Mutatjuk, hány orosz és amerikai nukleáris fegyver áll egymással szemben

Az ukrajnai háború eszkalációja miatt a világ az atomháború szélére sodródhat. Márciusban Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmeztette a Nyugatot, hogy Oroszország technikailag készen áll az atomháborúra, és ha az Egyesült Államok csapatokat küld Ukrajnába, az a háború jelentős eszkalációjának minősül.

Ez súlyos üzenet, amit nyugati politikusok próbálnak puszta fenyegetőzésnek minősíteni, de jobb nem felidézni a bajt, és a háború kiterjesztése helyett a fegyverszünet megkötését szorgalmazni. Érdemes emlékeztetni arra, hogy az orosz elnök fontolóra veheti nukleáris fegyver használatát, ha nukleáris vagy egyéb tömegpusztító fegyverrel éri támadás az országot, de olyan hagyományos fegyverekkel történő támadás esetén is, amikor veszélybe kerül az állam léte.

A korlátozott atomcsapás is több milliárd ember halálát okozná

Az IFLScience korábbi írása szerint már egy korlátozott atomcsapás is sok millió ember halálát okozná, így könnyen belátható, hogy az orosz és amerikai atomfegyverkészletek bevetése a jelenlegi földi élet teljes pusztulását hozná el. Az Egyesült Államok és Oroszország birtokában van a világ teljes nukleáris fegyverkészletének körülbelül 88 százaléka, és a katonaság számára rendelkezésre álló készletezett robbanófejek 84 százaléka. 

A Statista összegzése szerint 5889 orosz és 5244 amerikai atomfegyver áll szemben egymással. A nukleáris robbanófejek képesek egész városokat elpusztítani és emberek millióit megölni. A robbanás után kialakuló sugárzó szennyeződésnek tartós hatása lenne a környezetre és a jövő generációira is. 

A világ hozzávetőleg 12 100 nukleáris robbanófejéből nagyjából 9 583 van rakéták, repülőgépek, hajók és tengeralattjárók katonai készleteiben. A fennmaradó robbanófejeket kivonták, de még mindig viszonylag sértetlenek, és szétszerelésre várnak. A katonai készletekben lévő 9583 robbanófejből mintegy 3880-at hadműveleti erőknél(rakéta- vagy bombázóbázisokon) helyeznek el. Közülük körülbelül 2000 amerikai, orosz, brit és francia robbanófej van magas készültségben, rövid időn belül használatra készen.

Az Amerikai Tudósok Szövetsége (FAS) szerint az egyes országok birtokában lévő nukleáris fegyverek pontos száma szigorúan őrzött nemzeti titok, így az itt bemutatott számok becsléseken alapulnak.

A „katonai készlet” magában foglalja az aktív és inaktív robbanófejeket, amelyek a katonaság őrizetében vannak. A „teljes készlet” tartalmazza a katonai készletben lévő robbanófejeket, valamint a leszerelésre váró, már visszavonult, de még ép robbanófejeket.

Ki adna indítási parancsot?

Mindkét nagy atomhatalom esetében az atomfegyverekkel kapcsolatos indítási parancsot az ország elnöke adhat ki, de feltehetően mielőtt ilyen döntésre jutnának, számot vetnek azzal, hogy nem nyerhetik meg a háborút. De - lássuk be - nem túl megnyugtató érzés, hogy bárhova mennek, a közelükben van az a bizonyos "nukleáris táska", amivel aktiválhatják az indítóparancsot.  

Annie Jacobsen amerikai biztonságpolitikai szakértő új könyvében arról írt, hogy egy nukleáris háború 72 perc alatt gyakorlatilag a kőkorszakba bombáznák vissza a Földet. A radioaktív csapadék pedig valószínűleg a bolygó jelentős részét lakhatatlanná tenné. A felrobbanó atomtöltetek miatt nukleáris tél keletkezne, amit miatt az Egyesült Államokban, Európában, Oroszországban és Kínában élők mintegy 99 százaléka meghalna az északi féltekén maradó kialakuló fekete füst és annak a klímára gyakorolt következményei miatt.