A világ legnagyobb zenekiadója kóstolgatja az AI-fejlesztőket
Több száz technológiai cégnek, köztük olyan óriásoknak, mint a Microsoft és a Google küldött a napokban hivatalos levelet a Sony Music, melyben a világ legnagyobb zenekiadója információkat kér be arra vonatkozóan, hogy a mesterséges intelligencia-modellek feltanításához használtak-e a kiadó által kezelt zeneszámokat.
Újabb fronton érik a nagy tartalomszolgáltatók és a mesterséges intelligencia modelleket fejlesztő technológiai cégek közti konfliktus - ezúttal a világ legnagyobb zenekiadója, a Sony Music feszült neki gyakorlatilag a teljes iparágnak, derül ki a BBC összefoglalójából.
A többek között Beyoncé-t és Adele-t is képviselő zenekiadó több mint 700 technológiai cégnek - köztük a Microsoftnak, a Google-nek és az OpenAI-nak - küldött a napokban hivatalos levelet, melyben az állt, hogy
a kiadónak oka van feltételezni, hogy a címzettek engedély nélkül használják a mesterséges intelligencia modellek feltanításához az általa kezelt jogvédett tartalmakat.
A cég közölte, hogy ha a megadott határidőig a címzettek nem válaszolnak a levélben feltett kérdésekre, minden jogi eszközzel érvényt fog szerezni érdekeinek - különösen de nem kizárólagosan az Európai Unióban rövidesen hatályba lépő átfogó AI-jogszabályban, az AI Act-ben foglaltak alapján.
Hány adag sültkrumplit bír el 25 Kubernetes klaszter? (x) Globálisan napi akár 2,5 millió rendeléssel is megbirkóznak az RDI Hungary által fejlesztett háttérrendszerek és mobilalkalmazások.
A Sony Music általánosságban azt kifogásolja, hogy a mesterséges intelligencia modellek feltanításának körülményei és háttere finoman szólva nem transzparens, és bár ezt eddig jellemzően a nagyobb médiavállalatok kérték számon az iparágtól, a modellek fejlődésével csak idő kérdése volt, hogy más kereatív szektorban érdekelt cégek is beszálljanak az AI-elleni kampányba.
A zenekiadó a technológiai cégeknek küldött levelében foglaltak szerint többek között azt szeretné megtudni, hogy az AI feltanításához milyen zeneszámokat használtak, azokhoz hogy jutottak hozzá, készült-e róluk másolat, ha igen hány és azt mennyi ideig tárolták, illetve miért volt egyáltalán szükség ezekre a másolatokra.
A fenti kaotikus állapot megszüntetését irányozza elő az EU-ban az AI Act, mely előírja a mesterséges intelligencia modelleket fejlesztő cégek számára, hogy rendszeresen közöljék, a modellek tanításához milyen, az interneten elérhető tartalmakat használtak fel, lehetőséget kell adniuk a jogtulajdonosnak arra, hogy megvonja a hozzáférést a tartalmaihoz e tanítási folyamatok során, illetve garantálni kell, hogy a modellek tanítása minden szempontból összhangban áll az Európai Unió szerzői jogi szabályozásával.