Ünnepélyes keretek között átadták a Mol-csoport eddigi legnagyobb organikus beruházását, a tiszaújvárosi poliol komplexumot, az 1,3 milliárd eurós beruházás forintra átszámítva 500 milliárd feletti összeget jelent. A Mol, a ThyssenKrupp és az Evonik IP még 2017 nyarán írta alá a licencszerződést, a komplexum alapkövét pedig 2019 szeptemberében tették le. A legfontosabb egységek 2019 és 2020 között főként vízi úton érkeztek meg, utána készültek el a komplexum üzemei: a hidrogén-peroxid, a propilén-oxid, a poliol és a propién-glikol gyár. A négy fő üzemegység mellett kísérleti poliolgyár, minőségbiztosítási labor és egy százhalombattai Kutatás-Fejlesztési Központ is épült. 

„Büszkeséggel tölt el, hogy befejeztük a poliol komplexum beruházását. Igazi nemzetközi csapatmunkával, több ezer ember hat éven át tartó kollaborációjával értük el, hogy felépült a Mol-csoport eddigi legnagyobb beruházása, ami az ország jelenkori történetének talán legnagyobb vegyipari fejlesztése. Nagy utat tettünk meg, de még hosszabb az út, ami előttünk van. Ezzel a beruházással jelentősen erősödik a Mol-csoport versenyképessége, hiszen a kőolaj-feldolgozástól kezdve a poliolok előállításáig kézben tartjuk a gyártás teljes értékláncát. Visszatettük Tiszaújvárost az európai vegyipar térképére, itt épül a régió egyik legjelentősebb ipari központja. A beruházás a gazdaság katalizátora lehet, és hazánk ipari versenyképessége is erősödik. Az egész ország erősödik, mert a Mol sikere az ország sikere” – mondta Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója.  

„A Mol most átadott poliol komplexuma új mércét állít fel a hatékonyság, a környezetbarátság és az automatizálás területén, amelyben bevált technológiákat és innovatív megoldásokat ötvöztünk – mondta Nadja Håkansson, a ThyssenKrupp Uhde vezérigazgatója. – Hálásak vagyunk a Molnak a jó és megbízható partneri együttműködésért. A poliolüzem egy igazi mérföldkő, amely nagyszerűen megmutatja azt is, hogy mi, a ThyssenKrupp Uhdénál hogyan tesszük lehetővé az ipar zöldtranszformációját. A teljesen integrált és nagymértékben automatizált üzemegységekkel rendkívül hatékonyan és fenntarthatóan lehet előállítani értékes poliol vegyi anyagokat.” 

A beruházáson több ezer fős nemzetközi szakembergárda dolgozott, a mérnöki tervezés Németországban, Thaiföldön, Indiában és Magyarországon zajlott. Az üzemek berendezései 24 országból érkeztek. A komplexum építéséhez 75 ezer köbméter betont, 13 ezer tonna acélt használtak fel, 2500 kilométer kábelt és 700 km csővezetéket fektettek le több mint 18 millió munkaóra alatt. A magyar kormány 131,5 millió euróval segítette a projektet: egy 93,6 millió eurós, a beruházás üzembe helyezését követően igénybe vehető társaságiadó-kedvezménnyel és egy 37,9 millió eurós, egyedi kormánydöntésen alapuló beruházási támogatással. 

A poliol az egyik legkeresettebb műanyag-alapanyagok közé tartozik, az autógyártástól kezdve a ruhaiparon át a hőszigetelésig számos iparágban használják. Ebből az anyagból készül a poliuretán, amely számos olyan tartós használati tárgy alapanyaga, amellyel bárki találkozhat a mindennapok során.  

Poliolból gyártott poliuretánra van szükség  

• az ágybetétek, a matracok, a kanapék és a fotelek kényelmes ülőfelületét biztosító habszivacsok, valamint a hűtők szigeteléséhez szükséges kemény habok gyártásához, 
• az építőiparban használatos szigetelőanyagok készítéséhez, legyen szó egy épület homlokzati vagy egy csővezeték szigeteléséről, 
• a barkácsboltokból ismerős tömítők és ragasztók, valamint a futócipők rugalmas gumitalpának előállításához is. 

A tiszaújvárosi üzemben a ma elérhető egyik leghatékonyabb és környezetkímélő módszerrel állítanak elő poliolt. A Mol számításai szerint az üzem évente közel 150 millió euróval járul majd hozzá a Mol-csoport pénzügyi eredményéhez, és közel 300 embernek kínál hosszú távú munkalehetőséget. 

A cég mintegy tíz éve erősíti a vegyipari üzletágát: 2015-ben készült el 35 milliárd forintból a butadiénkinyerő, majd 2018-ban mintegy 100 milliárd forintból a szintetikus gumit (S-SBR) gyártó üzem. A vállalat 2016-ban nagyszabású stratégiai irányváltást hirdetett, hogy a portfóliója bővítésével felkészüljön az energiaátmenetre és a fosszilis üzemanyagok utáni világra. A petrolkémiai üzletág immár harmadik, és egyben legnagyobb beruházási hullámának legfontosabb eleme, a poliolüzem mellett 65 milliárd forintból épül a polipropiléngyár, illetve közel 2 milliárd euróból valósulnak meg azok az élettartam-növelő beruházások, amelyek hosszú távon is biztosítják a vegyipari tevékenységek jövőjét. 

Kapcsolódó:

Borítókép: MTI/Koszticsák Szilárd