Jajj annak, akinek kapor se terem kertjében! – Nagyon is igaz a mondás: mutatjuk, miért!

Kert

Jajj annak, akinek kapor se terem kertjében! – Nagyon is igaz a mondás: mutatjuk, miért!

A kapor (Anethum graveolens L.) sokkal értékesebb annál, semhogy puszta konyhai fűszerként könyveljük el, és története is bővelkedik érdekességekben. Széles körben kedvelt fűszernövényünk, amit a legtöbben a főtt hús mellé kínált mártásról vagy a kapros tökfőzelékről ismernek, valóságos csodaszer, ha alaposan megismerkedünk vele, és megtanuljuk javunkra fordítani.

A népnyelv kertiköményként vagy uborkafűként ismeri ezt az ókorban is előszeretettel használt növényt, amit a történészek szerint a római legionáriusok hoztak be Európába. Őshazáját a mai napig viták övezik, egy azonban biztos: ha a kapor nem lenne, sokkal szegényebb lenne a világ!

Kapor a kertünkben

A kapor egyéves növény. Számos helyi változatát ismerjük, köztük több tájfajtát is: igen kedvelt a Szentesi aroma, de kiváló minősített fajta a Budakalászi is. Kései, de bőtermő fajta az Aneto, de érdemes kipróbálnunk a Chrestensen vagy Mammuth 4553 fajtákat is.  

Fotó: Pixabay / Patrick Gruterich

A kapor közepesen melegigényes növényünk, és fejlődése során sem egyenletes a hőigénye: kezdetben az alacsonyabb hőmérséklet kedvező számára, de bimbós állapotban már melegebbet kíván. Amikor a szárcsúcsokon az ernyők megjelennek, hőigénye 10 fokkal is megnő: csak 20 fok felett biztos a terméskötése és az érés lefutása. A hidegre azonban kevésbé érzékeny: korai vetéssel nem tesznek kárt benne a kései tavaszi fagyok sem. Kezdetben félárnyékban is szépen növekszik, de virágzásakor sok napfényt kíván, ezért inkább a kert napos felére ültessük!

Fotó: Pixabay / Artur Pawlak 

A kaprot öntözés nélkül is termeszthetjük, de egy dologra figyeljünk oda: a magok csírázásához is elég szokott lenni a talaj nyirkossága, de az ernyők megjelenése előtt sok vízre van szüksége, egészen a virágzás végéig. Ha ebben az időszakban elegendő a természetes csapadék, nincs gond – ennek hiányában azonban érdemes kicsit megöntöznünk. Ha vetésforgóban másodnövényként vetjük, akkor csak öntözéssel termeszthetjük biztonságosan.

A kapor a szélsőséges talajtípusok kivételével mindenhol termeszthető, de a könnyen melegedő, jó vízgazdálkodású középkötött vályogtalaj az ideális számára.

Apró-morzsalékos, kissé tömörített magágyba érdemes vetni, március elejétől. A kapor cserépben, városi lakások balkonjain is megél, ezért senkinek sem kell lemondania a friss kapor nyújtotta élvezetekről.

Fotó: Pixabay / Dimitry

Ha másodnövényként vetjük, akkor most érdemes elszórnunk a magokat: július és augusztus hónap a legmegfelelőbb időszak erre. Nyári vetésekor azonban nagyon figyeljünk az öntözésre, ekkor ugyanis könnyen kiszáradhat. Vethetjük köztesként is: gyökérzöldségek, burgonya vagy babok közé.

Ha levelét szeretnénk fűszerként használni, akkor a 30–35 cm-es magasság elérésekor érdemes szednünk belőle: ilyenkor a hajtások zsengék, zöldek, dúsan levelesek.

A levágott leveles hajtásokat vékonyan kiterítve, száraz, fedett helyen megszáríthatjuk, így egész télen főzhetünk belőlük.

Kapor a konyhában

Az uborkafű a magyar konyha régi, kedvelt fűszernövénye. Levelét, fiatal virágát és beérett termését is felhasználhatjuk. Zöld virágos részét (Anethi folium) nyersen és szárazon morzsolva, magját (Anethi fructus) egészben és darálva is fogyasztjuk.

