Várkonyi Gábor az iváncsai elbocsátásokról: A villanyautók iránti kereslet elért egy időszakos üvegplafont

Szentkirályi Alexandra, a Fidesz budapesti főpolgármester-jelöltje annyira az utolsó pillanatban lépett vissza, hogy már új szavazólapok nyomtatására sincs idő. A nevét egyszerűen áthúzzák majd. A Fidesz lépése után Karácsony biztosnak látszó győzelme bizonytalanabbá vált, de nagyon nehéz megjósolni, milyen hatással lesz mindez a szavazókra.

Ugyanakkor a kampányhajrában kijött utolsó mérések a Fidesz erősödését és a Tisza párt stabil második helyét mutatják. A legfrissebb fejleményekről beszélgettünk Somogyi Zoltánnal, a Political Capital alapítójával.

– Jelent-e olyan kockázatot a Fidesznek ez a lépése, hogy nem jön ki a matek? Azaz aki eddig Vitézyre szavazott volna, most azért nem fog, mert a Fidesz beállt mögé?

– Igen, a kockázat az, hogy Vitézy szavazói közül mennyien gondolják, hogy „na jó, azért a Fidesz jelöltjére nem akarok szavazni.” Ezen túl a Fidesz még azt is kockáztatja, hogy végül mennyi voks megy így át a Mi Hazánkra. Kérdés, hogy a Mi Hazánk ezt ki akarja-e használni, egyelőre semmilyen különleges aktivitást nem mutat ebben a kérdésben.

Nyilván arról fog szólni a kommunikáció Karácsonyék oldaláról, hogy lám, megmondták, Vitézy a Fidesz jelöltje. Vitézy Dávid meg azt fogja bizonygatni, hogy neki ehhez semmi köze, ő sokkal jobban tudja irányítani a várost, és sokkal jobb partnere lesz a fejlesztésben a kormánynak, nem akar majd pártpolitizálni, mint Karácsony, mert a főpolgármesteri munka nem erről szól. Továbbá az lesz az üzenete, hogy pénteken legyőzte a Fideszt, és vasárnap le akarja győzni a Gyurcsány-féle listát, amin ott van Karácsony.

– Elolvasva a két jelölt programját, olyan óriási különbség nincs köztük.

– Ez igaz, de sokan látnak különbségeket a program végrehajtásához szükséges tehetségben, emberi minőségben és a teherbírásban. Emellett szinte biztosan számíthatunk arra, hogy

Biztosak lehetünk abban, hogy egy teljesen új szakasz következik, és ebben az új szakaszban az egyik jelölt főpolgármester, a másik, ha akarja, főpolgármester-helyettes lesz.

– Most még mind a ketten nagyon-nagyon keményen beszélnek a másikról. Karácsony egyenesen a Fidesz ügynökének nevezi a Vitézyt. Ekkorát lehet egy kampány után fordítani?

– A politikában nem sokat számít a következetesség, néha még hátrány is. Sokkal kevésbé fontos, hogy mit mondott valaki egy hónappal ezelőtt, ha más politikai helyzetre kell reagálnia. Most az a helyzet, hogy a választásokon minél jobban kell szerepelni. Aztán lesz egy új helyzet, amikor már az az elvárás, hogy a fővárost menedzselni kell. Ez két különböző történet. Mintha két különböző filmet látnánk.

– Végül is a közgyűlés összetétele jobban számít, nem?

– Azért a főpolgármesternek komoly jogkörei vannak. Napirendet határozhat meg a közgyűlésnek, a kinevezési gyakorlatban kizárólagos hatásköre van, és bármilyen közgyűlési döntést megvétózhat. Nagyon nem mindegy tehát, hogy ki a főpolgármester.

– Azt mondhatjuk, hogy Budapesten a Fidesz ezzel a lépéssel elismerte, hogy ebben a versenyben ő a vesztes?

