Kígyónak lábsó, madaraknak fogsor, magyaroknak rajzfilmsláger

A rajzfilmdalok annak ellenére sem versenyezhettek a popslágerekkel, hogy számos felvétel (például A nagy ho-ho-horgász, a Kukori és Kotkoda) megjelent lemezen is, sőt a Vuk kislemeze 1981-ben platina lett. De ez sem volt elég ahhoz, hogy az újranyomások alkalmával önálló borítót kapjon: egyentasakba tették. A listákon csak olyan dalok szerepeltek, amelyeknek szövegük is van, így sok más mellett nem kerülhetett fel rájuk sem a Pityke őrmester, sem A kockásfülű nyúl. Majdnem lemaradt a Vízipók-csodapók című sorozat is, mivel az első szériák főcímdalában még nem hallunk éneket. (Az utolsó évadban Jön a vízipók címmel már készült szöveges változat is.)

1. Macskafogó

Az 1986-ban bemutatott Macskafogó a magyar rajzfilmgyártás egyik magaslati pontja, amely M. M. u. (Mickey Mouse után) 80-ban, az X bolygón játszódik. A macskák bűnözőszindikátusa az egértársadalom megszüntetését tűzi ki célul. Az egértudós Fushimisi professzor a macskákat pacifikáló robotkutyán dolgozik, és Grabowski, az egykor az egerek titkosszolgálatánál, az Intermouse-nál dolgozó, visszavonult ügynök megkapja utolsó feladatát: célba kell juttatnia a tervdokumentációt. Közben számos funkos és jazzes lüktetésű dal hangzik el, mint amilyen a Miu-mi újság? is, amit egy kitartott cicalány dorombol bele a piros telefonba.

A Cicadal (Deák Tamás zeneszerző és Hajnal István szövegíró munkája) önálló életet él, jazzénekesnők tűzik műsorukra, és Ostorházi Bernadett előadásában a Pappa Pia című filmben is feldolgozták. Persze a legjobban Postássy Julinak áll, aki a rajzfilm évődő, szexin doromboló betétdalát eredetileg is énekelte. Hasonló érzékiséggel felel erre a film másik híres lounge jazz dala, a Lusta Dick búcsúja, amit Deák Tamás, a film zeneszerzője adott elő. A macskák a végén megsemmisítik a tervrajzokat, de a robotkutya Grabowski egérfeletti memóriájának köszönhetően elkészül. Szerencsére a nézőknek is egérfeletti memóriájuk volt, mert a mai napig fütyülik a Miu-mi újság?-ot.

2. Mézga család

A Mézga család 1969-ben elkészült első szériája olyan, mint valami modern népmese, csak nem hétmérföldes csizma a segítséget jelentő varázstárgy, hanem egy kütyü, amit a jövőből küldi az okostojás Aladárnak MZ/X, az egészen távoli rokon. A szuperkészülék folytatásról folytatásra felfordulást okoz, amit aztán mindig a 30. századi nagybácsi simít el. A család tagjai jól megrajzolt karakterek, a családfő a teszetosza Mézga Géza, a felesége Paula, aki mindenen kiborul, és az epizódok végén mindig kicsúszik a száján, hogy miért is nem Hufnágel Pistihez ment feleségül. Pisti Columbo hadnagy feleségéhez hasonlóan soha nem tűnik fel az epizódokban. Nem úgy Máris szomszéd, a tudósforma vénember, akit halálra idegesítenek a folyton zajos Mézgáék. Aladár nővére, Kriszta már kamasz lány, afféle rock and roll Rézi, aki legszívesebben lelépne a családi körből.

A Mézga család főcímét több tételből illesztették össze. Meglehetősen hosszú, több mint ötperces kompozíció, és mivel minden epizód előtt teljes terjedelmében leadták, mindenki megtanulta az országban; még az is, akinek nem volt tévéje. A dalban egy dialógus is hallható, amely révén a 30. századbeli rokont ismerhetjük meg. A főcím középső részében van egy blokk, amelyben a család minden tagját bemutatják, majd jön a felhívás keringőre: „Légy vidám, vagány, akár egy srác!” Miért, a lányok nem lehetnek vidámak vagy vagányak, csak a srácok? És egy srác már eleve vidám?

