A tavalyi inflációs sokk után idén és jövőre mérsékeltebb, 4-5%-os áremelkedés várható Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza szerint. Ez azonban nem az az inflációs ráta, amit a közgazdászok látni szeretnének.
Magyarország nagyon energiaintenzív gazdaság, és amíg ez nem csökken, addig kiszolgáltatottak maradunk – hangsúlyozta a közgazdász. Az is egy fontos tanulság, hogy minél alacsonyabb a szolgálatószektor hozzáadott értéke egy országban, annál nagyobb mértékben emelkednek a szolgáltatások árai. Magyarországon most ez a helyzet, a szolgáltatások árainak gyors emelkedése miatt magasabb az infláció.
Németh Dávid úgy látja, hogy idén 5% felett alakulhat a költségvetési hiány, ha a kormány nem tesz lépéseket. Miután a tavalyi költségvetési hiány jóval meghaladta a várakozásokat, így a hitelminősítők felfigyeltek Magyarországra. Mostanra pedig már elvárják, hogy a kormány kiigazításokat jelentsen be. Ha ez nem következik be, akkor könnyen leminősíthetnek minket.
Németh Dávid szerint egyáltalán nincs meg az alapja annak, hogy Magyarország egy főre jutó GDP-je elérje az EU-átlag 90%-át 2030-ra. Prognózisa szerint 2033-ban leszünk nagyjából 85%-on. Lengyelországnak, Csehországnak és Romániának viszont jó esélye van arra, hogy közel tudjon kerülni az EU-átlaghoz. „A leértékelődő forintárfolyam nem hozott gazdasági felzárkózást” – fogalmazott, és úgy véli, hogy a forint gyengülő trendje visszatérhet.
A világgazdaság kényes egyensúlyban van, de ez könnyen felborulhat. Ha nem állítjuk helyre az államháztartás helyzetét és csökkentjük az inflációt a jegybanki célszintre, miközben felborul a világgazdaság egyensúlya, akkor jövőre arról fogunk beszélni, hogy miért 420-430 már megint az euró – zárta szavait.
Címlapkép forrása: Getty Images