– Amikor politikát értékelünk, akármilyen értékelést adunk, az mindig csak egy megközelítés a lehetséges megközelítések közül. Mindezzel a kitétellel, a kérdésben felmerülő állítást relevánsnak tartom, szerintem is a Fidesz Budapest-politikájának a kudarcáról van itt szó. Az, hogy vissza kellett lépnie Szentkirályi Alexandrának, azért történhetett meg, mert nemhogy Karácsony Gergelynél, de még Vitézy Dávidnál sem tudott erősebb lenni.

Vagy komoly hibákat követett el a Fidesz, vagy az első pillanattól kezdve nem is vették komolyan, hogy Szentkirályi Alexandra akár főpolgármester is lehetne.

– Közben kijött két felmérés, egyik a Századvégtől, de a Mediántól is, amelyek országos szinten most már 50 százalékos Fidesz-fölényt jósolnak.

– 2019-ben a Századvég nagyon nem találta el a választásokat. Érdekes ez a fajta bizalom, hogy teljesen mindegy, mennyire pontosak az előrejelzések, a következő alkalommal ugyanúgy hitelt kapnak a rosszul kutató közvéleménykutatók, bármit is mondanak.

– Most azonban a Medián is hasonlót ír. Ennyit számít a mozgósítás a Fidesznél? Ebből a nyilvánosság előtt nem sok látható.

– Azt nem fogja észrevenni senki más, csak akihez elmennek. Mert ez személyekre szabott, célzott munka, sok eleme nem a nyilvánosság látható terében zajlik.

– Magyar Péter a Szentkirályi Alexandrával történtek kapcsán azt mondta, hogy a Fidesz a nőket csak eldobható eszközként használja.

– Abban teljesen igaza van, hogy elég rossz az üzenete annak, ami történt, valljuk be.

Ez nem fest túl jól a Fidesz szempontjából.

– Magyar Péter részéről okos húzás, hogy erre fűzi fel ennek a kommentálását?

– Ez egy politikailag értékes megjegyzés, hiszen egyértelműen nőpárti. Ha abból a szempontból nézzük, hogy Magyar Péter a politikai helyzetekre mennyire átgondoltan és tudatosan reagál, akkor ezt is ezek sorába lehet helyezni.

– Magyar Péteréknek nincsen főpolgármester-jelöltje, de van fővárosi listája. Szentkirályi visszelépése lehet hatással Magyar Péter pozíciójára a fővárosban?

– Közvetlen hatása nincs. Valójában az ő szempontjukból elhanyagolhatónak tekinthető a főpolgármester-jelölti változás. Magyar Péter esetében a legérdekesebb és legfontosabb kérdés az, hogy hány százalékot ér el az EP-választáson. Természetesen ott vannak a Fővárosi Közgyűlési arányszámok is, de alapvetően az a fontos számukra, hogy az EP-választáson mutassák meg:

Ez Magyar Péter terve, de még sok-sok dolog történik majd odáig, várjuk ki ennek a játéknak a végét.

Török Gábor a közösségi oldalán elemezte vasárnapi választási eredményt. Azt írja:

1. A 2010 utáni magyar politikában rendszerhibának látszik a tegnapi EP-választás: a Fidesz 2006 óta nem ért el ilyen rossz eredményt országos választáson, miközben „nemfideszes” párt egyedül indulva 2006 óta nem szerepelt ilyen eredményesen. Új helyzet van, amely minden bizonnyal új utakra viszi, ösztönzi vagy kényszeríti a politikai szereplőket.

2. A választásnak sok kis győztese és vesztese van, de csak egyetlen szereplő lehet maradéktalanul elégedett: a Tisza Párt. A várakozásokat messze meghaladó EP- és fővárosi listás eredmény (EP-választáson párszázezer szavazattal elmaradva, a fővárosban fej-fej mellett állva) a magyar politika Fidesz utáni legerősebb szereplőjévé tette Magyar Péter pártját.

(amely építkezés nehézségeiről már eddig is – okkal - sokat beszéltek és minden bizonnyal most még többet fognak).