A mag íze erősebb, őrölve egyes vidékeken a zsemlés-véres hurkába is használták. Salátákhoz, savanyúságokhoz gyakorta adták megőrölt ernyővirágzatát. Bevált praktika a borecetes tartósítás: ehhez felforrósított borecetbe kell mártani a kaprokat, és mikor lankadásnak indulnak, lecsöpögtetve steril üvegekbe kell tölteni. Ezt mindaddig ismételjük, amíg meg nem töltik a kaprok az üveget, végül felöntjük borecettel. Felhasználáskor folyamatosan szedhetünk az ecetes kaporból –  egy dologra kell figyelnünk: az ecet mindig lepje el az üvegben maradt kaprokat! Vannak vidékek, ahol ugyanezt mézzel készítik el, és a mézes kaprokat édes tésztákhoz használják fel.

Fotó: Pixabay / Yuliya Harbachova 

Kiváló tartósítási mód a zsírban eltevés: ehhez az apróra vágott kaprokat zsírban megpirítjuk, tiszta üvegekbe töltjük, és a tetejére egy ujjnyi zsírt merünk. Amikor a felső zsírréteg megdermedt, kamrába tesszük. Szinte bármihez felhasználhatjuk: levesekhez, mártásokhoz, húsokhoz vagy főzelékekhez. Ha a kapron kívül más fűszernövényeket is adunk hozzá, akkor kész ételízesítőt is varázsolhatunk, így a gyors főzésekkor elég csak belekanalaznunk az ételbe párat ebből az egészséges fűszeralapból.

Ha a zöld kaprot kilónként 10 dkg sóval összekeverjük, majd leturmixoljuk, és kis üvegekbe töltjük, akkor egy sós kapros alaphoz juthatunk, ha ugyanezt a szárított kaporral tesszük, akkor pedig egy kapros fűszersó lehet a végeredmény. Ha igazán intenzív aromákat szeretnénk a téli hónapokban is, akkor szárítás helyett inkább fagyasszuk: ilyen formában jobban megőrzi aromáit.

Fotó: Unsplash / Jonathan Pielmayer

Kapor a házipatikában

Az ókorban fejfájás és gyomorpanaszok ellen használták. Teája vízhajtó, de emésztési zavarok, hányinger, álmatlanság vagy étvágytalanság esetén is felhasználható. A kapor antimikrobális hatása a fokhagymáéval vetekszik, és állítólag még tumort megelőző hatással is rendelkezik. A-, B- és E-vitaminokban gazdag és sok ásványi anyagot tartalmaz: kalciumot, vasat, rezet, magnéziumot, cinket, foszfort és folsavat. Rosttartalma magas, kalóriatartalma alacsony, emellett kiváló antioxidáns, erősíti a szervezetünket.

A kapor tágítja az ereket, ezáltal növeli a fogyasztója testi és szellemi teljesítőképességét is és segít küzdeni a fáradtság ellen. 

A kapor csökkenti a fogínygyulladás tüneteit, és sebgyógyításra is használható. Főzete borogatásként gyógyír a szemgyulladásra. Arcvizeket és bőrgyulladás elleni lemosókat is készítenek belőle, sőt: összemorzsolt magjából körömerősítő folyadék keverhető. Virágos hajtásából és magjából féregűző teát is főzhetünk, a népi feljegyzések szerint enyhíti a csuklást, és régi feljegyzésekből az is kiderül, hogy afrodiziákumként is javasolták fogyasztását. 

Fotó: Pixabay / Rita E. 

A legújabb kutatások szerint a kapor alkalmas lehet a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek kezelésében is. A szakemberek szerint a kapornak számos hasznos hatása van, beleértve a hipolipidémiás és hipoglikémiás hatásokat, és a kutatók úgy vélik, hogy csökkenti a diabéteszes szövődmények előfordulását is: befolyásolja az antioxidáns kapacitást és a glükóz- és lipidpályák egyes génjeinek változásait.

A kapor egészséges, finom, és igazi nyári aroma- ezért kár lenne kihagynunk a menütervezésből. Hogy segíthessünk feleleveníteni sokrétű felhasználási lehetőségeit, készültünk egy válogatással kedvenc receptjeinkből:

 

Ajánljuk még:

Egyik szebb, mint a másik – te hány veronika fajtát ismersz?

Rendkívül sokszínű fajtakínálattal bűvöl el a veronika: az alacsonytól a közel kétméteres magasságig, a fehértől az egészen sötét liláig széles skálán ontja virágait. Impozáns növényei lehetnek kertünknek, amiben nemcsak esztétikai, hanem környezeti funkciókat is betöltenek, ráadásul gondozásuk sem ütközik nehézségekbe. Ismerjük hát meg az idehaza is kapható veronika fajtákat, és válogassunk kedvünkre!