Több mint 10 százalékkal emelkedett az első lakásukat vásárlók aránya Győr-Moson-Sopron vármegyében, ahol az első otthon közel 38 millió forintos költséget jelentett a fiatalok számára. Az ingatlanvásárlásra fordított átlagos költség a vármegyében 42 millió forint fölé emelkedett, az átlagos négyzetméterár 17 százalékkal lett magasabb, mint tavaly. A vásárlók harmada a vármegyeszékhelyet preferálta az ingatlan kiválasztása során, ahol az átlagos, otthonteremtésre fordított összeg megközelítette az 53 millió forintot.
„Az otthonteremtési támogatások adta lehetőség, valamint a kedvezőbb kamatkörnyezet országos szinten hozzájárult az ingatlanpiac felíveléséhez, a hazai szegmens az ingatlanközvetítő becslése szerint 11 200 tranzakcióval az év eddigi legjobb hónapját zárta. Az elérhető kedvezmények ösztönzőleg hatottak a Győr-Moson-Sopron vármegyei fiatalokra is, ugyanis a 2023-as évhez képest 11 százalékponttal, 36 százalékra emelkedett az első lakásukat vásárlók aránya a területen – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. – A Győr-Moson-Sopron vármegyei lokációt preferáló, első lakásukra szerződő otthonteremtők 416 ezer forintos átlagos négyzetméteráron, átlagosan 37,9 millió forintos ráfordítással juthattak megközelítőleg 90 négyzetméteres alapterülettel rendelkező ingatlanokhoz idén.”
Ennél magasabb összeget, 42 millió forintnál is többet költöttek azonban átlagosan az otthonteremtők a vármegyében, ahol a négyzetméterárak tekintetében – a használt és az új ingatlanokat is beleértve – 17 százalékkal, 537 ezer forintra emelkedett az árszint. A magasabb négyzetméterár az átlagos alapterület mérséklődését hozta, a tavalyi 90 négyzetméter helyett, 78 négyzetméterre csökkent a választott ingatlanok által biztosított élettér.
A preferált ingatlantípus az esetek 46 százalékban a családi ház volt a vármegye településein, ahol az értük fizetett négyzetméterár 390 ezer forint/m2-ről 498 ezer forintra nőtt, így a 100 négyzetméter körüli kertes házak átlagos vételára meghaladta az 51 millió forintot. Keresettek voltak továbbá a téglaépítésű lakások is, amelyekért vármegyei szinten 7 százalékkal csekélyebb, 601 ezer forintos átlagos árat fizettek a vevők négyzetméterenként, az összköltség egy 58–60 négyzetméteres otthon esetében így csaknem 35 millió forintra mérséklődött. Az esetek 12 százalékban házgyári lakásra szerződtek a Duna House ügyfelei Győr-Moson-Sopron vármegyében, ezért az ingatlantípusért 10 százalékkal többet, átlagosan 606 ezer forintot kellett fizetni négyzetméterenként 2024-ben. Egy 52 négyzetméteres lakótelepi panellakás vételára így az idei évben meghaladta a 31,6 millió forintot.
A vásárlók több mint harmada a vármegyeszékhelyet választotta, 20 százalékuk mosonmagyaróvári ingatlanra szerződött, de szívesen választották a vevők a soproni lokációt is, ahol az átlagos négyzetméterár 7 százalékkal lett magasabb a tavalyi évhez képest, meghaladta a 607 ezer forintot az összes, idén értékesített ingatlan adatai alapján.
A győri területen dolgozó kollégák beszámolója szerint már a tavalyi év vége tájékán érezhető volt a kereslet élénkülése, ami a 2024-es év indulásával tovább fokozódott. A gazdasági helyzet javulása, a csökkenő kamatpálya és a megújuló otthonteremtési támogatások mind élénkítő hatással voltak az érdeklődésre, olyannyira, hogy már a nagyobb alapterületű (110–140 m2) és nagyobb értékű ingatlanok, a 90–120 millió forintos értékhatár is egyre inkább szóba jött a keresés során mind a győri családi házak, mind pedig az agglomeráció kertes házai tekintetében. Természetesen az alacsonyabb értékű ingatlanokra, a 30 millió forint alatti áron megvásárolható panellakásokra is számottevő, folyamatos érdeklődés érkezik. Nem csak a kereslet, de a tényleges tranzakciók alapján is megállapítható, hogy az idei évben a nagyobb értékű ingatlanokat is viszik a vevők, ugyanis a tavalyi évi 502 ezer forintos átlagos négyzetméterár az idei év első négy hónapjának tranzakciói szerint 720 ezer forint fölé emelkedett.
„Sopronban és környékén is beindult a kereslet, az igazán jó, igényes ingatlanok pedig kifejezetten gyorsan gazdára is találnak. A nappali plusz két hálószobás lakások iránt, 50 millió forintos értékhatárig jelentős az érdeklődés, amelyek esetében nem is igazán a négyzetméter, mint inkább az ár irányítja a vevői döntéseket – ismertette a helyi ingatlanszakértők tapasztalatait Benedikt Károly. – Családi házakra a dupláját, 100 millió forint körüli összeget szánnának a vevők, ami megközelítőleg 100–120 négyzetméteres otthonokat jelent. A 100 millió forint feletti ingatlanokra alig van kereslet, ahogy a kedvezőbb árú, de felújítandó otthonokat is kevesen viszik. Ennek oka döntően a sokszor már euró alapon meghatározott, magas kivitelezési költség.”
Nehéz elvonatkoztatnom a csehszlovák múltamtól – még bőven szocializmus volt, mikor először kóstoltam Komáromban mogorva nagyapám mellett álldogálva a majonézes halsalátát, vagyis a treskát.
Közel százötven fős munkásszállót adott át a Bács-Kiskun vármegyei Foktőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.