3. A Fidesz számára természetesen nem jelent totális kudarcot a mostani választás, de a várakozásokat messze alulmúló (eddigi messze legrosszabb) EP-eredmény (továbbá a 30 százalék alatti fővárosi szavazatarány) és különösen a Tisza példátlan felemelkedése komoly problémákat jelez és egyben okoz is. Különösen úgy, hogy a Fidesz szinte egy parlamenti kampányt folytatott, erőforrásokban és terepmunkában is. A kormány helyzetét nehezíti, hogy a választás után a korábbiaknál valószínűsíthetően szigorúbb költségvetési politikára nyílik csak lehetőség. A Fidesznek azt is át kell gondolnia, hogy vajon

4. Az önkormányzati választási eredmények nagyon hasonlítanak az öt évvel ezelőttiekre, még akkor is, ha fontos városok (Baja, Eger, Miskolc, Salgótarján versus Győr, Szolnok, Nagykanizsa) és egy-egy fővárosi kerület (I. versus XII.) gazdát cseréltek, miközben újra bebizonyosodott, hogy a regnáló polgármesterek a helyi választáson nagyon komoly előnnyel indulnak.

5. Az új magyar politika legérdekesebb inkubátorháza a fővárosi közgyűlés lesz (de csak októbertől, addig még sok víz folyik le a Dunán és a Tiszán), ahol olyan – téttel bíró - taktikázások várhatók, amelyekre nagyon régen volt példa idehaza.

A 2022-es parlamenti választás előtt még komoly kampány indult független szavazatszámlálók toborzására, most viszont alig lehetett hallani a témáról. Ennek ellenére a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint összesen 30.872 embert delegáltak a jelöltek és a jelölőszervezetek a szavazatszámláló bizottságokba.

Összehasonlításképp: öt évvel ezelőtt az önkormányzati választáson 29.979, az EP-választáson 27.248 delegált vett részt a munkában.

A pénteki adatok szerint a legtöbb delegáltat a Fidesz és a KDNP jelentette be, 12 918-at, őket a Tisztelet és Szabadság Párt (2830), a DK-MSZP-Párbeszéd (2187), a Momentum Mozgalom (1740) és a Jobbik-Konzervatívok (1097) követi. Az LMP 1034, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 764, a Mi Hazánk Mozgalom 482, a Mindenki Magyarországa Néppárt 154, a Megoldás Mozgalom 32 szavazatszámláló bizottsági delegáltat jelentett be, a Második Reformkor Párt egyet sem.

Pedig 2022-ben önkéntes szavazatszámlálók tízezreit toborozták, készítették fel, majd koordinálták és juttatták el a Szavazatszámláló Bizottságokba országszerte. A cél akkor az volt, hogy a 10 ezernél több SZSZB mindegyikébe kerüljön legalább két civil, akik őrködhetnek a választás tisztasága felett.

A szavazatszámláló bizottságok tagjai adják a szavazólapokat, figyelik, nehogy csaljon valaki, a nap végén pedig összeszámolják a szavazatokat. A testületbe kétféleképpen lehet bekerülni: a választott tagokat a helyi önkormányzat kéri fel, a delegált tagokat pedig a független jelöltek és jelölő szervezetek. A civilek utóbbiakkal, azaz a pártokkal együttműködve juttatják az önkénteseket a bizottságokba.

„Magyarországon civil szervezet közvetlenül nem delegálhat – ellentétben például a lengyelekkel –, mi csak toborozhatunk. Aztán a pártok közül megállapodást kötünk azokkal, amelyikek szeretnének szavazatszámlálót delegálni, a jelentkezőket pedig ők delegálják” – magyarázza Pákozdi Éva, a Számoljuk Együtt Mozgalom alapítója.

Így ha nem otthon, a saját szavazókörében vállal valaki egy olyan egész napos feladatot, mint az SZSZB-tagság, akkor az önkormányzati választáson nem tud szavazni.

„Mi azt javasoltuk mindenkinek, hogy a szavazókörében legyen szavazatszámláló. Ne menjen ki a településről, mert akkor nem tud a települési, helyi önkormányzatok összetételére szavazni. Az pedig nem mindegy, hogy 10 vagy 20 ezer ember szavaz, vagy nem szavaz a településeken” – mondja Pákozdi Éva.

