogatóparancs kiadása esetén Magyarország is hasonló helyzetbe kerülne, mint amilyenbe Putyin esetében került – emlékeztetett a nemzetközi jogász, emlékeztetve, hogy bár az orosz elnök nem jött Magyarországra, felmerült, hogy ha jönne, Magyarország nem tartóztatná le és adná őt ki. A hivatalos kormányzati indoklás abban az esetben is az volt, hogy
a magyar jog nem teszi lehetővé ezt.
Emlékezetes, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt annak idején azzal magyarázta, hogy azért nem, mert Magyarországon nincs kihirdetve a Nemzetközi Büntetőbíróság statútuma. Ugyan hazánk a vonatkozó nemzetközi egyezményt elfogadta, de az törvényként nem lett kihirdetve, vagyis nem vált a magyar belső jog részévé, így nem is lehet neki érvényt szerezni.
Hoffmann szerint, ha az izraeli miniszterelnök demonstrálni szeretné a szerepét, akkor Európában lényegében csak Magyarországra utazhatna el, más országokban biztosan letartóztatnák. Ugyanakkor – figyelmeztetett a nemzetközi jogász –, ha Netanjahu és a többiek ellen Interpol-körözést adnának ki, akkor már a magyar kormányzat nem hivatkozhatna ilyen jogi kiskapura, mert jogot sértene az elfogások elmaradásával.
Párhuzamos eljárások, több szervnél
Mivel Izraelnek a Gázai övezetben folytatott cselekményei okán több nemzetközi bírósági fórumon is eljárások folynak, fontos megkülönböztetni ezeket a bírósági szervezeteket. Amiről eddig beszéltünk, az a Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC), amelynek szinte az egész világra kiterjedő joghatósága van, ám nem államok közötti vitákkal, hanem egyéni büntetőjogi felelősséggel foglalkozik.
Az ICC 2002-ben alakult, kifejezetten a népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel, háborús bűncselekményekkel és 2017 óta az agresszióval gyanúsítottak felelősségre vonására. Nem összekeverendő a hasonló nevű és szintén hágai Nemzetközi Bírósággal (International Court of Justice, ICJ), ami az ENSZ elsődleges bírói szerve és fő feladata az államok által elé tárt jogviták eldöntése.
Utóbbi szerv, az ICJ előtt a Dél-afrikai Köztársaság indított korábban eljárást, kérve a bíróságtól annak megállapítását, hogy Izrael megsértette a népirtásról szóló egyezményben foglaltakat a Hamász elleni katonai fellépésével Gázában. Hoffmann szerint ebben csak két év múlva várható döntés. Viszont – tette hozzá – Dél-Afrika ideiglenes intézkedésként a harcok leállítását,
vagyis egy Izraelre nézve kötelező tűzszünet elrendelését is kérte, erről pedig akár heteken belül dönthetnek.
Van egy másik eljárás is – sorolta a nemzetközi jogász –, szintén a Nemzetközi Bíróságon. Ez nem peres eljárás, hanem egy tanácsadói vélemény kiadására irányul. Ez, az ENSZ közgyűlése kérésére indult eljárás arról szól, hogy a megszállt palesztin területeken hogyan érvényesülnek az emberi jogok. Az ezzel kapcsolatos, idén év végére várt döntés szerinte “erős állásfoglalásként” lesz majd értelmezhető.