Deák Tamás briliáns, kicsit esztrádhatású főcíme talán a legismertebb magyar rajzfilmzene. A rendszerváltás előtt nem jelent meg hanglemezen, csak a távoli jövőben, Mézgamuri címmel cédén. Talán ezt is MZ/X küldte.

3. Vuk

Vuknak, az árva kis rókának a nagybátyja megtanítja, hogy barátja a sötétség, és hogy tűrni kell az éhséget. És úgy tűnik, a rajzfilm stábjának is megtanított valamit: a nézővadászat különös képességét. Dargay Attila filmjét először a Magyar Televízióban, 1981 tavaszán mutatták be millióknak, majd a négy részt összevágták, és szintén milliók nézték meg az év végén a mozikban. Aztán még 1981-ben kiadtak hozzá egy kislemezt is. A főcímdalt itt már Wolf Kati énekelte hétévesen, Wolf Péter zenekarának közreműködésével (míg a rajfilm főcímében eredetileg még Maros Gábor).

A mesefilm zenéjét Wolf Péter szerezte, a dalszöveget pedig Szenes Iván írta, és a főcímdalt a Zenebutik egyik adásában mutatták be. A kislemez nem kapott saját, Vukot ábrázoló borítót, talán azért nem, mert a B oldalon a Moncsicsi-dal szerepelt Ullmann Mónika előadásában. Ő az Írtam a bátyámnak egy dalt című táncdalfesztiválos belépője után kapott még egy dalt, egy különös kis lényről. Így lett 1981 két legnépszerűbb szőrös állatkája a kis Vuk és a Moncsicsi, aminek sajátos trafikfolklór lett az eredménye.

A Vuk az 1980 utáni magyar filmgyártás legnézettebb alkotása volt: a mozikban 2,4 millióan látták.

4. Kérem a következőt!

Nemcsak Bubó doktor gyógyít, és nemcsak a Ternovszky Béla által rendezett Kérem a következőt! című sorozat képes arra, hogy jobb kedélyállapotba hozzon minket, hanem a sorozat főcímzenéje is, ameelyet éppúgy énekelnek az osztálykirándulásokon a buszon, mint a Süsü, a sárkány betétdalait. A háromszor 13 epizódból álló sorozatot (az első 1973-ban, a második 1974-ben, a harmadik 1982–83-ban készült) senki sem emlegette Kérem a következőt!-ként, legfeljebb a tévébemondó Tamási Eszter, amikor az aznap esti műsort felkonferálta: mindenki Dr. Bubóként beszélt róla. Bár Ternovszky volt a rendező, a történeteket Nepp József írta, Romhányi „Rímhányó” Józseffel együtt. Így aztán extra dózisban kapjuk a nyelvi poénokat, szóvicceket (Orvosi Begyetem, Szügyészség, Csőrmester stb.), amiket a gyerekek persze nem értettek, de hát a sorozat nem is nekik készült.

Ám a hetvenes években rajzfilmhiányos időket éltünk, így aztán minden gyerek a tévé előtt ült. (A kikacsintások, a társadalmi és pszichológiai utalásrendszer értelmezése a szülőkre maradt.)  A sorozatban számos betétdal hangzott el, Harangozó Teri (Harsog a farsang, az állati bál), Bodrogi Gyula (Bennem is volna művészi véna)  Rátonyi Róbert (Háp-háp-háp) előadásában, de egy sem lett olyan ismert, mint a Deák Tamás által írt főcímdal – mások mellett Szabó Gyula és Csala Zsuzsa előadásában – az emblematikus felütéssel: „Kígyónak lábsó, madaraknak fogsor, diktál a beteg, írja a doktor." És hogy beszél-e az utókor dr. Bubóról? Mi biztosan.

5. A nagy ho-ho-horgász

A magyar cowboyok, azaz a 100 Folk Celsius zenészei nem a teheneket lasszózták a prérin, hanem horgászbottal a kezükben ücsörögtek egy tó partján, ugyanis Pethő Zsolttal együtt ők írták A nagy ho-ho-horgász magyar televíziós rajzfilmsorozat főcímzenéjét, és ők is játszották föl, de Balázs Péter főhorgász énekelte el, és a halak kórusa is segített neki, mert az köztudott, hogy a halak nem tudnak beszélni, de azt senki sem állította, hogy nem képesek énekelni. A countrys dal megjelenése lendületet adott az éppen leszállóágban lévő 100 Folk Celsius karrierjének, amely ezután új közönséget talált, és elkezdett szakmányban gyerekdalokat írni.

A nagy ho-ho-horgász a szocialista Magyarország esti meséinek egyik utolsó nagy dobása volt. A forgatókönyvet Csukás István és Sajdik Ferenc jegyezte, az utóbbi a történet ihletett rajzolója is volt. A lemez meglepő és marketingszempontból teljesen érthetetlen módon csak egy évvel azután jelent meg, hogy az első évad utolsó epizódja 1985. február 23-án adásba került. A második évad gyártása 1988-ban fejeződött be. Hogy a 26 epizódos horgászkaland milyen mély nyomot hagyott a magyarokban, azt jól mutatja, hogy Kolodko Mihály szoborba öntötte a Főkukacot (az I. kerület, Bem rakpart 15. előtt tekinthetjük meg), így aztán a városbéli puhányoknak és nyavalyásoknak akkor is van kukacuk, ha nem horgásznak.

6. Kukori és Kotkoda

A magyar hanglemezkiadás egykori vezetői bizonyos szempontból olyan lusták voltak, mint maga Kukori, a kakas, aki nem csinált semmit, még a szemétdombján is csak ímmel-ámmal kapirgált. A Bálint Ágnes meséjéből készült sorozatot ugyanis 1971 és 1973 között vetítették először, mégis csak 1982-ben jelent meg a híres főcímzene kislemezen, olyan kiváló színészek tolmácsolásában, mint Márkus László és Psota Irén. Aki az eredeti, a tévéből megismert főcímdalt akarja meghallgatni, az meglepődhet a Magyar Rádió kislemezfelvételén, mert ott kórusbetéteket is hallunk, ami Kodály Zoltán országában végül is belefér. A zeneszerző Lovas Ferenc volt, akinek olyan sikerfilmek zenéit köszönhetjük még, mint a Hahó, Öcsi!, a Hahó, a tenger! vagy a Meztelen diplomata. Mata János rajzfilmsorozatából 1970 és 1972 között két széria készült el, és figurái egy csokoládé csomagolásán is megjelentek. A Kukori és Kotkoda alapötletét Bálint Ágnes kolléganője adta, aki arra panaszkodott, hogy a férje nem akarja kivenni a részét a házimunkából.

7. Vízipók-csodapók

Az akvaristák kedvenc rajzfilmjéből, a Vízipók-csodapókból három széria készült 39 epizóddal. Az első 1975–76-ban, a második 1980-ban, a harmadik 1985-ben. A stáb tíz éven át dolgozott, ez idő alatt a sorozat főcíme változott a legnagyobbat. Pethő Zsolt zenéje 1985-ös szériánál szöveget kapott, így már énekelni is lehetett. A verset Bálint Ágnes, a Magyar Televízió dramaturgja, a társíró költötte.

A sorozatot 45 ország vásárolta meg, és nyugodtan mondhatjuk, hogy nemzetközi karriert futott be, pedig az első rész elkészülte után a német forgalmazó cég vezetője azt mondta, hogy ne folytassák: meg fog bukni, mert csúnyák a figurák. De a gyerekek másként gondolták. A stáb semmit sem bízott a véletlenre, Bálint Ágnes felkérte az ELTE Állatrendszertani Tanszékén tanító Kertész György hidrobiológust, hogy az összes apró élőlény jellegzetességeit írja meg nekik, míg a hátteresek Csapody Vera növényhatározó könyve alapján rajzolták meg a vízinövényeket. Szabó Szabolcs tervezte a figurákat, Haui József pedig az animációs rendező volt.

A sorozat kedves naivitása leginkább a három és nyolc év közötti korosztályt bűvölte el, de az akvarisztikával foglalkozó japán császár is nagyon szerette. A főcímzenére írt dalszövegen némileg érződik, hogy utólag húzták rá, és ezért kicsit úgy áll rajta, mint Keresztes Pókon a légnadrág (Jön, jön, jön a vízipók, várják már a tólakók), de mégis sokkal jobb a szöveget énekelni, mint a dallamot fütyülni.

