hvg.hu: Amikor először hallottam a kenderbetonról, a szalmával vetett vályog jutott eszembe. Mennyiben különbözik ettől?

Horesnyi Béla: Teljesen más: kenderszár, mész és víz keverékéből készülnek a falak a helyszínen. Ebbe nem megy bele a rágcsáló, a bogár se támadja meg. A mész miatt kerülik a kórokozók, és a kendernövény révén szén-dioxidot is megköt és tárol: azzal, hogy beépítjük, negatív lesz a karbonlábnyoma.

hvg.hu: Újra is lehet hasznosítani?

H.B.: Igen, nagyon egyszerűen: akár újra is be lehet darálni a lebontott falakat, vagy csak hagyni, hogy a természet visszavegye: elbomlik mint a vályog, a fa tartószerkezet pedig újrahasznosítható.

hvg.hu: Miben különbözik a hagyományos építési módoktól? Például milyen falvastagságnak felelhet meg a kenderház?

H.B.: Harmincöt centiméter vastagságtól megfelel az előírásoknak, de a 40-50 centiméter vastag falak már tudják a passzívház-minősítést is, ha a hőszigetelő képességét nézzük. Ráadásul sokkal egészségesebb is az elterjedt hagyományos építésmódoknál.

Hallott már a betegház-szindrómáról? Na, az itt nincs.

A bentlakóknak nem lesznek légúti problémáik, és más olyan betegségek is elkerülhetik őket, amelyek a hagyományos építésnél előfordulhatnak. Sokan nézik boltokban az árukon az E-betűket, de ha haza-, vagy dolgozni mennek, nem gondolnak bele, milyen vegyi anyagokkal találkoznak egy új épületben a beépített mesterséges anyagok miatt. A kenderbetonnál nincs ilyen probléma.

A díjátadón

Túry Gergely

Az előállításához ráadásul alig kell energia, nem úgy, mint az égetett téglához vagy a polisztirol-, kőzetgyapot-szigeteléshez. Sőt utóbbiak is kiválthatók vele: a szárból homlokzati szigetelés is készülhet, Csehországban már van ilyen gyár, jártunk is ott.

hvg.hu: Hány ilyen épület készült eddig el itthon?

H.B.: Ötven fölött is lehet a számuk, de már nem csak mi építünk ilyeneket. Mi biztosítjuk az alapanyagot mint importőr, illetve az ÉMI-engedélyt (Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.), valamint szakmai felügyeletet biztosítunk.

hvg.hu: Hány kivitelező dolgozik kenderbetonnal, és főként merre?

H.B.: Nyolc-tíz ilyen akad. Vannak Dél-Magyarországon, a főváros környékén, Esztergomban, a Balatonnál, Győrben és az Őrségben is partnerek.

hvg.hu: Jellemzően milyen épületek épülnek a technológiával?

H.B.: Családi házak, de tervezés alatt van Budapesten egy 3000 négyzetméteres társasház, amelynél felvetődött, hogy kenderbetonból készüljön. A tervező már keresett minket, úgyhogy bízzunk abban, hogy hamarosan épülhet egy kender-társasház is.

Horesnyi Béla a díjjal

Túry Gergely

hvg.hu: Mennyire keresett, ismert a kenderépítészet?

H.B.: Nyugat-Európában nagyon sokan építkeznek vele, családi házat, társasházat, van, ahol még közintézményeket is, sportcsarnokokat, óvodákat, iskolákat húznak fel belőle. A világon mindenhol ismerik, és most már Magyarországon is egyre többen.

hvg.hu: Számos előnyét említette, de a házak többsége mégsem ezzel a módszerrel készül. Ön szerint miért nem terjed jobban?

H.B.: Magyarországon alig termelnek ipari kendert, nincs alapanyag. Nyugat-Európában ez már milliárdos üzlet, és itthon is fel lehetne futtatni a termelést, ha lenne rá szándék.

Nagyjából 25 ezer hektáron meg lehetne termelni annyi kendert, hogy az egy év alatt felépülő összes hazai családi házhoz elég legyen.

És ez mind öko lenne, és bőven túl tudnánk szárnyalni a vállalt szén-dioxid-kibocsátáscsökkentést.

hvg.hu: Mennyire piacképes itthon a kenderbeton?

H.B.: Mi jelenleg négyzetméterenként 600 ezer forintért építjük kulcsrakészre, míg a téglaépületeknél 700-800 ezres árral is lehet számolni. Ha viszont lenne itthon kendertermelés, akkor még olcsóbbá lehetne tenni.

hvg.hu: Honnan jött az ötlet, hogy ezzel foglalkozzon?

H.B.: 2015 környékén váltani akartunk, így találtuk meg a kendert mint építőanyagot, aztán kimentem Olaszországba egy továbbképzésre, és ott lestem el a technológiát. A legelső kenderházat Szeged mellett építettük fel Domaszéken, olasz alapanyagból. Azután építőanyagként engedélyeztettük a kenderbetont, most már rendelkezik ÉMI-engedéllyel, nemzeti műszaki értékeléssel és ETA-val (Európai Műszaki Engedély). Fejlesztünk is: az ÉMI-nél jelenleg zajlik a kendertégla engedélyeztetése, amihez majd keresünk befektetőket, gyártókat, hogy itthon is elő lehessen állítani.

hvg.hu: Mennyire kifizetődő itthon kenderépítéssel foglalkozni?

H.B.: Kivitelezőként megélünk belőle, nyereséges a cég, de kicsi árréssel dolgozunk. Ha emelnénk az árakat, nehezebben lenne fenntartható az ökoépítészet.