Már itt kopogtatnak az agrárpályázatok - Az élelmiszeripar lesz fókuszban

Nagyon közel vannak az agrárpályázatok, egy hónapon belül megjelennek, már a társadalmi vita zajlik, és most élelmiszeripari fejnehéz lesz a rendszer – mondta Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára az MBH Bank első alkalommal megrendezett Élelmiszer-gazdasági Fórumán.

A magyar agrárszektor történelmileg sikeres, és ebben óriási kitörési lehetőségek vannak most is – hangsúlyozta. Nem szégyen másoktól tanulni, példaként említette Lengyelországot, amely főleg az exportra koncentrál, és bizonyos tekintetben megelőzték a magyar agrárszektort.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Szólt arról is, hogy korábban 463 milliárd forintot fordítottak fejlesztésekre, most 750 milliárd forint jut az élelmiszeriparra.

Az előző pályázati ciklus elsősorban a kis- és a közepes vállalkozások számára kedvezett, de most a nagyobb vállalatok is számolhatnak az élelmiszeripari tenderekkel. Aki idén nem pályázik, annak sem kell aggódnia, mert 2025-ben is lesznek pályázati lehetőségek. Az idei évi tapasztalatokat beépítik a következő évi tenderekbe – tette hozzá az államtitkár.

A pályázatok főbb fókuszpontjai között lesz a modernizáció és a digitalizáció is, és az államtitkár abban is bízik, hogy bankok is nyitottak lesznek a pályázatokban részt vevő vállalatok támogatására. Az ukrán mezőgazdasági termékek jelentette kihívással kapcsolatban elmondta, a szomszédos országban több mint 30 millió hektár szántóföldön gazdálkodnak, ezzel Magyarország nem tud versenybe szállni, ugyanakkor a magyar termelők jobb minőséget tudnak előállítani.

Nem számít az üzemméret, mindenkit kiszolgálnak

Közép-Európa legnagyobb banki fúzióján vannak túl, ezzel kezdte az egy évvel ezelőtt létrejött MBH Bankról szóló előadását Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. Univerzális szolgáltatásokat nyújtanak, jelenleg 1,5 millió lakossági és 400 ezer vállalati ügyfelük van. Tavaly csaknem 11 ezer milliárd forint volt a banki mérlegfőösszeg.

A vállalati hitelezésben 18 százalékot meghaladó piaci részesedéssel rendelkeznek, az agrár- és élelmiszeriparban azonban ennél is magasabb, 25 százalék feletti a piacrészük.

Hollósi Dávid hozzátette, hogy üzemmérettől függetlenül mindenkit kiszolgálnak az agrárgazdaságban, a különböző szegmensek igényeihez alakítva szolgáltatásaikat. Példaként említette, hogy Agrár Széchenyi kártyák több mint 80 százaléka a MBH Banknál van. A finanszírozó munkát mértékadó elemzőközpont is támogatja, és nyitnak az agráregyetemek, elsősorban a Debreceni Egyetem felé is.

Elmondta: a teljes agrobiznisszel foglalkoznak, a termelőktől a kiskereskedelemig bezárólag. A magyar agrárium és élelmiszeripar hitelállománya tavaly mintegy 1800 milliárd forint volt, az MBH Bank tavaly 310 milliárd forint értékű hitelszerződést kötött. A hitelpiacon tavaly stagnálás volt tapasztalható, és várhatóan az idei év sem lesz könnyű. 2025-től azonban már látszódnak a kitörési pontok. Az érkező források teljesen átalakíthatják a mezőgazdaságot, akár annak a szerkezetét is – emelte ki a szakértő.

Megemlítette, hogy a Magyar Bankszövetséggel és Magyar Államkincstárral komoly egyeztetéseket folytatnak a KAP Stratégiai Terv pályázataihoz kapcsolódó kamattámogatási program kapcsán azért, hogy a vidékfejlesztési támogatáshoz társuljon egy kamattámogatási program is. Hollósi Dávid szerint ennek köszönhetően a jelenleg 10 százalékhoz közeli piaci kamatszintet le tudnák faragni 4-5 százalékosra, és akkor új lendületet kaphat az agrárium hitelezése.

