szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A júniusi választásokon a legtöbb figyelem bizonyára a Tisza Párt jelöltjeire fog irányulni, azonban nem Magyar Péter az egyetlen, aki hátat fordítva korábbi közösségének új színekben indul a választásokon. Összegyűjtöttük az érdekesebb képviselőket és polgármestereket, akik idén már egy másik párt jelöltjeiként indulnak. A választások után az átigazolások folytatódhatnak.

Önkormányzati választások
Marad-e Budapest főpolgármestere Karácsony Gergely? Melyik városokban lehet esélye az ellenzéknek? Megrengethetik-e a közéleti botrányok a Fidesz helyi bástyáit? Június 9-én kiderül - kövesse velünk a 2024-es önkormányzati választások legfontosabb híreit!
Friss cikkek a témában

A pártjukat otthagyó, majd más színekben most június 9-én újrainduló önkormányzati képviselők közül valószínűleg a (volt) jobbikos Varga Dániel és Zsitnyák János a legismertebbek: a két politikus még a 2019-es önkormányzati választásokon került be az I. kerületi képviselő-testületbe, nem sokkal később azonban két csepeli politikustársukkal együtt kiléptek a Jobbikból. Döntésüket azzal indokolták, hogy XXI. századi, konzervatív, jobboldali politikát szeretnének folytatni, erre azonban a Jobbik színeiben már nincs lehetőségük, az azóta eltelt időszakban pedig egyre többször szavaztak a kerületi Fidesz-frakcióval együtt.

Varga idén már a Fidesz színeiben, Böröcz László, a Fidesz helyi polgármesterjelöltjének embereként indul újra tisztségéért, ugyanabban a választókerületben, ahol 2019-ben mandátumot nyert. Kettejük kilépésével a kerületi képviselő-testület addig stabil ellenzéki többsége veszélybe került, később pedig a momentumos Gelencsér Ferenc távozását követő időközi választáson át is billent a Fidesz oldalára. Kérdés azonban, hogy a fideszessé avanzsáló Varga képes lesz-e megőrizni a helyét most júniusban, vagy a vízivárosi választók negatívan értékelik az oldalváltását.

Varga Dániel adatlapja a Nemzeti Választási Iroda honlapján 2019-ben és 2024-ben
hvg.hu

A legtöbb pártváltó azonban alighanem a Momentumot hagyta ott. Az ellenzéki összefogás pártjai közül ez a párt vesztette el a legtöbb politikusát: a 2019-es választási siker után több vidéki polgármesterük, köztük a sződligeti Juhász Béla Róbert is kilépett a pártból. A politikai karrierjét még az MDF-ben kezdő, később az Együttben is megforduló Juhász elmondta, hogy a Momentumot elsősorban egy „körúton belüli” pártnak látja, amely nem rendelkezik elég nagy vidéki bázissal, ellentétben a DK-val, amelynek immáron ő is tagja.

Alig egy településsel odébb, Gödön is momentumos győzelem született 2019-ben, Balogh Csaba azonban sorozatos politikai botrányok után 2022-ben kilépett a pártból, 2023-ban pedig polgármesteri tisztségéről is lemondott. Utódja a polgármesteri székben az olimpiai bajnok kajakozó, a fideszes Kammerer Zoltán lett, aki most júniusban egy DK-s kihívóval, Szilágyi László Lajossal fog megmérkőzni.

A budapesti polgármestereik közül az újpesti Déri Tibor is Gyurcsány Ferenc pártja kedvéért hagyta ott a Momentumot, tavaly év végén pedig a párt utolsó megyei jogú várost irányító polgármestere, Nyirati Klára is bejelentette kilépését, elsősorban Donáth Anna DK-ellenes retorikája miatt – ő egy civil szervezet jelöltjeként indul újra. A városvezető szerint Donáth kínos helyzetbe hozta őt azzal, ahogyan az őt is támogató DK-t támadta, ezzel nehezítve a helyi szintű együttműködést. Szerinte vidéken inkább összefogást szeretnének az ellenzéki választók, az országos pártpolitikai csaták pedig nehezítik a helyi ügyek mentén politizálást.

Nyirati Klára bajai polgármester: Nem tudok és nem is akarok egy pártközpont utasításai szerint cselekedni

„Eszembe se jut, hogy a DK-ban politizáljak, nem találnám a helyem a Fideszhez hasonló módon centralizáltan felépített pártban. Azért léptem ki a Momentumból, mert 2019-ben az összes ellenzéki párt szavazóinak támogatását kértem, nem tehettem meg, hogy az egyiknek hátat fordítok” – mondja a politikai térben való mozgásáról Baja polgármestere, aki interjúnkban beszél arról is, mit tudott kezdeni a városban a fideszes cégekkel.

Történt azonban ennél sokkal meglepőbb oldalváltás is: az MSZP dunaújvárosi szervezetének egykori vezetője, Magyar András a mostani választásokon már kormánypárti színekben száll ringbe a város polgármesteri címéért. Magyar még 2022-ben mondott le MSZP-s pozíciójáról, miután hülye gyereknek nevezte az összefogás jelöltjét, a jobbikos Kálló Gergelyt. „Nem lenne jó, ha nyerne, mert egy senki a fideszes jelölthöz, Mészáros Lajoshoz képest” – mondta akkor. A kihívója júniusban a város 2019 óta regnáló polgármestere, Pintér Tamás lesz.

De nemcsak a Momentumot hagyták ott többen a DK kedvéért, hasonló problémákkal küzd a Párbeszéd is, tőlük a párt egyik meghatározó ismertségű politikusa, a pártigazgató Kocsis-Cake Olivio távozott. Ugyan az említett szereplők motivációi eltérők, bizonyosan szerepet játszik benne a DK stabil anyagi háttere és a fegyelmezetten működő, jól felépített pártszervezet, amelyet az ellenzéki pártok közül vidéken sokszor kizárólag a Gyurcsány-párt tudhat magáénak, legalábbis egyelőre. Sőt, a DK még a Jobbiktól is tudott országgyűlési képviselőt elcsábítani: Varga Ferenc exjobbikos független képviselő lépett be a pártba.

Egyre erősebb Gyurcsány Ferenc vonzása

Novemberben négy képviselőt igazolt máshonnan a DK, a párt szerint az átlépések folytatódnak. Gyurcsány Ferenc ezzel erőt demonstrál az ellenzéki oldalon, hogy minél jobb tárgyalási pozíciót harcoljon ki a 2024-es önkormányzati választások előtti alkudozáshoz.

Ahogyan a példákból látszik, sok politikus cserél pártot – vagy akár oldalt – a választások közötti időszakban, az pedig biztosan kijelenthető, hogy az elmúlt 5 év tendenciái alapján ennek a helyezkedésnek a Momentum lett a legnagyobb vesztese, míg a DK profitált belőle a legtöbbet – még ha az okok szinte minden esetben eltérők is. Valószínű, hogy a június 9-i választások után elindul egy újabb ki- és átlépési hullám a politikában, ez azonban sokban függ attól, hogyan szerepel a választásokon a Magyar Péter-féle Tisza Párt.