Laikusként azt gondolhatnánk, hogy minél édesebb egy gyümölcs, annál több benne a gyümölcscukor, emiatt pedig annál kevésbé ajánlott cukorbetegek számára. A helyzet viszont nem ilyen egyszerű, mert több olyan édes gyümölcs létezik (például a málna és áfonya), amely kifejezetten pozitívan hat a vércukorszintünkre. Az édes íz tehát nem lehet fokmérője annak, hogy egy gyümölcs beilleszthető egy diabéteszes étrendjébe vagy sem.

Érdemes inkább a glikémiás indexet figyelembe venni, mert ez az érték mutatja, hogy az adott élelmiszerben lévő szénhidrát milyen gyorsan szívódik fel a szervezetben. Minél alacsonyabb egy étel glikémiás indexe (GI), annál kevesebb glükózt juttat a szervezetünkbe, aminek köszönhetően kisebb mértékben emelkedik meg a vércukorszint. A viszonyítási pont a szőlőcukor, amelynek a glikémiás indexe 100, és ehhez képest magas GI-ről beszélünk 60-100 között, közepesről 40-59 között, illetve alacsony GI-ről, ha 40 alatti értékről van szó.

A magas glikémiás indexű gyümölcsökről sem feltétlen kell lemondani diabétesz vagy inzulinrezisztencia esetén. Kis mennyiségben, uzsonnára fogyaszthatunk belőle, de mindenképp párosítsuk valamilyen lassan felszívódó szénhidráttal.

Ezenkívül fontos azt is tudni, hogy a gyümölcsöket leginkább friss állapotukban ajánlott enni, mert feldolgozva változhat a glikémiás indexük és szénhidráttartalmuk. A mazsola például szárított szőlő, de még akkor is jóval magasabb a cukortartalma, ha natúr módon, tehát hozzáadott cukor nélkül készítik. De a mazsolához hasonlóan a többi szárított, aszalt gyümölcstől is érdemes tartózkodni, ha cukorbetegséget diagnosztizáltak nálunk.

És akkor lássuk a magas glikémiás indexű gyümölcsök „toplistáját“: