Nőni fog a fizetésünk és a gazdaság, de jövőre már közel 420 forint is lehet egy euró

Egy borzasztóan nehéz 2023 és egy döcögősen, de végre csak-csak beinduló 2024 után végre minden rendben lesz a magyar gazdaságban? Az Egyensúly Intézet friss, nyári előrejelzése köré szervezett sajtóbeszélgetésen átfogó képet kaptunk arról, hogy alakul várhatóan a hazai GDP, a bérek, a munkaerőpiac, az infláció és a forintárfolyam. Szabó Barna, az agytröszt vezető közgazdásza és Szabó Balázs, a Hold Alapkezelő vezérigazgatója szerint az idei a konszolidálódás éve, de továbbra is sok a kérdőjel akörül, hogy mikor nyerik vissza a bátorságukat a fogyasztók, és Németország nyűglődése is komoly kockázat. Aki pedig nagyobb volumenű euróváltáson gondolkodik, annak még mostanában érdemes ezt megtennie, mert ennél várhatóan jóval gyengébb lesz a forint a jövőre.

Még mindig magas a kamat

Az Egyensúly Intézet aktuális értékeléséből is látszik, hogy az első negyedévben újraindult a gazdaság, de elég mélyről, négy recessziós negyedéven vagyunk túl. A belföldi kereslet ez alatt a rossz időszak alatt végig negatívan járult hozzá a kibocsátáshoz, és az export tartotta a frontot.

Ez most megfordulni látszik, a külkereskedelem gyengélkedik és a belső kereslet élénkül, aminek forrása leginkább a beruházás és a fogyasztás lehet.

Az infláció viszont ütemes csökkenés után ismét emelkedik, a mutató távlati kilátásaira később még visszatérünk. A think tank értékelése szerint az infláció átmenetileg emelkedhet év végéig, de 2025-re 3 százalék köré várják, mert szigorú a jegybanki politika és globálisan lefelé ívelő pályán van a pénzromlás mértéke a nagy gazdaságokban, illetve az ellátási láncok újabb sokkja sem várható.

Az elmúlt időszakban az MNB egy nagynak tűnő kamatcsökkentést vitt véghez, de monetáris kondíciók továbbra is szigorúak, a pozitív reálkamat pedig megtakarításra ösztönzi a háztartásokat. A magas reálkamat miatt a forint reálértelemben ma kifejezetten erős, ez szintén hűti a fogyasztást, fékezi az export növekedését. Az MNB újabban már kommunikálja is, hogy célja a forintárfolyam stabilan tartása, ezt most úgy látszik, olyannyira előtérbe helyezik, hogy

akkor sem csökkentenek ütemesebben, ha a gazdaság állapota alapján egyébként lehetne alacsonyabb is a kamatszint. Ez a kormánynak valószínűleg nem is tetszik, ők jobban élénkítenének.

A foglalkoztatás tavaly, a recessziós évben is stabil maradt. Továbbra is könnyű állást találni, bár már kevésbé, mint korábban: esik az a mutató, ami a betöltetlen álláshelyekre jutó munkanélküliek alapján azt méri, mennyire feszes a munkaerőpiac. Az igazán kiugróan jó érték a reálbéré volt idén év elején: 2024 januárjában több mint 10 százalékkal magasabbak voltak a fizetések reálértéken, mint egy évvel korábban, miután 2023 második fele óta nő a bérek vásárlóereje.

Hosszabb táv: német kérdés, forintárfolyam

A hosszabb távú, 2024–25-ös várakozásokra áttérve: az Egyensúly Intézet értékelése szerint a GDP idén 2,4 százalékkal nőhet, míg jövőre a 3 százalékot is meghaladhatja a növekedés, melynek motorja a beruházások és a háztartások fogyasztása lehet. A külkereskedelmi egyenleg várhatóan most kevésbé fog ehhez hozzátenni a gyengélkedő kereslet, kiemelten Németország problémái miatt.

