Hernádi Zsolt a magyar Jockey Ewing – mondta Orbán, és hatalmas petrolkémiai gyárat avatott Tiszaújvárosban

2024. május 14. – 11:41

Hernádi Zsolt a magyar Jockey Ewing – mondta Orbán, és hatalmas petrolkémiai gyárat avatott Tiszaújvárosban
Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója, Orbán Viktor miniszterelnök, Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára és Ilse Henne, a thyssenkrupp igazgatótanácsának tagja (b-j) a Mol Poliol Komplexum átadásán Tiszaújvárosban 2024. május 14-én – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

„Ha a Mol megépít valamit, akkor az meg van építve. Az egész magyar nemzet sokat köszönhet a Molnak” – mondta Orbán Viktor kedden Tiszaújvárosban, amikor átadta a Mol legújabb petrolkémiai gyárát. A miniszterelnök beszédében a rendszerváltás idejére utalt, és kifejtette, hogy szerinte a Mol nélkül akkor Magyarország sokkal nagyobb sebeket kapott volna. Beszélt arról is, hogy szerinte Hernádi Zsolt „elévülhetetlen” érdemeket szerzett a Mol élén, majd egy ponton azt mondta:

Hernádi Zsolt elnök úr a magyar Jockey Ewing.

„A legértékesebb célpontot a legnehezebb kilőni, ilyen a Mol is, ami úgy áll a lábán, mint a több hurkapálcán álló célpont a céllövöldében” – mondta Orbán, aki szerint jó, hogy a Mol több lábon áll. Az új gyárról azt mondta, hogy 300 ember számára biztosít majd kiszámítható munkahelyet, a poliolról pedig azt, hogy az a műanyaggyártás svájci bicskája, mindenhez jó.

Poliol. Nem egy túl ismert anyag, de valójában minden, ami habos műanyagnak (legyen az kemény vagy puha hab) végső soron ez az alapja. A matrac, a mosogatószivacs, az autókban az ülés és a fejtámla, a sportpályán az edzőcipő, de az atlétikai pálya burkolata is, az építőiparban is nagyon sok anyag.

Május 14-én Orbán Viktor miniszterelnök és Hernádi Zsolt Mol-vezér jelenlétében Tiszaújvárosban avatta fel a Mol a modern poliol-üzemét. A 200 ezer tonna poliolt és 70 ezer tonna propilén-glikolt előállító gyár ugyan az eredeti tervek szerint 2022-re készült volna el, de a viharos idők (Covid, energiaár-robbanás) miatt bekövetkező csúszás ellenére a cég vezetői örömmel nyugtázták, hogy az 1,3 milliárd eurós beruházással elkészült gyár, amelyet az állam 131,5 millió euróval támogatott, a felfuttatás után évi akár 150 millió euróval is növelheti a cégcsoport éves eredményét.

Császár Péter, a Mol Petrolkémia Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a különböző poliolok és az izocianát kombinációja a poliuretán, ez az az anyag, ami minden habjellegű műanyagban felbukkan. Ez nem egy egységes, commodity jellegű termék, hanem a vevőkkel közösen kialakítandó, egyedi anyagok sorozata.

A fejlesztések a Mosonyi György Centerben folynak, vagyis a Mol korábbi vezetőjének emléket állító százhalombattai kutatóközpontban.

A tiszaújvárosi gyár emellett 70 ezer tonna propilén-glikolt is gyárt, ez a termék segít majd felfuttatni a termelést, utóbbi anyaggal utazásainkban találkozunk sokat, mert a repülőknek és a hajóknak, autóknak, de akár a gyógyszereknek is fontos anyaga.

Ha egy olyan anyagot kezd el gyártani valaki Magyarországon, amelyet a világ legnagyobb, amerikai, német, kínai cégei is gyártanak, vagyis a Dow Chemicals, a BASF, a Huada Chemical Group, illetve a Hyafeng Group Co, akkor felmerül a kérdés, hogy mivel lehet sikeres a Mol-csoport. Erről Pulay Krisztiántól, a Mol-csoport downstream fejlesztésekért felelős szenior alelnökétől négy szempontot hallottunk:

  • A Mol a poliolgyártás teljes értékláncát, a kőolajtól a poliolig házon belül meg tudja valósítani, ez ad egyfajta rugalmasságot és versenyelőnyt.
  • A kelet-közép-európai piac habhiányos, vagyis a lokáció is segíthet.
  • De a mai technológiai szinten ez az egyik legmagasabb technológiai szintű és a legtisztább poliol lesz a világon (a leget azért nehéz kimondani, mert jelenleg is lépnek be kínai kapacitások), ez is versenyelőny lehet.

A gyár a Thyssengroup és az Evonik licencével készült, és a cégvezetők sok színes történetet mesélnek. Nagy küzdelem volt bizonyos elemek vízi szállítása. A Tiszán csak egy szűk időablakban lehetett szállítani, hiszen amikor túl alacsony a vízállás, megfeneklenek a hajók, amikor pedig túl magas, akkor útban vannak a hidak. Voltak olyan szállítások, amelyek ha nem sikerültek volna, akkor egy egész évet kellett volna várni az újabb sanszra. A „gyár” kifejezés amúgy egy épületre utal, de valójában ez egy 50 futballpályányi gyárkomplexum, ahol döbbenetes anyagszámokat hallottunk. A felhasznált acélból két Eiffel-torony kitelt volna, de a területen 700 kilométer cső szalad ide-oda, ami oda-vissza Zágrábig is elég lenne.

A cél most a kapacitások felskálázása, minél jobb feltöltése lesz, ennek az iparnak az a sajátossága, hogy az itt készülő termékeknek mindössze pár száz potenciális vevője van, azok között kell megtalálni a stratégiai partnereket, a kiemelt vevőket és a többieket.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!