Egyszer talán eltörlik, de addig még nagy károkat okoz a szuverenitásvédelmi törvény

„Ennek a törvénynek bárki és bármi tárgya lehet, ebben az értelemben szintlépés. Az elmúlt évtizedben voltak már civil-ellenes jogszabályok – például a 2017-es, amelyet az Európai Bíróság ítélete nyomán azóta hatályon kívül helyeztek –, de azok még konkrétabban fogalmazták meg, hogy kire és milyen esetekre vonatkoznak. A mostani egy homályos, nehezen értelmezhető szöveg, ami lehetővé teszi, hogy bárki fenyegetve érezze magát, aki külföldi támogatást fogad el, vagy a gyanú szerint külföldi érdekből próbálja a közéletet befolyásolni” – fogalmazott az úgynevezett szuverenitási törvényről Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány vezetője egy keddi beszélgetésen.

A CEU Bibó István Szabadegyetem vitaestjén a szakértők egyetértettek abban, hogy a február 1-jén megalakult Szuverenitásvédelmi Hivatal leginkább kampánycélokat szolgál ki, valós tevékenységéről pedig szinte semmit nem tudni, hiszen még honlapja sincsen. Leginkább a vezető, Lánczi Tamás nyilatkozatai jelentenek ilyen szempontból támpontot, aki legutóbb például Facebook-posztban fenyegette börtönnel Magyar Pétert, akinek a pártja ellen vizsgálatot indítottak egy Magyar Nemzetben megjelent cikk alapján. Bár a hivatalnak egyelőre szankcionálási lehetősége sincs, a szakértők szerint arra alkalmas, hogy fenntartsa a fenyegetettség érzését, és elrettentsen bizonyos szervezeteket az EU-s támogatásokra való pályázástól.

Mint arra Lázár Domokos jogász, szociológus felhívta a figyelmet, a törvényszöveg pontatlansága sérti a normavilágosság elvét, éppen ezért véleménye szerint alkotmányellenes. „A törvény nem tekinthető újdonságnak, hiszen amióta 2014-ben meghirdette a miniszterelnök az illiberális állam felépítésének célját gyakorlatilag permanens háborúban áll a civil szervezetekkel és az EU-val. Fantomellenségekkel küzd, akik valójában a magyar demokráciáért, a jogállamiság helyreállításáért vagy kisebbségek jogaiért küzdenek” – mondta Lázár Domokos, aki szerint ez a törvény és a hivatal felállítása ebbe a mintába illeszkedik, célja a politikai ellenségek kijelölése, és hogy harci lázban tartsa az erre fogékony szavazókat. Hasonlóan gondolkodott Hunyadi Bulcsú, a Political Capital programvezetője is. „Semmi más célja nincs ennek a törvénynek, mint hogy fenntartsa az önkényt, és a végrehajtása is önkényes” – mondta a szakértő. A Fidesz működésére jellemző – folytatta Hunyadi –, hogy felállítanak ilyen látszattevékenységeket folytató árnyékintézményeket, amelyek „hivatalos csomagolása” elfedi, valójában nem függetlenek, hanem a párt kommunikációját, kampányérdekeit szolgálják.

Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint a civil szervezeteknek már ma is törekedniük kell az átláthatóságra, nagyon részletes beszámolókat kell készíteniük, amelyekben minden, a támogatásukra vonatkozó információ benne van. Ugyanakkor nem szabad lebecsülni a hivatal szerepét, hiszen titkosszolgálati eszközökkel, a nemzetbiztonsági szolgálatok segítségével vizsgálódhatnak a civilek után. Abban a megszólalók szinte biztosak voltak, hogy a korábbi civil-ellenes törvényhez hasonlóan az Európai Bíróság ezt is „elkaszálja” majd, de ez legkorábban 2-3 év múlva várható, addig pedig nagyon sok szervezetet elrettenthet a közéleti szerepvállalástól.