Örményország pokoli nehéz időszakot élt át az elmúlt években.

  • Milyen lehet az a járható út, amelyen elindulva a konszolidáció és a gyarapodás irányába mozdulhatna el az azeriek elleni háborút és ezzel területeket elvesztő keresztény ország? 
  • Milyen területeken kimagaslóan jó a legősibb keresztény ország?

– ezekről kérdezte az Economx Kránitz Péter Pált, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját.

Hogyan állnak most az orosz-örmény kapcsolatok Hegyi-Karabah elvesztése után?

Az orosz-örmény politikai kapcsolatok viharos időszakának lehetünk tanúi. Jereván úgy érzi, Moszkva cserben hagyta. Kétoldalú megállapodások révén és a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete alapokmánya alapján 

Oroszországnak közbe kellett volna avatkoznia, amikor 2022 szeptemberében Azerbajdzsán elfoglalt 140 négyzetkilométernyi területet Örményország szuverén határin belül.

Jereván azóta látszólag diverzifikálni igyekszik külkapcsolatait, és szimbolikus értékű jelzéseket tesz Moszkvának, hogy figyelmeztesse, ha nem tesz eleget biztonsági garanciális ígéreteinek, megnyitja kapuit a Nyugat előtt.

Kránitz Péter Pál
Kránitz Péter Pál
Kép: Economx

El kell viszont különítenünk az orosz-örmény politikai és gazdasági kapcsolatokat, utóbbiak ugyanis köszönik, jól vannak. Örményország az Eurázsiai Gazdasági Unió tagjaként – és soros elnökeként – vámunióban áll Oroszországgal. Jereván legfontosabb gazdasági partnere továbbra is Moszkva, amely garantálja az ország energiabizotnságát is, ezen nem változtat Jereván européer külpolitikája.

Mennyivel lett hangsúlyosabb Örményország biztonságpolitikai fókuszában a NATO és az Európai Unió? Kik szavatolhatnák az országuk biztonságát hosszabb távon?

Örményország biztonságát egyedül Oroszország lenne képes garantálni. Újabban Iránhoz is védelmi megállapodások kötik, ám a nemzetközi szankciók által sújtott perzsa hadiiparral való együttműködés rendkívül problémás az euroatlanti babérokra törő örmény kormány számára. 

Egy adandó konfliktus esetén Örményország nem számíthat a NATO egységes támogatására. 

Ne feledjük, az északatlanti szövetség második legerősebb hadereje a török, Ankara viszont stratégiai védelmi szövetségben áll Azerbajdzsánnal. Az Európai Unió nem egy védelmi szövetség, legfeljebb bizonyos források megnyitásával tudná támogatni az örmény védelempolitikát, ám például 

a European Peace Facility 10 millió eurós csomagját Örményország számára épp Magyarország blokkolta. 

Egyes európai államok, például Franciaország, azonban kész fegyverekkel ellátni Örményországot, ám jelenleg nincs olyan nyugati állam, amely hajlandó lenne beavatkozni Jereván oldalán egy dél-kaukázusi konfliktusban. Egy blokkon kívüli állapot pedig rendkívüli kockázatokat jelentene Örményország számára két olyan szomszéd, mint Azerbajdzsán és Törökország közé szorítva.

Örményország és a Hegyi-Karabah Köztársaság zászlói egy jereváni temetőben
Örményország és a Hegyi-Karabah Köztársaság zászlói egy jereváni temetőben

A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete mennyire váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket?

Hat posztszovjet állam alkotja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetét (KBSzSz), amelyek, a NATO-hoz hasonlóan vállalták egymás területi integritásának védelmét a külső agresszióval szemben. Miután Azerbajdzsán átlépte Örményország határát, a jereváni kormány a KBSzSz segítségét kérte, ám az intervenció elmaradt. Oroszország erőit túlságosan leköti az ukrajnai háború, és Azerbajdzsán nagyon felértékelődött Moszkva szemében, ami ellehetetlenítette a nyílt konfliktus felvállalását. Tehát kijelenthető, hogy Örményországban nem váltotta be az orosz vezetésű védelmi szövetségi rendszer a hozzá fűzött reményeket, s ennek a bizalomvesztésnek messzire ható következményei lehetnek a blokkon belül.

A térségben az örmények és a grúzok keresztények, Őn szerint hogyan lehetne békésebb kapcsolatot ápolni a muzulmán országokkal?

