Makó várja a vendégeket

A sevillai Expo ’92 magyar pavilonjától és a paksi római katolikus Szentlélek-templomtól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai épületén át az egri Bitskey Aladár Uszoda tervezéséig számos ismert alkotás kötődik Makovecz Imre nevéhez. Több mint száz különböző funkciójú, jellegzetes stílusjegyeket hordozó épületet adott Magyarországnak, de alkotásai másutt a Kárpát-medencében, sőt Európában is megtalálhatók. Egyéni kompozíciójú munkái egyben turistalátványosságok is.

Épületei Makó idegenforgalmi térképén is előkelő helyen szerepelnek. Makovecz halálát követően 2011-ben a város képviselő-testülete közterületet nevezett el a nemzetközi hírű építészről annak apropóján, hogy a 2000-es évektől kezdődően a település új közintézményeit Makovecz vagy hozzá szorosan kötődő tanítványai tervezték.

Makovecz Imre Kossuth- és Ybl Miklós-díjas alkotó szellemi és építészeti örökségét a XXI. században a Makona Építész Tervező és Vállalkozó Kft. folytatja. A cég jogelődjét 1981-ben maga a mester alapította. A Makona vezető tervezője, az Ybl-díjas Gerencsér Judit elmondta, hogy Makovecz legismertebb európai alkotása az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonja, amely egyben a világhírnevet, illetve a Francia Építészeti Akadémia Nagy Aranyérmét is elhozta számára, de a Brit Építésszövetség tiszteletbeli tagjává is megválasztották. Makovecz a saját munkáival kapcsolatban így fogalmazott: „Számomra a Kárpát-medence a haza, és minél messzebb megyek Budapesttől, annál közelebb jutok a hazámhoz.”

– Ami Barcelonának Gaudí, az Makónak Makovecz – hangsúlyozza Gerencsér Judit. – Makovecz Imre és a makói városvezetés együttműködésének kezdete az 1990-es évekre nyúlik vissza. A trianoni békediktátum előtt Csanád vármegye székhelye virágzó település volt, ám 1920 után a peremvidékre szorult Makó fejlődése megtorpant, a hanyatlást a rendszerváltást követő gazdasági válság nyomán kialakuló számottevő munkanélküliség tovább fokozta. Mivel 1956-ban gyógyhatású termálvizet fedeztek fel a településen, dr. Buzás Péter korábbi polgármester az idegenforgalom fejlesztésében látta a legfőbb kitörési esélyt arra, hogy a dél-magyarországi város megtépázódott tekintélyét helyreállítsák.

A városfejlesztési elképzelésekhez az akkor már nemzetközi hírű építészt kívánta megnyerni, ezért azzal az óhajjal kereste fel Makovecz Imrét, hogy segítsen megújítani a település ikonikus Hagymaházát, a hagymások két világháború között épült kereskedelmi és kulturális központját. Így lett a régi székház helyén megálmodott új Hagymaház 1998-as átadása egy napjainkban is eredményesen működő partnerség első állomása.

Gerencsér Judit arról is beszél, hogy bár eleinte a baloldali politikus és a jobboldali, keresztény értékrendű építész együttműködését komoly bírálatok érték, a város fellendülése érdekében folytatott, lokálpatriotizmust erősítő tevékenységük végül széles körű támogatásra talált. Makón ma már 14 olyan különböző funkciójú építmény, többek között fürdőkomplexum, könyvtár, bölcsőde, általános iskola, köztér és buszpályaudvar sorakozik, amelyeket Makovecz Imre, illetve a vele szorosan együttműködő tanítványai álmodtak meg. A József Attila Gimnázium – amelynek padjait egykor a névadó költő is koptatta – rekonstrukciója, illetve a hozzá kapcsolódó Erdei János Sportcsarnok tervezése, továbbá a Közhivatalok Házának átalakítása Gerencsér Judit munkája.

– Nekem megadatott, hogy több mint három évtizedig dolgozzak Makovecz Imre mellett, aki mindig nagyvonalú volt a tanítványaival, a ránk bízott tervek elkészítésébe nem szólt bele, szabad kezet adott nekünk. A mai napig szívesen látogatok vissza a járásközpontba, hiszen a jelenlegi városvezetéssel is rendkívül jó kapcsolatot sikerült kiépíteni. Farkas Éva Erzsébet polgármester asszony is missziójának tekinti a Makovecz-örökség továbbvitelét; nem véletlen, hogy Makó jelenlegi főépítésze, az Ybl-díjas Csernyus Lőrinc szintén a mester tanítványa.

„Hívő ember lévén az épületeimmel a földet és az eget kísérlem meg összekötni”, idézi Gerencsér Judit Makovecz ars poeticáját. Hozzátéve, hogy szakrális víziójában ugyanilyen fontos volt „a gyökereink és a szárnyaink” közötti kapcsolódásnak, voltaképpen a múlt és a jövő egymásra épülésének és átláthatóságának, az élet folytonosságának a hangsúlyozása is.

– Gyakran elhangzott, hogy Makovecz bármit tervez, abból templom lesz. Úgy vélem, ez a kijelentés maximálisan illik a Makói Hagymatikum Gyógyfürdőre is, amit most egy újabb élményfürdővel, öltözőszárnnyal, napozóterasszal és négy évszakos csúszdatoronnyal bővítettünk ki.

Makovecz Imre elképzelései alapján a fürdőkomplexum új épületében is az egykori Pannon-tenger ezerméteres mélységéből feltörő megkövesedett vízcseppjei jelennek meg a kupolák halmazában. A galériaszinten Atlantisz világa, az aranykor – egy valaha volt vagy lehetett volna civilizáció – kel életre. Vanyúr István 28 alkotásból álló szimbolikus szoborparkja mitikus vízi világba kalauzol bennünket. Az élményt Horgas Péter látványtervező különleges fényjátéka teszi teljessé.

A Hagymatikum fürdőkomplexum régi és új épületeinek egyedülálló belső terével és a műalkotásnak is beillő tetőszerkezetével az organikus építészet egyik magyarországi remekműve, amely valamennyi korosztálynak kínál élményeket. Csaknem húsz medencével, VR-szemüveges víz alatti barangolással, wellness- és gyógyászati részleggel, kiterjedt szaunavilággal, külön gyermekbirodalommal, étteremmel, szépészeti és természetgyógyászati részleggel várja vendégeit.

A gyógyvíz jótékony hatását a Marosból származó gyógyiszap, Makó „fekete aranya” fokozza.

Az Építőipari Nívódíjjal elismert Hagymatikum első ütemének 2012-es átadását a mester már nem érhette meg, jelenléte mégis nagyon erősen érezhető a komplexumban. Az örökséget életben tartó tanítványok és a városvezetés szándéka, hogy a fürdő vendégei magukkal vihessen egy darabot az alkotó által érzékelt egyedülálló természetfeletti látomásból, Makovecz nem mindennapi világlátásából.