8. Megalkuvó macskák

A Megalkuvó macskák inkább zenés paródia, és a legfőbb poénja Hofi Géza és Koós János elmacskásítása, akik mint afféle szórakoztatóipari kandúrok duettben mutatják meg, hogy milyen nehéz a macskaélet. Nepp József rendezte, a forgatókönyvét pedig Hofi Géza és Szenes Iván írta, a zenéjét Malek Miklós szerezte.

Az 1979-ben készült animációs klip jócskán megelőzte a korát, és afféle kései ajándék volt az 1976-ban rögzített dalcsokorhoz. A mixtúrában Rossini Macskaduettjét, az Egyedem-begyedem, tengertánc mondókát és olyan táncdalok macskásított paródiáit hallhatjuk, mint a Találkozás egy régi szerelemmel, a Hull az elsárgult levél vagy a Nehéz a boldogságtól búcsút venni… Az alkotók mindent bevetettek, ami a sikerhez kell: népszerű előadókat és népszerű slágereket, így aztán az 1979-es év részben erről a dalról szólt. A Bikini 1983-as, Ki csinál szódát? című, punkhatású, rövid műfaji mixtúrákat tartalmazó dalát részben a Megalkuvó macskák kompozíciós logikája ihlette, és hát Hofiék dalában is volt némi punkos habitus, gondoljunk csak a visszatérő Ott a farka vagy a Minden lyukba dugó kell sorokra.

9. Hugó, a víziló

Az 1975 karácsonyán bemutatott Hugó, a víziló félig amerikai rajzfilm. William Feigenbaum rendezte, míg az animációs rendezője Gémes József volt. Minden óvodás és kisiskolás gyerek megnézte a mozikban, ám mivel a Disney-féle vonalvezetéshez képest artisztikus volt, nem lett kultuszfilm, és bizonyára jogi problémák miatt sem vetítették újra a mozik, nem adta le a Magyar Televízió. Viszont máig mindenki ismeri a Kissé túl molett és pocakos, ám mégis bájos és aranyos, én nagyon-nagyon szeretem a vízipacit sorokat. A híres betétdalt Kútvölgyi Erzsébet énekelte, ám sokan Kovács Katihoz kötik. (Kovács Kati is énekel a filmben, de nem a híressé vált dalt.) A történet afféle kapitalizmuskritika is, amivel a moziba terelt gyerekek nem foglalkoztak. Őket csak az érdekelte, hogy jól érzi-e magát Hugó a Kolibri-sziget melletti vizekben. A gonosz felnőttek (a kapitalisták) vízilovakat vetettek be a kikötőt veszélyeztető cápák ellen, de miután a feladatukat hősiesen elvégezték, legyilkolták őket. Egyedül Hugó maradt életben, akit a Kurosszáni-völgyben élő gyerekek védelmeztek. A film egyik jelenetében víziló alakú csillagkép jelenik meg az égen, amiből annyit már akkor sejthettünk, hogy ha a film nem is, a Vízipaci-dal örökké velünk marad majd.

10. Mesék Mátyás királyról

A Mesék Mátyás királyról című sorozat létrejötte bizonyára összefüggött a Magyar népmesék hatalmas sikerével, de annak ellenére, hogy Mátyás király mondái hálás történetek, az 1981-ben és 1982-ben készült magyar sorozat nem lett kultikus, és csak a tanítónők tartják életben, akik az olvasókönyvek Mátyásról szóló történetei mellé egy-egy rajzfilmet is le szoktak játszani. Pedig 1984 első felében tűzték műsorra; akkor, amikor mindent vitt az országban az István, a király, és a Vikidál Gyulával felálló P. Box külön rockoperablokkot is játszott a koncertjein.

Az akkor feltörő hazafias érzület feldobhatta volna a Mesék Mátyás királyról-t, de nem így történt, és ennek talán a sorozat színdinamikájában keresendő az oka. Az artisztikus rajzokról száműzték az élénk színeket: olyan az egész, mintha megsárgult pergamen elevenedett volna meg. Pedig mennyivel jobb lett volna, ha annyira tarka a végeredmény, mint a korvinák iniciáléi. Újváry László sorozatát azonban részben megmentette a Kaláka diadalmas, erőt mutató, archaikus nyelvezetű főcímdala történelmünk egyik fénykoráról.