A személyi jövedelemadó (szja) bevallásának és befizetésének határideje idén a pünkösdi hosszú hétvége miatt május 21-re (keddre) esik. Az eSZJA oldalon idén is lehetőség van a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által elkészített adóbevallás-tervezet jóváhagyására, illetve módosítására, kiegészítésére is.
Fotó: Mfor / Dobos Zoltán
Fő szabály szerint a „sima” bérből és fizetésből élőknek semmi dolguk nincs vele, az adóhatóság a munkaadók, kifizetők által megküldött adatok alapján állítja össze a tervezetet, és mivel alapesetben ebből már levonták az adóelőleget, „nullásra” kell, hogy kijöjjön. Van azonban néhány olyan eset is, amikor az adóhatóság nem „lát rá” a bevételekre, így az adózónak bele kell nyúlnia a bevallástervezetbe. Lássuk, mik ezek!
Ingatlan vagy ingóság értékesítése
Ingatlan értékesítésekor nem kell adót fizetni, ha annak megszerzésétől (vásárlás, csere, öröklés, ajándékozás) számított öt év eltelt. Ha ezen az időtávon belül adjuk el azt, akkor a jövedelem összege a bevétel csökkentve a megszerzésre fordított összeggel, valamint más, a jogalkotó által költségként elismert tétellel (például értéknövelő beruházás, ingatlanközvetítői vagy értékbecslői díj).
Fotó: Mfor / Mester Nándor
Az szja alapja a jövedelem
- 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,
- 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,
- 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,
- 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,
- 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.
Az adó kiszámításának mikéntjéről ebben a cikkünkben írtunk részletesen:
Az ingóság eladásakor 200 ezer forint jövedelemig nem kell adózni, ami azt jelenti, efölött is csak a 200 ezren felüli jövedelem adóköteles. Vagyis például egy 500 ezer forintért vásárolt, majd 600 ezerért eladott herendi étkészletet nem kell bevallani, de ha 800 ezerért sikerült túladni rajta, a 300 ezer forintnyi jövedelemből akkor is csak 100 ezer után kell adózni.
Ingatlan-bérbeadás
Aki ingatlanját vállalkozás számára (például munkaerő-kölcsönző cég) adta bérbe, annak nem lesz teendője, ugyanis a cég adatszolgáltatása tartalmazza a jövedelem, valamint a levont adóelőleg összegét is. Más a helyzet, ha magánszemély a bérlő. Ebben az esetben a bérbeadó a korábban maga által választott módszer szerint kell, hogy adózzon.
Ha valaki akár adószámos magánszemélyként, akár „sima, mezei” magánszemélyként adta ki az ingatlant, annak ez a tevékenysége önálló tevékenység. A jövedelem ilyenkor – választás szerint – vagy a bevétel 90 százaléka, vagy a bevételből levonva a számlákkal igazolt költség. Utóbbi akkor éri meg, ha az ingatlanon év közben nagy értékű beruházást, felújítást, korszerűsítést végzett, sőt ebben az esetben az ingatlan értékcsökkenése (2 százalék) is elszámolható költségként.
Aki egyéni vállalkozóként ad ki ingatlant, az szintén választhat, hogy vélelmezett költséghányad alapján vagy vállalkozói jövedelem szerint (azaz számlával igazolt költségekkel) adózik. Az átalányadózó egyéni vállalkozó is választhatná a 10 százalékos költséghányad alkalmazását e tevékenységére, ám nyilván nem éri meg, hiszen ők alapból 40 százalékos vélelmezett költséghányaddal számítják ki jövedelmüket. Ez alól az az eset lehet kivétel, ha emiatt túllépnék az átalányadózás alkalmazására lehetőséget adó felső összeghatárt (2023-ra 27 millió 840 ezer forint).
Fotó: Depositphotos
Itt is érvényes az a szabály, hogy a bevétel megszerzésének napja az az időpont, amikor azt a bankszámlán jóváírják (esetleg a bérlő készpénzben megfizeti)!
