Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1974-ben azzal a céllal indította a kiterjesztett immunizációs programját, hogy 1990-ig a világon minden gyerek be legyen oltva diftéria (torokgyík), tetanusz (izommozgató idegeket érintő merevgörcs), szamárköhögés, kanyaró, gyermekbénulás, tuberkolózis és bárányhimlő ellen - számolt be róla a Conversation. A program később más betegségek elleni immunizálásra is kiterjedt.
A globális erőfeszítés nem volt hiábavaló: a WHO becslése szerint az elmúlt öt évtizedben körülbelül 154 millió ember –többségében öt év alatti gyermek – életét menthette meg 14 különféle betegség ellen beadott védőoltás.
Fotó: Depositphotos
Az elmúlt ötven év tapasztalatai azt mutatják, hogy a tíz év alatti oltott gyerekeknek 40 százalékkal nagyobb esélyük van arra, hogy megérjék a következő születésnapjukat, mintha nem kapták volna meg a szükséges védőoltásokat: ezek pozitív hatása ugyanis még felnőttkorban is megmutatkozik. Egy 50 éves ember például – akinek gyermekkorában beadták a szükséges védőoltásokat – 16 százalékkal nagyobb eséllyel éri meg a következő születésnapját - derül ki a WHO tanulmányából, amit a nívós orvosi folyóiratban, a Lancetben is publikáltak.
Na de hogyan lehet megbecsülni és számszerűsíteni a vakcinák gyakorlati hasznát? A tanulmány szerzői matematikai és statisztikai modellek segítségével országonként és korcsoportonként szimulálták, hogyan terjedtek a világban 1974 óta azok a betegségek, amelyek ellen globálisan kezdtek oltani, évről-évre egyre nagyobb vakcinázási lefedettséget érve el. Mindehhez 194 ország 1974 és 2024 közötti oltási adatait elemezték; a népességszámot is figyelembe véve. A kiterjesztett immunizációs programban egyébként globálisan 11 betegség ellen oltottak. Ehhez jött még bizonyos országokban egy-egy széles körben beadott védőoltás: Japánban például agyvelőgyulladás, agyhártyagyulladás és sárgaláz ellen.
A védőoltások gyakorlati haszna - emberéletekben mérve
Az ötven évet felölelő, átfogó tanulmány rámutatott arra is, hogy 1974 óta legalább 50 százalékkal csökkent az egy év alatti elhunyt gyermekek aránya: a kutatók szerint ez nagyrészt a vakcinázásnak köszönhető. Azon belül is a kanyaró elleni védőoltásnak, ami becsléseik szerint öt évtized alatt közel 60 millió gyerek életét menthette meg.
Az immunizálás jótékony hatásai leglátványosabban az 1980-as években születetteknél mutatkoztak meg. Regionális szempontból az afrikai régiókban és a kelet-mediterrán területeken élő alacsony vagy közepes jövedelmű, elmaradott egészségügyi rendszerrel bíró országokban járt igazán nagy előnnyel.
Megfelelő oltási lefedettség nélkül járványkitörésekre számíthatunk
A tanulmány során összegyűjtött adatok ugyanakkor azt is megerősítették, hogy a védőoltásokkal időközben visszaszorított fertőző betegségek csak akkor tarthatók véglegesen kordában, ha az oltási lefedettség megfelelő. Amennyiben nem, járványkitörésekre lehet számítani. Ez történt a kanyaró esetében: az elmúlt két évben globális szinten megduplázódott a betegek száma. A WHO adatai szerint 2023-ban világszerte több mint 321 ezer kanyarós megbetegedést jelentettek, ami 88 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi 171 ezres esetszámhoz képest.
Mivel a kanyaró rendkívül fertőző – könnyen és gyorsan terjed, mert egy fertőzött akár 12-18 embernek is átadhatja a kórokozót, mire sor kerül a diagnózisra – a teljes lakosság legalább 95 százalékos átoltottsága kell ahhoz, hogy ne okozzon kitöréseket. A koronavírus-járvány idején a kötelező védőoltások beadása több országban is csúszott vagy elmaradt, ezért a kanyaró elleni védőoltással elért lefedettség a gyerekek körében 2022-ben 83 százalékra esett vissza. Ami azért különösen nagy probléma, mert az öt év alattiak a legveszélyeztetettebbek: körükben regisztrálják a legtöbb megbetegedést. Az elmúlt években számos környező országban okoztak gondot a járványkitörések, egyebek mellett Romániában, Szerbiában, Ukrajnában, Németországban és Görögországban, de több egyesült államokbeli kanyarós gócot is azonosítottak, legutóbb például Floridában.
A szamárköhögés is újra terjed
Noha az elmúlt negyedévben Magyarországon is a szokásosnál több szamárköhögéssel küzdő betegeket kezeltek, a csecsemő- és gyermekkorban beadott védőoltásoknak köszönhetően eddig nem alakult ki szamárköhögés-járvány. Viszont több európai országban, például Csehországban és Spanyolországban is régóta nem tapasztalt csúcsot döntött a fertőzöttek száma. Bulgáriában 27 év után először okozta csecsemő halálát ez a fertőzés.
A WHO elmúlt ötven év vakcinázási eredményeit összegző tanulmánya megerősítette a védőoltások szükségességét, noha a kutatók kiemelték: mint minden hasonló volumenű kutatásnál, itt is voltak bizonytalansági tényezők, amelyek elsősorban abból adódtak, hogy nem minden időszakból és országból álltak rendelkezésre releváns és értékelhető oltási adatok.
