A Jobbik reményei

Eltérő nézőpontok

Belpol

A legtöbb szavazatot kapta az ellenzéki pártok közül 2018-ban, manapság viszont stabilan 5 százalék alatt mérik őket. Jellemző, hogy a júniusban újrainduló jobbikos polgármesterek inkább egyesületi színekben próbálkoznak. A pártban vannak, akik szerint hamarosan vége a dalnak.

A júniusi 9-i dupla választás előtt a Jobbik–Konzervatívok eddig azzal tudta felhívni magára a figyelmet, hogy főpolgármester-jelöltjét, Brenner Kolomant a kampány elején visszaléptette Vitézy Dávid, a részben az LMP által jelölt korábbi közlekedési államtitkár javára. Több megkérdezett párttag nem is bocsátkozott jóslatokba, míg egyik forrásunk szerint amennyiben nem sikerül jó eredményt elérni június 9-én, akkor a Jobbik legfeljebb 2026-ig, vagyis a következő országgyűlési választásokig működik. 

Lejtmenet

Noha a szélsőjobboldali gyökerektől nagy ütemben távolodni igyekvő Jobbik a 2018-as általános választásokon 19,8 százalékkal történetének legjobb eredményét érte el, az előzetes várakozáshoz képest az is kudarcnak számított. A miniszterelnökségre készülő pártelnök, Vona Gábor a választások után lemondott (később létrehozta alapítványát, amely 2023-ban Második Reformkor néven párttá alakult). A Jobbik 2018 júniusában lényegében kettészakadt, Toroczkai László vezetésével megalakult a párt eredeti, szélsőjobboldali felfogását képviselő Mi Hazánk Mozgalom (a Mi Hazánk választási esélyeiről lásd: A Fidesz lakmuszpapírja, Magyar Narancs, 2024. április 17.). A szakadás után nagyot zuhant a Jobbik támogatottsága, a 2019-es európai parlamenti választáson 6,4 százalékot és ezzel egy EP-mandátumot szerzett, amely Gyöngyösi Mártoné lett.

A 2019-es önkormányzati választáson az ellenzéki összefogásból viszont a néppártosodó Jobbik is profitált: több polgármestere is győzött (például Dunaújvárosban, Jászberényben, Egerben). Az együttműködés azonban nem mindenhol bírta ki a teljes ciklust, a Mirkóczki Ádám vezette Egerben is szétesett az összefogás, aztán a korábbi jobbikos országgyűlési képviselő a pártot is elhagyta.

Az ellenzéki összefogás 2022-es nagy veresége után számos magyarázat született a kudarcra; bűnbak lett többek között Jakab Péter is – aki 2020 eleje óta volt pártelnök –, egyrészt mert látványos konfliktusai voltak az összellenzéki miniszterelnök-jelölttel, Márki-Zay Péterrel, másrészt a Gyurcsány Ferenccel kötött megállapodásai miatt támadták a párton belül. Ami tény: a Jobbik 2018-as támogatói 2022-re jórészt a Fideszhez és a Mi Hazánkhoz vándoroltak. Hamarosan Jakab Péter is elhagyta a pártot, és 2022-ben életre hívta az A Nép Pártján mozgalmat; egy évvel később ez is párttá alakult.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk