Szijjártó Péter;Bosznia-Hercegovina;srebrenicai népirtás;Milorad Dodik;Boszniai Szerb Köztársaság;

Az Orbán-kormány nemmel fog szavazni a srebrenicai népirtásról szóló ENSZ-határozattervezetre

Szijjártó Péter szerint a nemzetközi politikai szereplőknek be kellene fejezniük a „feszültségkeltést” Bosznia-Hercegovinában, be kellene fejezniük a szankciókkal való fenyegetőzést, s be kellene fejezniük az erőszakos beavatkozást a belügyekbe.

Be kell fejezni a teljesen felesleges feszültségkeltést Bosznia-Hercegovinában, ugyanis sok esetben épp a nemzetközi közösség, és benne az Európai Unió intézkedései vezetnek újabb válságok kirobbanásának veszélyéhez - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.

Az MTI szerint a tárcavezető a Milorad Dodikkal, a bosznia-hercegobinai Szerb Köztársaság elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a Nyugat-Balkán békéje és stabilitása kulcskérdés a kontinens békéje és stabilitása szempontjából is, ezért Magyarország a térség közvetlen szomszédjaként a júliusban kezdődő európai uniós elnöksége idején is mindent meg fog tenni ennek érdekében.

Szijjártó Péter szerint Közép-Európához hasonlóan a Nyugat-Balkánnak is bonyolult történelme és sokszor ebből fakadóan „bonyolult jelene” is van, az idő pedig bizonyította, hogy a legjobb eszköz a feszültségek csökkentésére és az ígéretes jövőkép előállítására, az európai integráció felgyorsítása. – Ezzel szemben sajnos azt tapasztaljuk, hogy számos európai döntés sokkal inkább a feszültséget növeli időről-időre a Nyugat-Balkánon, s az oly nehezen elért törékeny eredményeket is gyakorlatilag azonnal tönkreteszik. Sok esetben pontosan az európai intézkedések vezetnek újabb válságok kipattanásának veszélyéhez - mondta.

Szijjártó Péter szerint Bosznia-Hercegovina is szépen haladt előre az európai integráció útján, márciusban döntés született a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, zajlott a reformfolyamat, illetve volt egy közös, erős törekvés minden entitás részéről a minél előbbi tagságra. – Ezt a harmóniát és ezt a már régóta nem látott, de vágyott egyetértést verte szét teljesen feleslegesen a nemzetközi közösség főképviselőjének erőszakos és egyoldalú beavatkozása Bosznia-Hercegovina belügyeibe azzal, hogy a választási törvényt önhatalmúlag, erőszakosan, egyoldalúlag módosította - vélekedett.

És ugyanígy, ezt a törékeny együttműködést veri szét az a törekvés, hogy az ENSZ-ben a srebrenicai tragédia kapcsán egy olyan határozatot fogadtassanak el, amely mintegy démonizálná a teljes szerb nemzetet

 - jelentette ki, közölve, hogy a határozattervezetre az Orbán-kormány nemmel fog szavazni.

„Mind a kettő egy teljesen felesleges feszültségkeltés. És azt kérjük azoktól, akik ezeket elkövetik vagy elkövették, hogy ezt fejezzék be" - mondta Szijjártó Péter.

A srebrenicai tömegmészárlás - amelyet Szijjártó Péter csak nagyvonalúan „srebreniciai tragédiaként” emlegetett  - a Jugoszlávia széthullása utáni délszláv háború egyik lebrutálisabb eseménye volt 1995 júliusában. 1995. július 6-a és július 25 között a szerbek Srebrenica környékén mintegy 8700 bosnyákot, főleg férfiakat és fiatal fiúkat végeztek ki bestiális kegyetlenséggel. A hágai Nemzetközi Törvényszék által is háborús bűncselekménynek nyilvánított népirtást Ratko Mladić vezetésével a Szerb Köztársaság Hadserege (VRS) egységei hajtotta végre. A VRS mellett a Skorpiók néven ismert szerb katonai alakulat is részt vett a mészárlásban. A bosznia-hercegovinai élő szerbek akkori elnökét, Radovan Karadžićot 13 év bujkálás után sikerült kézre keríteni, s a nemzetközi bíróság népirtás miatt életfogytiglani börtönre ítélte.

Szijjártó Péternek erről, vagyis az Európa területén a II. világháború óta nem látott mészárlásról jutott eszébe, hogy a nemzetközi politikai szereplőknek be kellene fejezniük a „feszültségkeltést” Bosznia-Hercegovinában. – Vissza kell adni Bosznia-Hercegovina szuverenitását, és nem szabad akadályozni a gyors európai uniós csatlakozási folyamatot. (...) Magyarország az elnökségi féléve során mindent megtesz ennek érdekében, ezért egyértelmű célunk, hogy az Európai Unió és Bosznia-Hercegovina közötti első kormányközi konferencia összehívására még magyar uniós elnökség alatt kerüljön sor - közölte. – Továbbra is elkötelezettek vagyunk a leghatékonyabb, legjobb és legmagasabb szintű együttműködés iránt a boszniai Szerb Köztársaság és Magyarország között - összegzett a nyilvánvalóan szerb érdekeket képviselő magyar miniszter.