szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetését szorgalmazza a közvélemény-kutatásokat vezető CDU az orosz agresszió és a toborzás nehézségei miatt. Európában egyre több országban gondolkodnak valamilyen megoldáson, mert a professzionális hadseregek szinte mindenütt létszámhiánnyal küzdenek. A nőknek is kinyitnák a pályát. A Deutsche Welle riportja.

Hosszas viták után a konzervatív CDU (Kereszténydemokrata Unió) május eleji pártkongresszusán felvette programjába a németországi hadkötelezettség fokozatos visszaállításáról szóló javaslatot, amely szerint a fiataloknak egy bizonyos ideig a hadseregben vagy a szociális ágazatban kellene szolgálatot teljesíteniük. Németországban tizenhárom éve a szintén CDU-s Karl-Theodor zu Guttenberg védelmi miniszter idején törölték el a sorkötelezettséget. Ennek visszaállítását most úgy képzelik el, hogy a korábbi kötelező katonai szolgálatot egyéves, úgynevezett „társadalmi szolgálattá” alakítják.

Ezt a bizonyos „közjó érdekében végzett társadalmi munkát” a német hadseregnél (Bundeswehr) vagy szociális intézményekben lehetne teljesíteni. Amíg a társadalmi szolgálat intézményét be nem vezetik, a kereszténydemokraták azt javasolják, hogy a sereg a létszámigényének megfelelően hívjon be fiatalokat. A CDU a döntését az Európa biztonságát érintő orosz fenyegetéssel indokolja, valamint azzal a ténnyel, hogy a Bundeswehrnek nincs elég embere.

A Scholz-kormány védelmi minisztere, Boris Pistorius már eddig is különutasnak számított a sorkatonaság megítélésével kapcsolatban. Míg a szociáldemokrata-zöld-liberális koalíció tagjai inkább szkeptikusak a kérdésben, ő már az év elején is arról beszélt, hogy a megváltozott biztonsági helyzetre tekintettel meg kell vizsgálni a kötelező katonai szolgálat különböző modelljeit, és döntést kell hozni valamelyik bevezetéséről – ezek közül a svéd lehet a németek számára a követendő példa. A CDU döntésére reagálva Lars Klingbeil, az SPD (Német Szociáldemokrata Párt) elnöke elmondta, hogy a sorkatonaságot ugyan nem hozná vissza, de azt el tudja képzelni, hogy a fiataloknak valamilyen munkát kelljen vállalniuk a hazájuk szolgálatában – legyen szó a Bundeswehrről vagy a szociális-, kulturális szektorról. „Vissza kell térnünk ehhez” – jelentette ki.

Nem jött be az európai terv

A 2008-2009-es pénzügyi válságot követően számos európai ország döntött úgy – részben takarékossági okokból, részben biztonságpolitikai meggyőződésből –, hogy sorkatonaságra épülő nemzetvédelem helyett inkább kisebb létszámú, de professzionális nemzeti hadsereget épít. A döntést az is indokolta, hogy a biztonságpolitikai fenyegetések az egész térséget érintik, és akár az Európai Unió, akár a NATO keretében közösen tudnak csak hatékonyan fellépni ellenük. Emiatt több országban is jelentősen csökkent a nemzeti haderő mérete, miközben különleges védelmi képességekre, például a kibertámadások elleniekre többet költöttek.

Míg a hidegháború végén közel félmillióan, a sorkatonaság megszűnésekor fele annyian, jelenleg nagyjából 180 ezren szolgálnak a német hadseregben. A tervek szerint 2031-ig 205 ezer főre tornásznák vissza a létszámot: ha fizetett munkaerővel nem megy, akkor önkéntesekkel. De ez hosszú távon így is kevés – a Bundeswehr igénye szakértők szerint 250 ezer fő körüli lenne, és ezt a munkaerőhiányt minél hamarabb meg kellene oldani.

Fiatal férfiak és nők önként teljesítenek három hónapos kiképzés a hadsereggel Litvániában.
Verteidigungsministerium Litauen/dpa/picture alliance | Alfredas Pliadis

Svéd modell

A védelmi miniszter több megoldási javaslattal is készül. A svéd modellt sokan a rugalmassága miatt dicsérik, és Pistorius szerint is érdemes lenne kipróbálni. Svédországban 2010-ben felfüggesztették a kötelező katonai szolgálatot, de hét évvel később, a Krím orosz annektálása miatt újra bevezették.

Svédország 16 és 70 éves kor között minden állampolgárát – férfiakat és nőket egyaránt – regisztrálja. Ki kell tölteniük egy online kérdőívet, amelyben azt is meg kell adniuk, hajlandóak-e katonai szolgálatot is vállalni. Ezt követően igényeik és képességeik alapján beosztják őket mindenféle polgári és katonai feladatra. Ténylegesen aktív szolgálatba csak kevesen kerülnek: az egyes évjáratok öt-tíz százaléka. A rendszer előnye, hogy a biztonsági helyzet függvényében nagyon gyorsan növelhető vagy csökkenthető a létszám. Ez azt jelenti, hogy a sorozáson kötelező részt venni, maga a katonaság viszont önkéntes. Svédország tavaly év végén döntött a polgári szolgálat újbóli bevezetéséről is – többek között a katasztrófavédelemnél lehet ezt letölteni.

A hadkötelezettség visszavezetése sem egyszerű feladat

A hadkötelezettség azonnali újraindítása gyakorlati és személyi kihívások elé állítaná a Bundeswehrt – derül ki egy korábbi DW-cikkből. Így a megfelelő elhelyezés, a ruházat és a fegyverek biztosítása is okozna problémákat, ami azt jelenti, hogy a hadsereg nem tudná olyan könnyen felszívni a tömegével jelentkező újoncokat sem.

További probléma, hogy az elmúlt években sok militáns hajlamú, szélsőjobboldali szimpatizáns is jelentkezett, akiknek a kiszűrését sem egyszerű megszervezni. Közben viszont szükség lenne arra is, hogy a társadalom minden rétegéből származó fiatal megforduljon a seregben, beleértve a nőket és a nem német állampolgárokat is. A német védelmi miniszter javaslatainak ezekre a kérdésekre is reagálnia kell.

Mi a helyzet Magyarországon?
Magyarországon 2004-ben szűnt meg a sorkatonaság, a visszaállítása jelenleg nincs napirenden. Az alaptörvény ugyanakkor rendelkezik arról, hogy rendkívüli állapot idején a 18 és 50 év közötti férfiak kötelezhetők lehessenek fegyveres katonai szolgálatra. Ötven év fölött a hivatásos katonák és az önkéntes tartalékosok mozgósíthatók – esetükben a nyugdíjkorhatár a jelenleg érvényes határkő. A magyar hadseregben az önkéntesek száma idén elérheti a 12 ezer főt. A honvédség sokféle szolgálati formát kínál az önkénteseknek: lehetnek önkéntes műveleti tartalékosok (ÖMT), önkéntes védelmi tartalékosok (ÖVT) vagy önkéntes területvédelmi tartalékosok (ÖTT). Azok, akik kénytelenek szüneteltetni a tanulmányaikat, szerződéses idejüktől függően ezért akár 64 többletpontot is kaphatnak az egyetemi, főiskolai felvételüknél.

Hogyan szabályozzák más országok?

