Európa;merénylet;történelem;politikus;

Harmincnyolc év után érte újra lövés EU-s tagország miniszterelnökét

1986. február 28-án Olof Palme svéd miniszterelnök lett merénylet áldozata.

A második világháború utáni, politikusok elleni merényletek közül a legismertebb kétségkívül John F. Kennedy amerikai elnök meggyilkolása 1963. november 22-én: egy nyitott kabrióban lőtték agyon Dallasban. Számos legenda szól ma is a gyilkosság hátteréről, a legelfogadottabb nézet szerint Lee Harvey Oswald magányos elkövető volt. A végső tisztázás többek között nem lehetséges, mert két nappal később maga Oswald is gyilkossági kísérlet áldozata lett.

1978. május 9-én az olasz kereszténydemokraták vezetőjét, Aldo Moro volt olasz miniszterelnököt a Vörös Brigádok terroristája, Mario Moretti nyolc lövéssel gyilkolta meg, miután 55 napig túszként tartották fogva. A Vörös Brigádok Moro elrablásával próbálták kikényszeríteni bebörtönzött elvtársaik szabadon bocsátását, de a kormány nem teljesítette a követelést.

1981. március 30-án a mentálisan zavart John W. Hinckley Jr. hat lövést adott le Ronald Reagan amerikai elnökre a washingtoni Hilton Hotel előtt. Reagan enyhén megsérült. Sajtótitkára, James Brady viszont súlyos sérüléseket szenvedett.

1981. május 13-án egy általános audiencián Mehmet Ali Ağca török jobboldali szélsőséges három lövést adott le II. János Pál pápára, aki pápamobillal hajtott át a Szent Péter téren. Az egyházfő súlyosan megsérült, de túlélte a merényletet. 2006-ban az olasz parlament vizsgálóbizottsága arra a következtetésre jutott, hogy a gyilkossági kísérletet az orosz titkosszolgálat, a GRU szervezte a bolgár titkosszolgálattal és a Stasival együttműködve Leonyid Brezsnyev szovjet állam- és pártvezető megbízásából.

1983. augusztus 21-én Benigno Aquino Fülöp-szigeteki szenátort a manilai repülőtéren lőtték agyon, amikor visszatért száműzetéséből, közvetlenül azután, hogy elhagyta a gépet.

1984. október 31-én Indira Gandhi indiai miniszterelnököt újdelhi házának udvarán lőtte agyon Beant Singh és Satwant Singh, szikh testőrségének tagjai, miközben egy interjúra tartott, amelyet Peter Ustinov akart vele folytatni egy dokumentumfilm-sorozat részeként. A támadás hátterében az indiai hadsereg erőszakos fellépése állt a szeparatista szikhek ellen.

1986. február 28-án Olof Palme svéd miniszterelnököt Stockholm belvárosában egy moziban tett látogatása után hazafelé menet lelőtték. Az elkövető keresése 2020 júniusáig tartott, amikor a svéd ügyészség a 2000-ben elhunyt Stig Engström grafikust nevezte meg a legvalószínűbb elkövetőként, így a nyomozást ekkor zárták le.

1991. május 21-én a korábbi indiai miniszterelnököt, Rajiv Gandhit a tamil Thenmuli Rajaratnam gyilkolta meg egy választási kampánygyűlésen. A merénylő a tamil tigrisek szélsőséges csoport tagja volt. A merénylet indítéka állítólag az volt, hogy a Gandhi kormánya alatt indiai békefenntartókat küldtek Srí Lankára.

2002. május 6-án a fanatikus állatjogi aktivista, Volkert van der Graaf lelőtte Pim Fortuyn szélsőjobboldali politikust egy hilversumi rádióstúdió parkolójában. Van der Graaf szerint ezzel a cselekedettel "meg akarta védeni a muszlimokat".

2003. március 12-én Zvezdan Jovanović, a szerb vörössisakos rendőri egység parancsnokhelyettese 180 méteres távolságból lőtte le Zoran Đinđić szerb miniszterelnököt a kormányszékhely udvarán lévő épület hátsó ablakától. A kormányfő testőre is súlyosan megsérült a támadásban. Jovanović mellett a "vörössisakosok" parancsnokát, Milorad Ulemeket is elítélték a bűncselekményért, őt magát kitervelőként és tíz másik személyt pedig bűnrészességért.

2003. szeptember 10-én Mijailo Mijailovic, szerb bevándorlók fia késes támadást hajtott végre Anna Lindh svéd külügyminiszter ellen a stockholmi Nordiska Kompaniet áruházban, amelyben súlyosan megsebesült, és másnap belehalt sérüléseibe.

2007. december 27-én Benazir Bhutto pakisztáni ellenzéki vezetőt gyilkolták meg. Míg a pakisztáni kormány egy az al-Kaidához közel álló iszlamista törzsi vezetőt vádolt a merénylet kitervelésével, Bhutto Pakisztáni Néppártja (PPP) és más csoportok a Pervez Musarraf elnököt vélték az akció hátterében.

2022. július 8-án Abe Sindzo volt japán kormányfőt lőtte agyon egy volt katona egy kampánygyűlésen.