Fontos, hogy ha így befizetendő adó keletkezik, azt az szja-bevallás véglegesítésével egy időben, de legkésőbb a – már említett – május 21-i határidőig meg is kell fizetni a NAV 10032000-06056353 számú számlájára.
Öngondoskodás
Könnyen előfordulhat, hogy valaki egyszerre több nyugdíj- és/vagy egészségpénztárban gondoskodik saját vagy szerettei jövőjéről. Az adott évben az önkéntes kölcsönös pénztárakba megfizetett összeg 20 százaléka, de legfeljebb 150 ezer forint jár vissza jóváírásként. Nyugdíjbiztosítás esetén a felső korlát 130 ezer, nyugdíj-előtakarékossági szerződés esetén pedig 100 ezer forint. Aki egy öngondoskodási formát több pénztárban is használja, annak az szja-tervezet jóváhagyásakor kell megmondania, melyik szerződésére kéri vissza a jóváírást.
Fotó: Depositphotos
Olvasóink közül többen is bizonyára már átugrották ezt a bekezdést, mert ők az alábbi cikkünk nyomán már hónapokkal ezelőtt kitöltötték bevallásukat, és már jóvá is írták náluk a visszajáró összeget.
Aki utólag kap a fejéhez
Előfordulhat, hogy valaki simán elfelejti, hogy neki valamilyen adó- vagy adóalap-kedvezmény jár, de az is lehet, hogy munkajövedelem híján (például csak bérbeadásból van bevétele) nem tud érvényesíteni ilyen kedvezményt. Nekik is érdemes minél előbb módosítani a bevallásukat. Ilyen kedvezmény lehet az adóév során igénybe nem vett
- orvosi igazolás alapján járó személyi kedvezmény,
- 25 év alattiak adómentessége,
- első házasok kedvezménye,
- gyermek(ek) után járó családi kedvezmény,
- legalább négy gyermek édesanyjaként járó adómentesség.
Különbség az öngondoskodás alapján járó adójóváíráshoz képest, hogy ők ezt az összeget saját bankszámlájukra (vagy postai címükre) igényelhetik vissza.
Fotó: Depositphotos
Mind az öngondoskodás után járó kedvezmény, mind az előző öt kedvezmény esetén igaz, hogy azt az adóhatóság a bevallás jóváhagyásától számított 30 napon belül juttatja vissza.
1 + 1 százalék
Idén sem érdemes az állam zsebében hagyni a személyi jövedelemadó kétszer 1 százalékát. Ismert, a jogszabály lehetővé teszi, hogy az szja egyik 1 százaléka valamely egyház, vallási közösség vagy a Nemzeti Tehetség Program nevű kiemelt költségvetési előirányzat számára ajánlható fel, míg a másik 1 százalék kedvezményezettje egy, a jogszabályi feltételeknek megfelelő alapítvány, egyesület vagy más civil szervezet lehet.
Fotó: Depositphotos
Az első rendelkező nyilatkozatot csak akkor kell kitölteni, ha
- most először rendelkezik egyház, vallási közösség vagy kiemelt előirányzat javára,
- mostantól kezdve vissza akarja vonni korábban tett nyilatkozatát,
- másik kedvezményezettet kíván megnevezni.
Ha egyik feltétel sem teljesül, akkor a NAV az előző év(ek)ben tett nyilatkozata szerint fogja (vagy ha korábban nem volt ilyen nyilatkozat, akkor nem fogja) utalni az 1 százalékot.
A második, civil 1 százalékról minden évben rendelkezni kell, ha ily módon is segíteni szeretnénk például a beteg gyermekeken, menhelyi kiskutyákon vagy a gyermekünk iskoláján.
A felajánlásra jogosult szervezetek listája a NAV honlapján tekinthető meg. Fontos kiemelni, hogy a rendelkező nyilatkozat akkor érvényes, ha az adót az adózó meg is fizette (vagy kérte az automatikus részletfizetést), valamint hogy a bevallási határidő, azaz a május 21. jogvesztő, ezt követően semmiképp nem lehet rendelkező nyilatkozatot érvényesen leadni!