Hasonlóan látja Müller Péter, a 20K mozgalom egyik alapító tagja is.

Ilyet pedig nem akartak senkitől kérni.

„Nem toboroztunk aktívan, viszont együtt dolgoztunk azzal a bázissal, akik a '22-es választás után úgy döntöttek, hogy kapcsolatban szeretnének maradni velünk.” A 20K-sok az érdeklődőket májustól kezdve „jelentkeztették” a bizottságokba a jelölő szervezeteken keresztül.

A Számoljuk Együtt idén elsősorban tanácsadóként vesz részt a feladatokban – a szavazatszámlálóknak például kézikönyvet írtak és a kérdésekre két telefonszámon is válaszolnak.

Arról, hogy miért lett sokkal több delegáltja a Fidesznek, mint az ellenzéki pártoknak, Müller Péter azt gondolja, a pártok „nagyon későn kezdtek el foglalkozni” a kérdéssel. A 2022. áprilisi sikerhez például az kellett, hogy már 2020 szeptemberétől készüljenek a parlamenti választásra. Müller szerint az önkormányzati választásoknál ráadásul a félelem is rengeteg embert távol tart attól, hogy SZSZB-tag legyen:

2026-ról Müller Péter azt mondta, két év múlva újra mozgósítanak, lesz kampánya a 20K-nak: „az ügyre újból fel kell hívni a figyelmet”, hogy legyen 25-30 ezer jelentkező. Többet vár a következő választástól a Számoljuk Együtt is: Pákozdi Éva szerint: „mindenkire szükség van”, hogy a következő választáson „legalább annyian legyünk, mint 2022-ben”.

Június 9-én olyan választás lesz Magyarországon, amilyenre még nem volt példa. Az emberek egyszerre dönthetnek arról, hogy melyik párt képviselőit küldik az Európai Parlamentbe és arról, hogy ki legyen a polgármester, valamint a lakóhelyük önkormányzati képviselője a következő öt évben. Utóbbi szavazásnak külön pikantériát ad, hogy a legutóbbi önkormányzati választást 2019 októberében tartották, így az akkor megválasztott polgármesterek és képviselők még akkor is hivatalban maradnak idén őszig, ha esetleg nem sikerül újra elnyerniük a választópolgárok bizalmát. Eközben pedig a vasárnap megválasztott új önkormányzatok vezetőinek már a győzelem tudatában lesz egy hosszabb nyári szünetük.

A legnagyobb ellenzéki esélyessé vált Tisza Párt alelnöke, Magyar Péter rendszeresen úgy beszél a vasárnapi voksolásról, mintha az az Orbán-kormány sorsáról dönthetne, Orbán Viktor pedig már szinte élet-halál kérdésnek állítja be a szavazást, amin eldőlhet, háború vagy béke lesz Európa és Oroszország között. De mi valójában ennek a választásnak a tétje, miről döntünk, amikor képviselőket küldünk az Európai Parlamentbe? Erről beszélgettünk Lattmann Tamás nemzetközi jogássszal.

– A Fidesz szerint a mostani választás tétje a háború vagy a béke. Az Európai Parlament dönthet arról, hogy az Európai Unió háborúba lépjen bárkivel szemben?

– Nincsenek erre vonatkozó rendelkezések az Európai Unió alapító szerződéseiben, hiszen nem is nagyon lehetnek, mivel az EU nem egy állam, hanem egy nemzetközi szervezet, aminek ráadásul önálló külpolitika képző hatalma vagy képessége nincs is. Ezért van, hogy

Természetesen ez nem zavarja az Európai Parlamentet abban, hogy néha mégiscsak megszólaljon, hiszen állásfoglalásokat elfogadnak, és ezeket szavazás útján fogadja el az EP, de ezeknek kifejezetten jogi, vagy bármilyen egyéb módon kötelező hatása nincsen. Politikai üzenetet ezek jelentenek természetesen, de még az Európai Unió intézményrendszerére nézve sem kötelezőek. Az orosz-ukrán háború kitörése óta minden egyes Oroszországgal szembeni szankcióról szóló uniós döntést a Tanácsban kell meghozni konszenzussal, ahol pedig a miniszterelnök képviseli Magyarországot.