Szabó Balázs, a Hold Alapkezelő vezérigazgatója szerint is a külső hatások jelentik a legnagyobb kockázati faktort idén a magyar gazdaságra. Mint mondta, Németországban ciklikusan és strukturálisan is borús helyzet, ráadásul egyelőre nem látja senki, hogy ez hova fut ki, hiszen az utóbbi időben alapjaiban kérdőjeleződtek meg a 2010-es években a német növekedést alapját jelentő tényezők, az iparuk versenyképessége.

A think tanknél a következőkben a forint mérsékelt leértékelődésére számítanak, ahogy lassan tovább enyhít majd a jegybank.

2024-ben szerintük még 395–400 forint között lehet egy euró, 2025-ben viszont már bőven 400 forint fölé, akár a 410–419 forintos sávba várják,

– mondta Szabó Barna.

Az Egyensúly Intézetnél azzal számolnak, hogy a bérek tovább emelkednek majd, 2024-ben a versenyszférában 7,1 százalékkal nőhetnek a reálbérek, ami miatt nagyobb lesz a fogyasztás is. A beruházások szerintük idén 4, jövőre 7 százalék felett bővülhetnek, amihez komolyan hozzájárulnak a nagy külföldi projektek és az EU-pénzek is.

Szabó Balázs egyetértett abban Szabó Barnával, hogy a pozitív reálbérsokk fogja adni idén a növekedés motorját, de szerinte az emberek egyelőre próbálják visszaépíteni a megtakarításukat, ráadásul válság után mindenki óvatosabb. Így egy kicsit tovább tarthat, amíg érezhetően beindul a fogyasztás. Az Egyensúly Intézet közgazdásza is lát némi bizonytalanságot amiatt, hogy

a tavalyi gazdasági válság rég nem látott traumát okozott az embereknek, így aztán nem biztos, hogy olyan gyorsan erős fogyasztással találkozhatunk, mint amit a hirtelen reálbér-növekedés indokolna.

Szabó Balázs megemlítette azt is, hogy új jelenség, hogy az emberek egy része már átjár szomszédos országokba vásárolni – ez egy olyan hatás, amit egyelőre az elemzők nem képesek modellezni.

Bizonytalanság a drágulásban

A legutóbbi, ismét növekvő inflációs adat után joggal merül fel mindenkiben a kérdés, van-e még hosszabb távú inflációs kockázat. Szabó Balázs itt kritikusan kommentálta az Egyensúly Intézet előrejelzését, amely szerint 3,1 százalék lenne 2025-ben az infláció, ami egyébként nagyon hasonló a jegybank várakozásaihoz is. Mint mondta, az elmúlt évek dinamikus bérnövekedése Magyarországon azt okozhatja, hogy árakat akarnak majd emelni a szereplők, mert azt várják, hogy továbbra is ehhez hasonló szintű fizetésemelést kell majd adni, ezt pedig valamiből ki kell termelni.

Szerinte emiatt túlságosan optimista a 3 százalékos drágulás jövőre, ő ennél többet vár, de azért így is fennmarad majd néhány százaléknyi plusz a reálbérekben. Szabó Barna szerint viszont nem az év elején adott, vaskosabb béremelésekből kell kiindulni.

Mint mondta, ez egy egyszeri alkalom volt, amivel a dolgozói elvárásoknak engedve a tavalyi rossz évet kompenzálták a munkaadók. De már ezeket az összegeket is nagyon a fogukat szívva adták meg, és nem várható, hogy folyamatosan emelni fognak, mert nem tudják kitermelni, nincsen annyi kereslet. A két szakértő szerint a kapacitáskihasználtsági mutatók is azt jelzik most, hogy a munkanélküliség inkább a cégeken belül jelenik meg, magyarán nem dolgoznak teljes kihasználtsággal az üzemek, de mint a foglalkoztatási adatok mutatják, elbocsátások kevésbé jellemzőek.

Kkv-k: messze az osztrák színvonal

Újságírói kérdésre előkerült a magyar kkv-szektor hatékonyságának, versenyképességének problémája mint hosszabb távon növekedést gátló tényező. Szabó Balázs példának azt hozta fel, hogy akár közepes méretű osztrák, családi kézben lévő vállalkozások is tudják hozni azt a szintet, hogy van egy nemzetközi értékesítésre képes salesük, 80 éves tapasztalatuk, külföldön is ismert brandjük, modern technológiájuk. Ide kéne eljutni, de ez nem fog egykönnyen menni, nagyon-nagyon hosszú távról beszélünk. Arról beszélt, hogy az elmúlt 10-15 év jó időszak volt Közép- és Kelet-Európának, amelyen belül Magyarország relatíve inkább gyengén teljesített, de azért így sok sokat fejlődött.

Viszont ezek után jönne a neheze azzal, hogy a hatékonyság és a termelékenység javuljon.

Ezt már mi tesszük hozzá, de az áprilisban kiadott versenyképességi stratégia óta tudjuk, hogy ezt a kormány is előtérbe helyezi – más kérdés, hogy értékelések szerint kevéssé reálisak a megjelölt célok, és nem látszik, mi a hozzájuk vezető út.

A régiós versenytársként gyakran felhozott Lengyelországnál nagy különbség Szabó Balázs szerint, hogy ott nem annyira kézivezérelt a gazdaságpolitika, jobban hagyják a piacot működni, ami egyébként nagyobb is. Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt két évben az energiasokk miatt is hátrányba kerültünk hozzájuk képest.

Jöhet-e megszorítás?

A költségvetés szorult helyzete miatt felmerült, várhatóak-e megszorítások (az elhalasztott beruházásokon túl), és ha igen, milyenek. Szabó Barna elmondta, hogy tavaly azért szállt el a hiány, mert drasztikusan visszaesett a fogyasztás és nehezen is indult be, így az áfabevétel nagyon elmaradt a tervezettől. Másrészt a kamatkiadások nagyon elszálltak, a GDP 4 százalékát elköltöttük az államadósság finanszírozására, ezzel az EU-ban a legmagasabb számot produkálta Magyarország.

Szabó Balázs szerint a helyzet valójában kevésbé vészes, mint amennyi szó van róla: mint mondta, azért került ennyire előtérbe mostanában a költségvetési hiány, mert a gazdaságpolitika szereplői ezen keresztül mondanak ellent egymásnak, tehát van egy bulváros elem is emögött. Szerinte

ha reálisabb becslést adtak volna év elején, nem pedig vágyvezéreltet, akkor nem lenne érdekes ez az egész kérdés.

Mint mondta, ettől még ha rendbe akarná tenni a költségvetést a kormány, akkor kellene megszorítást csinálnia, de nem biztos, hogy a Fidesz annyira erősnek érzi magát, hogy ezt meg meri tenni. Ezért inkább kisebb kiigazításokra lehet számítani abban a szellemben, ami a megszokott: ne közvetlenül érzékeljék a fogyasztók.

Rákérdeztünk, hogy a vázolt, viszonylag optimista reálbér-növekedési forgatókönyveket nem befolyásolhatja-e lefelé az, hogy egyre több, vélhetően alacsonyabb fizetési igényű vendégmunkás érkezik az országba, ez pedig lazítja a munkaerőpiacot is. Szabó Balázs szerint Nyugat-Európában és az USA-ban sokkal fontosabb a vendégmunkások bejövetele, ennek olyan összefüggései is vannak, hogy a nagymértékű bevándorlás időszakaiban erős az amerikai növekedés. Nálunk ez egyelőre azért marginálisabb faktor, mondta, csak ezzel párhuzamosan politikai szinten markánsabb, ezért sok szó van róla a súlyához képest. Viszont pont azért, mert politikailag érzékeny, ennek a beáramlási trendnek látni fogjuk a határát.

Szabó Barna szerint abszolút fékezi a reálbérek növekedését, ha jelentős számban jönnek be külföldiek a munkaerőpiacra, de Magyarországra azért még mindig nem érkeznek olyan sokan, 100 ezer fő körül lehetnek most, ez pedig „nem egy game changer” a 4,7 millió foglalkoztatotthoz viszonyítva.