Az államtitkár kiemelte, hogy az állami beruházási kerettörvény, az építésgazdaság egészét formáló építészeti törvény és a közlekedés területén készülő új jogszabály is protekcionista, de a feltételrendszert úgy alakítják ki, hogy Magyarország ne menjen szembe az Európai Unió közös szabályaival. Úgy látja, hogy más országok is használnak ilyen intézkedéseket, szerinte protekcionizmus érvényesül a francia mezőgazdaság és agráripar, a német nehézipar, valamint az osztrák építőipar területén is – derül ki az MTI összefoglalójából.
Mint arról korábban beszámoltunk, az Európai Bizottság március végén súlyos aggályokat fogalmazott meg az állami építési beruházási törvénnyel kapcsolatban, amelynél
az uniós források kifizetésének egy részének vagy egészének felfüggesztését is kilátásba helyezték.
Csepreghy Nándor felhívta a figyelmet arra, hogy az állami építési és beruházási terület teszi ki a közbeszerzéseken keresztül elköltött közforrások meghatározó hányadát, és ennek hazai szabályrendszere jelentősen megváltozott az elmúlt időszakban. A kormányzat 29 ezer milliárd forintot költött az ország infrastruktúrájának fejlesztésére 2010 és 2022 között, aminek eredményeképpen az állami vagyon értéke 11 650 milliárd forintról 2010-ben 18 ezer milliárd forintra emelkedett 2020-ra.
A építészeti törvényről elmondta, hogy az építési ágazat egészét befolyásolja, az alapanyag-ellátástól a kivitelezésén át a köz- és magánberuházásokig. Kiemelte, hogy szeretnék jelentősen emelni a magyar építőanyag-ipari ellátást, mert jelenleg 50 százalék alatt van a magyar alapanyagok aránya.
Címlapkép forrása: Shutterstock