Helybe vitték az ügyfelek kiszolgálását

Az MBH Bank jelentősen újragondolta az agrár- és élelmiszeripari nagyvállalatok kiszolgálását: az ügyfeleket helyben próbálják meg elérni, és ezt a cégvezetők örömmel fogadták, mondta Boros Zoltán, a hitelintézet, Agrár- és Élelmiszeripari Nagyvállalati Ügyfelek Igazgatóságának igazgatója. Kiemelte: Budapesten kívül további hét helyszínen vannak jelen. Az MBH Bank élelmiszeripari hitelállományának piaci részesedése 20 százalék felett van. Az élelmiszeriparon belül a nagyvállalatok finanszírozása kapcsán elmondta, az idei év kihívásokkal teli. Futnak a beruházási projektek, de ezek közül még sok az előző támogatási ciklusból való.

A magyar agrárszektorral kapcsolatban elhangzott az MBH Bank első élelmiszer-gazdasági fórumán, hogy sokszor beszélünk arról, hogy a rendszerváltozás után, a magyar élelmiszeripar nem teljesített jól, jelentős piacvesztést szenvedett el. Pedig megfelelő az éghajlatunk, jók a talajaink. Nagyon diverz rendszert lehet kialakítani, mondta Héjja Csaba, a MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője. Sokan nem tudják, de Magyarországon 10-15 százalék az öntözhető terület, amiből jelenleg 1-2 százalékot öntözünk csupán, mutatott rá a fejlődési lehetőségekre Hollósi Dávid ügyvezető igazgató, hangsúlyozva a hozzáadott érték növelésének jelentőségét. A jövőben a baromfi, a sertés, a kukorica, a búza, a tej termékpálya is jelentős sikereket érhet el, és a szántóföldi növénytermesztés számára is komoly lehetőségek nyílhatnak a versenyképesség javítására a hatékonyság és az alkalmazkodás növelése által.

Fontos a márkaépítés

Mindebben komoly szerepe van a márkaépítésnek is, amellyel kapcsolatban Fiáth Attila nemzetközi borakadémikus tartott előadást a résztvevőknek. A Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense két bordeaux-i bort hasonlított össze, egy 2009-es évjáratú Chateau Pedesclaux bort és egy szintén 2009-es évjáratú Chateau Mouton Rothschildot. A két bor előállítási költsége nagyon hasonló, maximum 10-15 euró lehet az eltérés, mondta a szakember. Ugyanakkor egy palack Mouton Rothschild borért harmincszor többet kérnek, mint a Chateau Pedesclaux palackjáért. A lényeg a két termék között a márka, a brand - hívta fel a figyelmet az előadásában Fiáth Attila.

A márkaépítés ma már szinte kötelező, és olyan szempontokat is figyelembe kell venni, mint a klímaváltozás és a fenntarthatóság. Emellett fontos ismerni a fogyasztókat, még akkor is, ha egy vállalkozó azt gondolja, hogy jól ismeri az ügyfeleit. Az idő ugyanis óriási változásokat hozhat. Ha nincs meg az utánpótlás, akkor nagyon nagy bajba kerülhetnek a vállalkozások.

Például a magyar bor is ezekkel a kihívásokkal küzd, tette hozzá a borakadémikus, aki a csomagolást, a logót és a termék történetét emelte ki, mint a legfontosabb brandépítési elemeket.

És, hogy mi lehet a stratégiai fontosságú élelmiszer-gazdaság sztorija az elkövetkező években? A hatékonyság és a versenyképesség növelése, a régiós együttműködési lehetőségek kiaknázása, amely tudatos márkaépítéssel és ezáltal értéknöveléssel párosul – vélik a szakértők.