Bár a karabahi konfliktusnak egyértelműen van egy vallási vonzata, és a karabahi örmény keresztény kulturális emlékhelyek veszélybe kerültek a háború következtében, 

a regionális nemzetközi kapcsolatokban nem a vallási szempontok érvényesülnek.

Örményország baráti kapcsolatokat ápol az iszlamista Iránnal, mialatt a szekuláris Azerbajdzsán stratégiai szövetségre kelt Izraellel. Grúziát és Azerbajdzsánt gyümölcsöző gazdasági-politikai kapcsolatok fűzik egymáshoz, mialatt a két ősi keresztény állam, Grúzia és Örményország kapcsolatait kellemetlen viták terhelik, különösen a dél-grúziai, örmény etnikai tömbterületekkel szembeni grúz kisebbségpolitika nyomán.

Mennyire fontos a vallás szerepe a mai Örményországban?

Örményország 

az első keresztény állam a világon,

301-ben vette fel a kereszténységet államvallásként. A dél-kaukázusi állam lakosságának 97 százaléka örmény apostoli vallásúnak vallotta magát 2019-ben, a keresztény értékek és a hagyományok, így a család és a haza szeretete rendkívül fontos szerepet játszanak az örmény nép mindennapjaiban. Az egyháznak ezért nagyon fontos szerep jut a nyilvánosságban, sőt, újabban a belpolitikában is aktív szereplővé vált. Különösen a második karabahi háború óta az egyház nyíltan kormányellenes szólamokat üt meg, II. Karekin katolikosz a miniszterelnök, Nikol Pasinjan lemondását követeli. Az utóbbi időszak legnagyobb kormányellenes megmozdulását is egy klerikus, a tavusi egyházmegye püspöke szervezte.

Szent Vartan keresztelőkápolna és örmény népirtási emlékmű
Szent Vartan keresztelőkápolna és örmény népirtási emlékmű

Milyen tervük vagy receptjük van arra, hogy a 21. századot győztesként, gyarapodásban élhessék majd át a 20. század kőkemény viszontagságai után?

Örményország területét és lakosságszámát tekintve is kis ország, kereskedelme hagyományosan hiányos. Legnagyobb erőforrásának magukat az örményeket tekinthetjük, 

egy ősi, szívós civilizáció, amely globális diaszpóra-hálózata révén a világ minden táján erős gazdasági pozíciókkal bír.

Diaszpórájára és az ország saját emberi erőforrásaira építkezve egy valóságos forradalmon megy át az örmény digitális high-tech szolgáltatóipar. 2023-ban 30 százalékos növekedést ért el a szférában működő 3000 örmény technológiai vállalat. Egy „mini Szilícium-völgyet” építettek ki az észak-örményországi Vanadzorban, ahonnan számos olyan start up vállalkozás indult, amely mára globális piacokkal bír, többek között a mesterséges intelligencia-technológiában. 

A Podcastle vállalat februárban 13,5 millió dollár befektetést gyűjtött össze kampánya során, míg az Apple-alkalmazások friss listáján a hét legnépszerűbb AI-applikáció közül kettő örmény.

Az ilyen okos megoldások előbb-utóbb az elektronikai hadviselés iparában is lépéselőnyhöz juttathatják a kis kaukázusi államot, ám mindez még kevés ahhoz, hogy az ország képes legyen szembenézni a globális apolaritás turbulens geopolitikai időszaka által támasztott biztonsági kihívásokkal, az egyre súlyosabb demográfiai válsággal, a vidéket máig sújtó súlyos gazdasági visszamaradottsággal és az ország egynegyedét sújtó szegénységgel.

A háború kitörése után meglepő mértékben megugrott az értékes, embargós chipeket tartalmazó nyugati gyártmányú fogyasztási cikkek (például mosógépek) exportja Örményországból Oroszországba (ahogy Kazahsztánból is), így játszották ki az EU-s szankciókat is. Hosszú távon ez mintha orosz orientációt sejtetne. Ön ezt hogyan látja?

Örményország kihasználja az oroszellenes európai szankciók nyújtotta gazdasági lehetőségeket, és nincs ezzel egyedül, hiszen Grúzia, Azerbajdzsán és a közép-ázsiai országok is ezt teszik. Örményország 2022-ben 12,6 százalékos gazdasági növekedést élt meg, amiből legalább 2,5 százalékot a reexportok, különösen az Oroszországba exportált európai termékek képeztek. 2022-ben 186 százalékkal nőtt az örmény exportvolumen az előző évhez képest, aminek közel fele az orosz piacokat célozta.