Nincs ilyen hatásköre az Európai Parlamentnek, és várhatóan nem is nagyon lesz.

– Magyarország 21 képviselőt küld majd vasárnap az Európai Parlamentbe. Nekik mekkora hatásuk lehet a következő öt év döntéseire, és egyáltalán mekkora erőt jelent ez a 21 képviselő az EP-ben?

– Az Európai Parlamentben összesen 705 képviselő van.

Az európai parlamenti frakciók jellemzően nem is nemzeti vagy tagállami alapon szerveződnek, hiszen erre egyébként a létező szabályok sem adnak lehetőséget. Az Európai Parlamentnek pont az a lényege, hogy egyfajta tagállamok feletti intézményként az itt dolgozó képviselők az európai ügyeket ténylegesen európai ügyekként lássák és akként is gondolkodjanak rajtuk, akként is kezeljék azokat. Természetesen azért látjuk, hogy az EP-képviselők a saját tagállami érdekeiket is szem előtt tartják, hiszen mégiscsak otthon választják meg őket a választóik. Így politikai értelemben irreális elvárás lenne velük szemben, hogy teljes mértékben figyelmen kívül hagyják, hogy honnan érkeztek. Ráadásul azt gondolom, hogy ez nem is lenne helyes. Mondok egy konkrét példát: a 2000-es évek közepén az egyik legnagyobb jogalkotási vita az úgynevezett szolgáltatási irányelv tervezetén alakult ki az Európai Unióban. Ennek az volt a lényege, hogy az Unió területén a szolgáltatások nyújtására minden államban teljes mértékben azonos szabályok legyenek irányadóak. Ebből következően a magasabb vásárlóerővel bíró nyugat-európai szolgáltatási piacon meg tudtak jelenni az alacsonyabb árakkal dolgozó kelet- és közép-európai szolgáltatók. Ennek kapcsán történt meg, hogy a Franciaországból származó liberális beállítottságú EP-képviselők, akiknek tankönyv szerint támogatniuk kellett volna ezt az irányelvet,inkább abba az irányba mozogtak el, hogy a francia állam kicsit protekcionalista jellegű hozzáállását vitték, és nem tudták lelkesen támogatni az ötletet.

Az Európai Unióban nagyon sok politikai érdek működik egyszerre, amiknek nem is lehet egyszerre megfelelni.

– Egyáltalán milyen hatással van az életünkre az Európai Parlamentnek?

– Az intézménnyel kapcsolatban él egy kép a köztudatban, ami bizonyos mértékig téves. Az EP-nek bár kiemelten komoly politikai jelentősége van, de például az uniós jogalkotásban nem egyedüli szereplő. Az Európai Unió legfontosabb tevékenysége a jogalkotás, ebben pedig az EP-nek együtt kell működnie az Európai Unió Tanácsával, ami a tagállamok kormányzatainak a képviseletét jelenti. Ennek megfelelően a jogalkotásban a fontossága nem is abszolút jellegű, ugyanakkor természetesen az európai politikai színpad felrajzolásához nélkülözhetetlen az Európai Parlament. A tankönyvek szerint a parlamenteknek mindig van egyfajta szórakoztató funkciója, ami az Európai Parlamentre is igaz, jelesül az, hogy

tehát a választópolgárok erre jobban odafigyelnek, és a közvetlen választás miatt maguk az EP-képviselők is érdekeltek abban, hogy elmagyarázzák a választóknak, hogy mi történik, hogy bemutassák az európai uniós politikát. Tehát ebből a szempontból politikai értelemben talán az egyik legfontosabb európai uniós intézményről beszélünk. Ami a tényleges munkát, jogalkotást, egyebet illeti, ott azért nem ez a legfontosabb intézmény, akárhonnan is nézzük.

– Miben különbözik az Európai Parlament és az Európai Tanács munkája, és mi az, amit az Európai Parlament tulajdonképpen csinál?

