A húszéves Irakli egy szélesebb körű küzdelem részeként tekint a parlament előtt mindennapossá vált esti tüntetésekre, amelyben neki és generációja többi tagjának különleges szerepe van.
Az egyetemista számos csoporttársával együtt hetek óta részt vesz a demonstrációkon a külföldi ügynökökről szóló, sokat bírált törvény ellen, amelyet ennek ellenére kedden a parlament harmadik és egyben végső olvasatban elfogadott.
„Minden eseményt, amely fontos volt Georgia történelmében, a fiatalok határoztak meg” – jelentette ki a Tbiliszi Állami Egyetem campusán, ahol a héten több száz diák hagyott ki órákat tiltakozásul.
„Ez georgiai hagyomány” – mutatott rá, utalva az állam függetlenségét kivívni kívánó mozgalomra a Szovjetunió összeomlásának időszakából.
Ehhez kapcsolódóan: Georgiában a parlament a tömeges tiltakozások dacára jóváhagyta a vitatott „külföldiügynök-törvényt”
Szinte folyamatosan az utcán vannak a tizen- és huszonévesek azóta, hogy a kormány bejelentette, hogy ismét beterjeszti a tavaly már elvetett „külföldiügynök-törvényt”, amelynek alapján minden egyes szervezetnek jelentős pénzbírság terhe mellett nyilvántartásba kellene vetetnie magát, amennyiben finanszírozása legalább húsz százaléka külföldről származik.
Bár a tiltakozás szélesebb körű volt, a fiatalok különösen hangosak és láthatók voltak. Hétfőn például több oktatási intézményben is akadémiai sztrájkot hirdettek országszerte.
Az ellenzék orosz törvényként hivatkozik a jogszabályra, ugyanis Moszkva hasonló intézkedést fogadott el a független sajtó és a Kremllel szemben kritikus szervezetek megbélyegzésére.
Sokan úgy gondolják, hogy a törvény a tekintélyelvűség irányába mozdítaná az országot, és sértheti az európai uniós csatlakozási törekvéseket.
Ehhez kapcsolódóan: Miért robbantott ki tüntetéseket a „külföldi befolyás” visszaszorítását célzó törvény Georgiában?
A kormányzó Georgiai Álom, amely az ország EU-, illetve NATO-ambíciói ellenére szorosabbra fonta a kapcsolatot Oroszországgal, elsősorban azzal érvel, hogy a törvényre az átláthatóság és az „álliberális értékek” elleni küzdelem érdekében van szükség.
Az Európai Unió figyelmeztetett, hogy a törvény komoly akadályt jelenthet az integrációs folyamatban. A közösséghez való csatlakozásnak a kormány Nyugat-ellenes retorikai fordulata ellenére is igen magas a támogatottsága a tavaly óta EU-tagjelölt országban.
Az elsőéves informatikushallgató Laliko leszögezte, hogy az európai jövő érdekében kell szembeszállni a törvénnyel.
Az idősebb korosztályokkal ellentétben a fiatalok körében szinte nem létezik a nosztalgia a Szovjetunió iránt, jóval kevesebben kötődnek érzelmileg Oroszországhoz. Ráadásul mivel a két ország közötti 2008-as háborút követően hosszú ideig szigorú beutazási szabályok voltak érvényben, a fiatalok töredéke járt személyesen Oroszországban, a nyelvet beszélők aránya is bezuhant.
Ezzel szemben sokan jól beszélnek angolul, egyre többen jártak az EU-ban a vízummentességet kihasználva.
Zurab Dzsaparidze, a Gircsi – Több Szabadság nevű EU-párti politikai erő 48 éves vezetője arról számolt be, hogy a válság a nemzedékek összeütközését tükrözi.
„Generációs konfliktussal nézünk szembe olyan értelemben, hogy a fiatalabb nemzedék inkább hajlandó és kész harcolni a szabadságáért, miközben az idősebbek egyfajta nosztalgiával viszonyulnak a szovjet időkhöz” – mondta.
Ennek kapcsán arra is rámutatott, hogy a fiatalokat nem igazán mozgatják meg a jelenleg létező főbb ellenzéki pártok.
„Nem tagjai, de még csak nem is támogatói semmilyen politikai pártnak” – folytatta.
„De tudják, hogy mit akarnak. Azt akarják, hogy Georgia tagja legyen az EU-nak, és készek ezért küzdeni” – tette hozzá.
