Amikor újranő a ház fala: a jövőben akár öngyógyító gombafonalat is használhatnak az új ingatlanok építésénél
CLT, cellulóz, szalma, vályog, kender, micélium és talajcsavarok – hogyan lehetne karbonsemlegesen és fenntarthatóan építkezni? A Tulipán-díj a Fenntarthatóságért első díjazottja szerint számít az építési anyag, de fontos a hozzáállás is: ők holisztikusan, és egyszerre különböző szerepekben – befektetőként, tervezőként, kivitelezőként és felhasználóként – tartják szem előtt a fenntarthatóságot. Interjú a Holland Nagykövetség által alapított díj első nyertesével, az elsőre építészirodának tűnő, de magát „interdiszciplináris fenntarthatósági gyakorlatként” meghatározó Equinox International társalapítójával, Bakos Noémivel és a cég egyik projektvezetőjével, Lapinskas Lillával.
hvg.hu: Honnan jött az ötlet a holisztikus építészeti megközelítéshez?
Bakos Noémi, Lapinskas Lilla: Előző munkahelyeinken. Amikor Londonban dolgoztunk környezetvédelmi tanácsadóként feltűnt, hogy milyen sokan kutatják a holisztikus körforgásos építészetet, mennyi elméleti tudás halmozódott fel, amelyben el lehet mélyülni, kutatni vagy publikálni, és a tudást továbbadni. Ennek az ismeretanyagnak gyakorlati alkalmazása azonban sok helyen hiányzik, még Európában is ritka. Úgy döntöttünk, hogy az elméletet átültetjük a gyakorlatba: először felmértük a kihívásokat, majd megterveztük, hogyan lehet legyőzni őket. Szoros együttműködésbe kezdtünk más építészekkel, építőipari szereplőkkel és az egész ellátási lánc résztvevőivel.
hvg.hu: Mitől lesz holisztikus a megközelítés?
B.N., L.L.: Építünk, szervezünk, tanácsot adunk, sokféle tevékenységet végzünk egy fedél alatt, mindezt egy interdiszciplináris csapattal: az Equinoxban tervezők, kivitelezők, projektmenedzserek, fenntarthatósági szakértők dolgoznak együtt. Nemcsak megtervezzük, hanem magunk is kivitelezünk épületeket ától cettig, sőt a saját befektetéseinket magunk finanszírozzuk.
Mindezeknél a fenntarthatóság áll a fókuszban. Vannak alvállalkozóink, beszállítóink, akikkel közösen fejlesztünk körforgásos, fenntartható megoldásokat, de a külső megrendelők számára is végzünk építészeti tervezést, legyen szó egyedi otthonokról, többlakásos társasházakról, irodaházakról. Ezen felül van egy fenntarthatósági tanácsadói águnk is, amellyel tudást adunk át olyan hazai építészeknek és ingatlanfejlesztőknek, akik maguk is ügyelnének ezekre a szempontokra.
Szerepet vállalunk továbbá az oktatásban és a kutatásban is. Így lesz holisztikus: az ötlettől a kutatástól az edukáción át, egészen addig, hogy ott állunk a helyszínen és ellenőrizzük hogyan vannak becsavarva a csavarok. Ez sokszor nehéz, már-már skizofrén állapotot idéz elő egy projektvezetőnél, hiszen a különböző szerepek sokszor egymásnak ellentmondó érvrendszereit egy személyként kell látni, súlyozni és így dönteni.
hvg.hu: Mitől fenntarthatóak az önök által felépített házak?
B.N., L.L.: A tervezés során külön figyelmet fordítunk az optimális benapozottságra, hőkomfortra, az épület energetikai teljesítményére, hogy ne csak az épület szerkezete, de a működtetése is karbonsemleges legyen. Mindezt szimulációkkal támasztjuk alá. A karbonsemlegességhez jó kiinduló alap a fa és a megújuló energia alkalmazása, de rengeteg további ötletet integrálunk a projektjeinkbe.
Mindezekkel együtt nemcsak karbonsemleges, de egészséges épületeket is igyekszünk létrehozni. Ezért a beépített anyagok is VOC-mentesek (volatile organic compounds – illékony szerves anyagok, amelyekből egészségre káros vegyületek kerülnek a levegőbe). Ne feledjük, hogy életünk 70 százalékát beltérben töltjük, nem mindegy tehát, milyen anyagokkal vesszük körül magunkat.
hvg.hu: Milyen költségekkel számolhat, aki ilyet szeretne?
B.N., L.L.: A közép-prémium szegmens költségeivel, ami még nem a luxus kategória, de igényesebb középkategória (nagyjából nettó egymillió forintos négyzetméterárral). A CLT-technológia (cross-laminated timber – rétegeltragasztott faanyag) és a cellulóz-szigetelés miatt eleve 20-30 százalékos felárral számolhatunk a tartószerkezetnél és a hőszigetelésnél a hagyományos módszerekhez képest. Ám okos ötletekkel, akár a projektek közötti optimalizálással képesek vagyunk a házainkat annyiért kínálni, mint egy átlagos kivitelező a piacon. Csak példaként: a Ligetszépe projektnél megmaradó CLT-elemeket egy másik, felújítási projekteknél lépcsőként hasznosítottuk újra.
Fontos, hogy a tervezés során a körforgásos építőipar szellemében a szétszerelhetőségre és a javíthatóságra törekszünk: tehát arra, hogy legyenek könnyen elérhetők és karban tarthatók a gépészeti elemek, mechanikai rendszerek. Nem alkalmazunk ragasztást, és tulajdonképpen minden szétcsavarozható. A legutóbbi projektben már a betonalapozást is elhagytuk: talajcsavarokat használtunk, ami bár drágább, de a befúrásuk is csak két napot vett igénybe. A szétszerelhetőség előtérbe helyezése befektetés a jövőbe: a hagyományos épületekhez képest így olcsóbb és könnyebb a fenntartás egészen az életciklusa végéig, és bármikor könnyen szétszerelhető, áthelyezhető, az elemei újrafelhasználhatók, ha szükséges.
A nagyfokú előregyártás miatt az épületeink tartószerkezete sokkal gyorsabban – akár két-három hét alatt – felépíthető, a hagyományos építéshez képest nyolcad-tizedannyi idő alatt.
hvg.hu: Mennyire elérhető itthon a CLT-technológia, van hazai gyártás?
B.N., L.L.: Nincs, de szeretnénk, ha meghonosodna. A Soproni Egyetemmel közösen vizsgáljuk a lehetőségeket, és van érdeklődés a nagy partnerek részéről is, de egyelőre Ausztriából rendeljük a CLT-paneleket. Ez majdnem az összes, fenntartható építési anyagra jellemző: vagy nincs hazai gyártás, vagy olyan kicsi a kapacitás, hogy nem tudja ellátni a piacot.
hvg.hu: Milyen más anyagokat vizsgálnak, egyáltalán milyen fenntarthatósági szempontból ígéretes építési anyagok jöhetnek szóba?
B.N., L.L.: Minden szóba jöhető anyagot megvizsgálunk. Saját finanszírozású projektjeinkben jellemzően fát használunk, a nagyobb projekthez CLT-t. A CLT esetében nem könnyűszerkezetről van szó, hiszen ezek 10-16 centiméter vastag tömör fapanelek. A kisebb projekteknél, például nyaralóépületeknél pedig fagerendavázas könnyűszerkezetet alkalmazunk. Ez utóbbinak az az előnye, hogy jóval költséghatékonyabb a tartószerkezet, mint a masszív tömör társa esetében.
A fán kívül szóba jöhet vályog, szalma, illetve minden, ami természetes. Ezeket az alternatívákat rendszeresen felvetjük a megrendelőknek, de sajnos általában elutasítják.
A kender is ígéretes, akár a hő-, akár a hangszigetelés szempontjából, és gyorsan termeszthető, hiszen gyorsabban nő, mint a fa, tehát olcsóbb is lehet. Nagy jövő áll előtte. Vagy ott van a micélium, a gombafonalak. Európában és világszerte sok gyártó kutatja a bennük rejlő lehetőségeket, egyesek termékeket is kínálnak már: van micéliumból készült szigetelés, sőt már öngyógyító falazóelemet is fejlesztettek, amely, ha megsérül, korrigálja magát és újranő.
hvg.hu: Hány projektjük fut most?
B.N., L.L.: Hét olyan projektünk van, ahol mi vagyunk a tervezők és a kivitelezők is, máshol tanácsadók (például az új Corvinus Campusnál), és van, ahol csak a tervezők vagyunk. Tizennyolc fős csapatunk tagjai több mindenen dolgoznak párhuzamosan.
Van egy saját raktár-műhelyünk, hangárunk is, ahol előregyártási folyamatokat tudunk végezni, és tárolni tudjuk a különböző projektekben keletkező maradékanyagokat. További terv, hogy az általunk előállított vagy beszerzett és beépített termékek kapjanak egyfajta útlevelet, amellyel lekövethetjük, hogy miből mennyit használtunk fel az adott projekteknél, és így sokkal később – akár évtizedek múltán, amikor át kell alakítani egy épületet – is tudjuk, hogy hová mi lett beépítve.
És alkalmazzuk a használatba vétel utáni értékelést, az úgynevezett POE-t (Post Occupancy Evaluation), amely során felmérjük, hogyan teljesítenek épületeink energiahatékonyság, hőérzet, levegőminőség, élhetőség szempontjából. Ezeket a tapasztalatokat hasznosítjuk a következő projekteknél. Az is fontos, hogy a használói tisztában legyenek azzal, hogyan működtessék megfelelően az elkészült épületeket; ebben is segítjük őket.
hvg.hu: Nem gondolkodtak azon, hogy akár bérbe is adhatnák a saját maguk felépítette ingatlanokat?
B.N., L.L.: Gondolkodunk ezen is, de ez komoly pénzügyi kérdés: jelentős tőkét kellene hosszú távon az épületekben lekötni. Igény lenne rá, és bizony a mai bérlakásállomány zöme messze van azoktól a sztenderdektől, amelyeket a fenntarthatóságot, a jóllétet, a komfortérzetet tekintve kitűztünk magunk elé. Ezen is lehetne javítani.
hvg.hu: Hogyan sikerült befektetőket találni az első a saját projekthez és hogy terveznek a jövőben?
B.N., L.L.: Az első projektjeinkben a hozzánk közel álló emberek láttak befektetési fantáziát, és segítettek. Az első saját befektetési projektünket úgy hívták, Júlia. Már elkészült, sikerült értékesíteni is. Jelenleg jó pár lezárt és egy tucat futó projektünk van, ami egy három éve alakult cégtől egész ez jó eredmény.
Értelemszerűen minden szempontból fenntarthatóbb a többlakásos társasházak építése, illetve a meglévők felújítása, de az ilyen projektekhez külső befektetőkre, banki hitelekre is szükség lenne –ennek megalapozásán már dolgozunk. Tudatosan csak egy rövid ideje, de a jellegéből fakadóan már a kezdetektől fogva jórészt ESG-megfelelően működik az Equinox. Egy ideje már azon is dolgozunk, hogy hivatalosan is megfeleljünk az ESG-követelményeknek, így remélhetően könnyebben juthatunk például zöld finanszírozáshoz is.