Dániában 18 éves kortól működik a kötelező katonai szolgálat intézménye, ám az eddig csak férfiakra vonatkozott. A nők toborzását 2026-tól tervezik bevezetni, emellett az alap katonai szolgálatot négyről tizenegy hónapra hosszabbítanák meg. Svédországhoz hasonlóan a regisztrált évfolyamoknak csak egy részét hívják be végül szolgálatra, mivel van elég önkéntes. Norvégiában 2016 óta a nőknek is jelentkezniük kell a sorkatonai szolgálatra, ahol orvosi vizsgálat alapján döntik el, hogy alkalmasak-e bevonulni. Az igen szigorú sorozási procedúra miatt a katonai szolgálatnak ott legalább akkor a presztízse, mint valamely felsőfokú végzettségnek.

Ausztria Németországgal ellentétben soha nem függesztette fel a kötelező katonai szolgálatot. Az alkalmasnak minősített 18 és 35 év közötti férfiakat a mai napig hathónapos alapszintű katonai szolgálatra hívják be. Mindazok, akik lelkiismereti okokból nem akarnak katonának állni, kiválthatják egy kilenchónapos polgári szolgálattal. Önkéntesként nők is beléphetnek a seregbe.

Öröklött konfliktus

Dél-Európában Törökországban és Görögországban van kötelező sorkatonai szolgálat a két állam évtizedes konfliktusa miatt. Görögországban minden 18 és 45 év közötti férfi köteles sorkatonának állni. A szolgálat a fegyveres erők minden szektorában tizenkét hónapig tart, a szolgálati helytől és az egységtől függően mégis vannak különbségek. A rövidebb szolgálati idő például azokra érvényes, akik a határokon vagy különleges egységekben, például az ejtőernyősöknél vagy a búvároknál szolgálnak. Van lehetőség polgári szolgálatra is, de az dupla olyan hosszú, mint a katonai.

Törökországban a kötelező szolgálat minden 20 és 41 év közötti férfira vonatkozik, legalább hat hónapos, és senki nem bújhat ki a besorozás alól lelkiismereti okokra hivatkozva. Hatályban van egy sajátos jogszabály: a sorkötelesek 5000 euróért négy héttel lerövidíthetik a katonai szolgálatuk idejét.

Az orosz agresszió megtette a hatását

Az Oroszországgal határos Lettországban az elmúlt évig önkéntes alapon toboroztak utánpótlást a hadseregbe, 2024-től viszont már minden 18-27 év közötti férfit besoroznak. A sorkatonai kiképzés – amelyre a nők önként jelentkezhetnek – tizenegy hónapig tart. A tervek szerint 2028-tól évente 7500 férfit toboroznának a hadseregbe: a NATO adatai szerint nagyjából ennyi hivatásos katona dolgozik most az országban.

Az ukránoknál Oroszország 2014-es krími offenzívája után nem sokkal vezették be újra a kötelező katonaságot a 18 és 26 év közötti férfiak körében. Emellett a 2022. februári orosz támadást követően az ukrán kormány olyan törvényt fogadott el, amely lehetővé teszi, hogy minden 18 és 60 év közötti férfi besorozható legyen.

Litvánia szintén gyorsan reagált a Krím annektálására, és már 2015-ben újra előírta a kötelező katonai szolgálatot, pedig csak néhány évvel korábban szüntette meg azt. Jelenleg évente nagyjából 3500 állampolgárt soroznak be.

Szerző: Stephanie Höppner. A fordítást Valaczkay Gabriella készítette. A cikket Bogár Zsolt szerkesztette.

További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatók.

DW-HVG
A Deutsche Welle (DW) és a HVG együttműködése keretében heti rendszerességgel jelennek meg DW-s helyszíni riportok, beszámolók vagy elemzések a hvg.hu-n. A DW egy német közszolgálati hírcsatorna, amely a világ 32 nyelvén tudósít. Újságírói jelen vannak Európa és a világ minden táján. A hvg.hu minden héten a teljes tudósítói hálózat legérdekesebb cikkeiből válogat.

Nyitóképen a Budeswehr Logisztikai Zászlóalj 172 katonái gyakorolnak 2011. március 29-én Beelitzben az alapképzésükön. Fotó: Maurizio Gambarini/dpa/picture alliance