Ez lesz a következő ország, ami Ukrajna sorsára jut? – Itt csaphat le legközelebb Putyin

Grúziát a kedden elfogadott ügynöktörvény miatti tömeges tüntetések tartják lázban, melyet a 2012-es orosz törvény ihletett meg.

Illusztráció: freepik.com

A Grúziát a napokban megmozgató politikai tiltakozások közvetlen kiváltó oka az az ügynöktörvény volt, amelyet a kormányzó Grúz Álom párt terjesztett a parlament elé, és amelyet a pártvezető multimilliárdos Bidzina Ivanisvili is támogat. A parlament ma megszavazta a törvényt, amely az ellenzői szerint hátráltatja a kaukázusi ország uniós integrációját, továbbá eszközt ad a hatalom kezébe, hogy vegzálja a civil aktivistákat, az újságírókat és mindenkit, aki nem kedves a hatalomnak – közölte a vg.hu.

A friss törvény értelmében, ha költségvetésüknek legalább 20 százalékát külföldről kapják, regisztrálni kell magukat egy szégyenlistán. Ilyen kirekesztő törvényt hozott 2012-ben Oroszország, az szolgálhatott például a grúz törvényhozóknak.

Az orosz törvény megihlette a grúz politika fenegyerekének számító Bidzina Ivanisvilit, aki ugyan hivatalosan lemondott politikai posztjairól, de a háttérből valójában ő irányítja az országot, ugyanis a politikai vezetők többsége korábban valamelyik cégének alkalmazottja volt.

Fő politikai céljai között van a mezőgazdaság fellendítése, a NATO-tagság és az európai uniós integráció. Ezt a Moszkvával való jó kapcsolat közepette képzeli el, ugyanis a stabilitás látszatát kívánja fenntartani a „hintapolitikával”.

A mostani tüntetések üzenete tehát nem más, mint hogy Grúzia oroszpárti legyen, vagy elinduljon Európa felé.

Grúziában a múlt héten gengszterekkel verették véresre a tüntetőket, ugyanakkor a hét végén újabb demonstrációkat tartottak. Közben a kormány sem volt rest: adatbázist állít össze a tüntetőkről és más nemkívánatos személyekről, akiknek az arcát-nevét kiplakátolták a lakóhelyükön, és a nép ellenségeinek nevezték őket.

Az Ukrajnával való hasonlóság tehát aggasztó, a közvélemény-kutatások szerint a grúzok 80 százaléka csatlakozna az EU-hoz, amely hónapokkal ezelőtt tagjelölti státuszt ajánlott fel az országnak. Az ügynöktörvény elfogadásával azonban meg is szakadhat az óvatosan elkezdett csatlakozási folyamat.

Az sem elhanyagolható körülmény, hogy míg Irakli Kobakidze miniszterelnök vasárnap a vitatott jogszabály napokon belüli elfogadását jelentette be, az ország elnöke, Salome Zurabisvili a jogszabály megvétózásával fenyegetett, emellett a biztonsági erőket is felszólította, hogy ne verjék le a tiltakozásokat.

De okot ad az aggodalomra, hogy a grúz parlamenttől mindössze 56 kilométerre állomásoznak az orosz erők.

Ugyan Oroszország erejét leköti az ukrajnai előrenyomulás, azt mégis nehéz elképzelni, hogy Moszkva szó nélkül eltűrje ugyanazt Grúziában, amiért Ukrajnát megtámadta.