– A legnagyobb különbség a közvetlen választottság tényében van. Az EP-képviselőket ötévente egy olyan nagy európai választáson választjuk meg, ami most vasárnap is következik. Ehhez képest a Tanács és annak mindkét szintje, vagyis az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa is, a tagállami kormányzatok képviseletét jelenti.

A minisztereket és a miniszterelnököt minden államban a saját választási szabályaik alapján választják meg a helyi választópolgárok, ami Magyarország esetében a parlamentáris modellnek köszönhetően egy közvetett választást jelent. Hiszen nálunk a miniszterelnököt nem közvetlenül választjuk, hanem előbb megválasztjuk az országgyűlési választásokon magát az új országgyűlést, majd ez az országgyűlés dönt a miniszterelnök személyéről. Ez a fajta közvetett legitimáció az, ami megjelenik a Tanács különböző szintjein. Ami pedig az európai politizálást illeti, ez a különbség még látványosabbá válik, hiszen a Tanácsra jellemzően nem nagyon szokott odafigyelni a közvélemény. Ha igen, akkor is jellemzően rosszul, és akkor is általában mindig összekeverik az Európai Tanácsot és az Európai Unió Tanácsát. Nem mindig egyértelmű a választók számára, hogy mikor milyen döntés melyik szinten kell, hogy megszülessen. Ezért aztán alapvetően az Európai Parlamentre figyelnek oda a választók.

1979 óta az alapító szerződések folyamatos módosítgatásaival a tagállamok ezt a fajta növekvő befolyást biztosították az Európai Parlamentnek, hiszen akkoriban még a jogalkotásban sem volt olyan jelentős szerepe a parlamentnek, mint napjainkban. Ma már azonban a jogalkotásban megkerülhetetlen, bár még mindig ott van mellette a Tanács. Most még nem látjuk, hogy ez a folyamat hova fog kifutni a jövőben, ami nagyrészt attól függ, hogy az Európai Unió tagállamai hajlandóak-e az alapító szerződések további módosítására. Vagyis elmondható az EP-ről, hogy van egyfajta politikai befolyásnövekedés, de hogy ez mennyiben lényegülhet át ténylegesen jogalkotói hatalommá a későbbiekben, az a tagállamok döntésén múlik.

– Vasárnap nemcsak az európai parlamenti képviselőkről szavazunk Magyarországon, hanem önkormányzati választás is lesz. Véleménye szerint az átlagszavazó szempontjából az önkormányzati vagy az európai parlamenti választás a fontosabb?

– Azt gondolom, hogy az átlagpolgár mindennapi életét jobban befolyásolja a helyi önkormányzat, és az, hogy ott milyen döntések születnek. Mondom ezt annak ellenére, hogy nekem mind a személyes, mind a szakmai érdeklődésem nyilván sokkal hangsúlyosabb az európai parlamenti választások eredménye miatt. Ugyanakkor azt világosan hozzá kell tenni, hogy a helyi önkormányzatoknak abban a jogszabályi környezetben kell dolgozniuk világszerte, amit az adott állam jogalkotása hoz létre, aminek esetünkben ma már elválaszthatatlan részét képezi az európai uniós intézményrendszer. Szerintem ezeket a rendszereket érdemes egyben látni, azaz itt valójában egy egymásra épülő, hierarchikus, strukturális rendszer van.

Ennek a hatásait még nem is látjuk, fogalmunk nincs arról például ma, hogy mi történik akkor, ha mondjuk egy június 9-én még hivatalban lévő polgármester elveszíti a választást, és úgy kell még hónapokig dolgoznia, hogy tudja: októberben jön majd az utódja. Egyelőre elképzelni sem tudjuk, hogy az ilyen helyzeteknek milyen hatásai lesznek az önkormányzatok belső működésére. Visszatérve a kérdésre: összességében azt gondolom, hogy mindkét választás fontos, ám a mindennapi élet szempontjából az önkormányzati annyiban lehet fontosabb, hogy az általuk hozott döntések közvetlenebb hatást tudnak gyakorolni a polgárok életére.