Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Magyar Nemzetben megjelent cikkében értékelte a kínai elnök magyarországi látogatását, és meghatározó lépcsőfoknak nevezve azt, mivel a diplomáciai kapcsolatok 75. évfordulóját egy olyan tartós, átfogó stratégiai partnerséggel koronázhattuk meg, amivel ma is csak néhány ország rendelkezik. Úgy véli, az Európai Unió alapvető érdeke a versenyképes Kínával való sokoldalú együttműködés. 

A tárcavezető szerint a stratégiai partnerség különösen fontos a gépjármű­ipar vezérelte magyar gazdaság számára, mivel Kína a világ vezető gazdasági hatalma az elektromos autózás ökoszisztémája tekintetében. Ideértve immár nemcsak a gyártást, hanem a kutatás-fejlesztést is érintő legmodernebb technológiák használatát is. 

Nagy Márton előrelátónak nevezte, hogy már 2010-től elindítottuk a keleti nyitás stratégiáját, ezzel pedig előre megágyaztunk a továbblépésnek, így annak, hogy Magyarország Kelet és Nyugat gazdasági, valamint kulturális találkozási pontja legyen.

Ez a stratégia mostanra jelentősen felértékelődött: a blokkosodás korában Kína nyugati nyitásának egy fő csatornájává hazánk vált. 

Ezt bizonyítja az Ernst & Young Global Limited friss befektetői barométere, amely szerint 2022–2023-ban hetvenszázalékos növekedést mutattunk fel az új üzemek létesítésében, miközben az ilyen jellegű beruházások mennyisége visszaesést mutat Európában. Mindemellett a külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) projektekben 54 százalékos volt a magyar növekedés, ami az általuk vizsgált húsz európai ország között rekordot jelent.  

Nagy Márton értékelése szerint a konnektivitás megőrzésével és megerősítésével az értékláncok háborús átrendeződésének egyik fő nyertesévé tudtunk válni. Ennek a keretében jelentős befektetések áramlanak Kínából Magyarországra, főként az elektromosautó-ipar területén. Az ázsiai országnak is köszönhető, hogy hazánk világszinten dobogós helyre léphet fel a jövő high-tech iparágát jelentő, energiatároló rendszerek gyártásában. 

Eközben más uniós országok még azt sem döntötték el, miképp küzdjenek a kínai óriás­vállalatok bevonzásáért. 

Ugyanakkor a közeljövőben nekik már nehezebb feladat lehet a kínai e-autózás új szereplőinek bevonása… 

A miniszter elemzi azt is, hogy az elmúlt hónapokban lelassult az elektromosautó-piac, és ezt már egész Európában érzékelik. A fogyasztók elbizonytalanodásának két fő okát látja. Egyrészt a sajtó egy része igyekszik negatív hangulatot kelteni az elektromos autózás körül. Másrészt a nehéz gazdasági helyzetben egyes nyugati kormányok szintén elbizonytalanodni látszanak az elektromobilitással kapcsolatban – főként a kínai cégek teljesítménye és európai megjelenése okán, egyben elfedve Európa versenyképességi lemaradását és annak folyamatos erodálódását. 

Kiemeli, hogy olcsó menekülőútként merül fel a támadó-büntető protekcionizmus, azaz saját vízió és teljesítmény hiányában a versenytársak ellehetetlenítésére tett kísérlet, amit téves és káros megoldásnak tart. Ezzel az agresszív protekcionizmussal nem érhetik el a céljaikat, az átállás megállíthatatlan, a jövő ugyanis már beépült a hagyományos nyugati autóiparba is.  

Amíg a politikai döntéshozók a Kínával kialakítható kapcsolatok jövőjéről gondolkoztak, aközben a nyugati cégek előremenekültek, és partnerségre léptek a keleti vállalatokkal. 

Példaként bemutatja, hogy mára a Samsung SDI akkumulátorai az Audi autóiban vannak, az SK Innovations termékei a Volkswageneket hajtják, a Mercedesek a CATL energiatároló rendszerekkel mennek, a BMW-k pedig az EVE Power által gyártott akkumulátoroknak köszönhetik a teljesítményüket. Az e-autózás iparága globálissá vált, és összekapcsolta az egymástól éppen távolodni igyekvő politikai blokkokat.  

A kínai jövő tehát beépült az európai és a magyar gazdaság jövőjébe is – a kérdés az, hogy a nyugati döntéshozók mikor hajlandók ezt végre tudomásul venni. 

Nagy Márton fontosnak tartja a hazánkba érkező kínai termelői tőkét. A fejlődés pedig újabb fejlesztést von maga után: az ebből a tőkéből létrehozott termékek szállításához infrastruktúra is kell. Ehhez a források már rendelkezésünkre állnak: a BRI (Belt and Road Initiative, Egy övezet, egy út kezdeményezés) keretében többek között a Budapest–Belgrád vasút mellett öt másik infrastrukturális projekt is folyamatban van, amelyekkel még jobban bekapcsolódunk a világ gazdasági vérkeringésébe.  

Ezekkel a kínai befektetésekkel a magyar szereplők is jól járnak, mert nem nyugati kerülőutakon, az értékláncok közvetítőinek magas „díjait” megfizetve, hanem közvetlenül tudnak nemzetközi piacaikhoz eljutni. 

Hazánk köztes, semleges övezete a Kelet és a Nyugat közötti globális gazdasági konfliktusnak  

A nemzetgazdasági miniszter szerint akinek beszűkülnek a lehetőségei, az ma Magyarországra jön. Miközben az elmúlt években Szlovákiából és Csehországból kivonul a német tőke, addig hozzánk beáramlik. Hazánk egyaránt kaput jelent a keleti és a nyugati világ felé, találkozási pontot képezve. Ez a kapcsolat pedig érték, mert így áramlik az információ, a tudás és a tőke, mint korunk legfőbb erőforrásai. 

Jól időzített adománya a sorsnak, hogy ebben a helyzetben lesz hazánk az unió soros elnöke – olyan országként, amely sikereket ért el a gazdasági világok szétszakadásának megakadályozásában.  

A konnektivitás stratégiájával Európában is szintet léphetünk, amennyiben sikerül azt elfogadott uniós politikává emelnünk.  

Nagy Márton többek között felhívja a figyelmet arra is, hogy a jól ismert európai „stratégia”, azaz a sodródás már nem segít. Ki kell mondanunk a sajnálatos tényt:  

mára kontinensünk elvesztette versenyképességét, a nyugat-európai vállalatok közül többen inkább áttelepülnek Amerikába. Az európai gazdasági termelékenység az amerikai és az ázsiai versenytársak mögött kullog, eközben a nyugati politikusok többsége a valóságtól elszakadt ideológiai csatákba menekül. Így nem csoda, ha a gazdasággal kapcsolatban csak rövid távú politikai gondolkodás jellemzi a nyugati elitet, miközben gazdaságaik a túlélésért küzdenek.  

A miniszter végül üdvözli az Európában megjelent az iparpolitikai-versenyképességi gondolkodást (lásd Enrico Letta, Mario Draghi és Emmanuel Macron írásait és beszédeit), ugyanakkor kifejezi félelmét, hogy kontinensünk egyszerűen az agresszív protekcionizmushoz folyamodik, tartva a versenytől. 

Ha rajtunk, magyarokon múlik, az irányát vesztett európai gazdaságot visszatereljük a helyes irányba.  

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter  írása teljes terjedelmében elolvasható a Magyar Nemzet oldalán.