A feketekatonalégy-lárvákból előállított egészséges állateledel-alapanyagok és szerves talajjavító készítmények a hazai agrárium számos területén hoztak forradalmian új, fenntartható megoldásokat a Világgazdasághoz eljuttatott közlemény szerint.
Az Agroloop és a Széchenyi István Egyetem szándéknyilatkozata alapján a felek együttműködnek a rovarok takarmányozási hasznosítását célzó tudományos kutatásokban, és az akadémiai tudásanyag ipari-agrárgazdálkodási hasznosítására, bővítésére törekszenek.
Az európai fehérjekitettség egyre sürgetőbb probléma az agrárszektorban:
a világ hústermelésének egynegyede a háziállatok tápjában hasznosul,
míg a szántóföldi növénytermesztés 75 százalékát takarmányozásra termesztik. Ennek kiváltását segítheti az Agroloop, amely helyi élelmiszer-feldolgozók takarmány minősítésű melléktermékeivel eteti a lárvákat, amelyek az alacsony értékű biomasszát magas minőségű takarmányfehérjévé és -zsírrá alakítják át.
Rovaralapú megoldások
Az Agroloop takarmánycélú lárvatenyésztése és takarmányalapanyag-előállítása teljesen új iparág az agráriumban. Ezt emeli magasabb szintre a Széchenyi István Egyetemmel kötött megállapodás, melynek célja a rovaralapú megoldások közös kutatása és fejlesztése, valamint az ehhez kapcsolódó tudásanyag általános bővítése és hasznosítása. A közös projektek várható hatása nemcsak a környezetkímélőbb mezőgazdasági gyakorlatokban, de a hazai és nemzetközi tudományos és szakmai tevékenységekben is megmutatkozik majd.
„Hiszünk abban, hogy a takarmánycélú rovarfehérje-gyártás új távlatokat nyithat a hazai agrár- és élelmiszer-gazdaság fejlesztésében, és hozzájárulhat a jelenkori klímaváltozás mérsékléséhez is, ehhez pedig nélkülözhetetlen a vállalati és akadémiai szektorok összefogása” – idézi a közlemény Percze Rajmondot, az Agroloop társalapító-ügyvezetőjét.
A megállapodás értelmében az egyetem mosonmagyaróvári innovációs parkja többek között a kiterjedt laborhálózatával és a saját területén végzett kisparcellás vizsgálatokkal segíti a rovarfehérje-gyártó cég a lárvaalapú szerves trágya tesztelését.
A vizsgálatok során kiderülhet, hogy a lárvatrágyával gazdagított talajon nevelt növényeknek tényleg határozottan jobb-e a beporzóképességük,
vonzva a beporzó rovarokat, és így valóban felerősítik-e az adott területen nevelt növények reprodukcióját. Ugyancsak válasz születhet arra, hogy a lárvatrágyával gazdagított talaj a növényevő kártevők mekkora részét idegeníti el.
Megosztják az új takarmányra vonatkozó tapasztalatokat
Az Agroloop bemutatja az így kapott eredmények és innovációk gyakorlati alkalmazását, gazdasági hasznosulását a hallgatóknak. Így például
- szakmai támogatással, rendszeres előadásokkal és tanulmányi üzemlátogatásokkal segíti az egyetemen bevezetett rovartenyésztés szaktárgy oktatását,
- megosztja tapasztalatait az intézmény fenntarthatósági kompetenciaközpontja által évente szervezett nemzetközi konferencián,
- az egyetem munkatársaival közös szakmai előadásokon dolgoznak, amelyeket tudományos cikként is közzétesznek,
- és az ezekhez esetleg illeszkedő kutatás-fejlesztési pályázatokon is közösen indulnak majd.
