Célkeresztben az orosz energia 

Meglepő módon a lépések az orosz energiát is érintik, ami 2022 óta tabu, miután több hónapos diplomáciai civakodást szült, hogy az Európai Unió megpróbálta az orosz kőolaj teljes kitiltását keresztülverni a tagállamokon.  

Most a Bizottság az orosz cseppfolyósított földgázt (LNG) pécézte ki magának, amely a blokk energiafogyasztásának körülbelül 5 százalékát teszi ki,  

így a számításaik szerint könnyen helyettesíthető. Igaz, a szankciós javaslat nem tartalmazza az Európába tartó közvetlen import felfüggesztését, de az átrakodás megtiltása szerepel benne. Ez azt jelentené, hogy az uniós országok nem exportálhatnák az orosz cseppfolyósított földgázt, így az orosz hajóknak hosszabb utat kellene megtenniük, hogy elérjék a célállomásukat. 

Mindezek mellett befektetési és szolgáltatási tilalmat vezetnének be a kivitelezés alatt álló nagy orosz infrastrukturális LNG-projektekre  

– például az Arctic LNG és a Murmansk LNG tevékenységére. Németország, Franciaország és Olaszország már kért is hatásvizsgálatot arról, hogy miként működnek majd ezek az LNG-intézkedések, ami arra utal, hogy bizonytalanok ezen lépést illetően. 

Egy másik javaslat, amely valószínűleg nehezen megy át a tagállamokon,  

a hélium behozatalának tilalma.  

Az EU Oroszországból származó héliumimportja évente mindössze körülbelül 1 milliárd dollárt tesz ki, Oroszországnak viszont az a célja, hogy a jövőben a világ egyik legnagyobb szállítójává váljon. 

A javaslatban szerepel még, hogy a szankciók megsértéséért való felelősséget a külföldön működő uniós leányvállalatokra is kiterjesszék. A tagállamok szerint viszont ez túl nagy terhet jelentene ezen cégek számára, így nem feltétlenül fogják díjazni az ötletet. 

Továbbá van egy javaslat a System for Transfer of Financial Messages (SPFS) – ami egyfajta orosz SWIFT-rendszer – használatának a tilalmára, ám erről hazánkat is meg kellene győzni. 

Kérdéses az egyetértés 

Vannak egyszerűnek tűnő intézkedések, amelyeknél szintén nem biztos a tagállami egyetértés. Az egyik ilyen bizonyos növényfajták oroszországi használati jogának és átruházásának korlátozása, amelyek esetében a gazdáknak kizárólagos ellenőrzést biztosítanak az ültetésük, a betakarításuk, az értékesítésük, az exportjuk és az importjuk felett. Franciaország és Portugália aggodalmának adott hangot, azzal érvelve, hogy egy ilyen lépés globális élelmiszerhiányhoz vezethet. 

Kérdés még, hogy az uniós székhelyű politikai pártok, alapítványok, agytrösztök, nem kormányzati szervezetek és médiaszolgáltatók orosz állami finanszírozásának tilalmi javaslata vajon enyhülni fog-e.  

Néhány állam, például – az Oilprice szerint – Magyarország és Szlovákia esetében hiányzik a politikai akarat. Más országok, például Hollandia és Svédország pedig alkotmányos korlátozásokkal tiltják, hogy az állam beavatkozzon a média és a civil társadalom finanszírozásába. 

Az Ukrajnából vélhetően illegálisan kihozott ukrán kulturális javak beszerzésére vonatkozó tilalmi javaslat azonban valószínűleg népszerű lesz. Ahogyan az is, amely a legalább 25 százalékban orosz tulajdonú közlekedési vállalatok uniós működésének felfüggesztésére irányul – ez szigorúbb intézkedés, mint a jelenlegi, amely szerint az ilyen cégek működését csak akkor lehet megszakítani, ha az oroszoknak többségi részesedésük van bennük.  

Elfogadhatják továbbá az Oroszország úgynevezett árnyékflottáját, azaz a tisztázatlan tulajdonosi hátterű hajókat sújtó intézkedéseket is, amelyeket Moszkva a blokk olajszállítási tilalmának kijátszására használ. 

Az oroszbarát propagandahálózat, a Voice of Europe, az állami tulajdonú RIA Novosztyi hírügynökség, valamint az Izvesztyija és a Rosszijszkaja Gazeta című orosz lap betiltását is tervezik. Így e négy vállalat az állami tulajdonú RT és a Szputnyik mellé kerülne az uniós feketelistán. Mindez azt jelentené, hogy uniós polgárok nem férnének hozzájuk az EU-ban, de a munkatársaiknak továbbra is joguk lenne a tagállamokból tudósítani. Az Oilprice szerint az erről szóló döntést az uniós nagykövetek rögtön elfogadhatják, amikor május 15-én ismét összegyűlnek Brüsszelben. Két, a Voice of Europe-pal kapcsolatban álló ember vagyonának a befagyasztását és vízumtilalmát is javasolták.  

Maradhat pár kiskapu 

Mint mindig, a Bizottság most is javasolna pár derogációt, azaz eltérési, mentességi lehetőségeket. Az orosz repülőgépekre vonatkozó repülési tilalmat az EU területe felett 2022 februárjában, az ukrajnai inváziót követően vezették be. Azóta az oroszok kreatív módszereket alkalmaznak ennek megkerülésére, például Örményországban, Georgiában vagy Törökországban történő gyors megállásokat, vagy elrejtik a járatokat üzemeltető társaságok kilétét. Az Európai Bizottság ennek szigorítására tesz javaslatot azzal, hogy az üzemeltetők számára kötelezővé teszi a gép tényleges tulajdonosának és az utasok állampolgárságának feltüntetését. Ez alól azonban mentességet élveznek a legfeljebb négyüléses és maximum 2000 kilogramm felszállótömegű repülők. Ez a „kiskapu” ideálisnak hangzik a magángépeket használó gazdag oroszok számára. 

Belarusz sem maradna ki a „jóból” 

Fehéroroszország esetében az Európai Bizottság olyan intézkedéseket javasol, amelyeket Oroszországgal szemben korábban már elfogadtak. Ezek közé tartozik többek között a tengeri hajózási alkatrészek, a gyémánt, az arany és a szén importtilalma, valamint az országnak nyújtott különböző IT-szolgáltatások korlátozása. 

Egy esetben kaphatnának mentességet: ha az orosz bábállamból származó mezőgazdasági műtrágyákban használt káliumot az EU-n keresztül olyan harmadik országokba szállítják, ahol élelmiszerhiány van. A fehérorosz kálium eddig tiltott volt, és ezután is az marad, de most felmerült, hogy a dokumentumhoz egy olyan mellékletet lehetne csatolni, amelybe a jövőben a veszélyeztetett harmadik országok neve is beírható lenne, ha ezekben káliumhiány lépne fel. A balti államok ellenzik ezt a lépést, mivel szerintük ez kedvezne Alekszandr Lukasenko rezsimjének, és arra kényszerülnének, hogy engedélyezzék a fehérorosz kálium tranzitját országukon keresztül. Olaszország, Portugália és Spanyolország pedig azzal érvelt, hogy az EU-nak többet kellene tennie az élelmiszerhiány globális előidézésével kapcsolatos vádak elkerülése érdekében, és hogy a melléklet csak egy végső lehetőség legyen, amelyet valószínűleg sosem töltenek ki. 

Katonai segély Örményországnak és Georgiának 

Az elmúlt évek egyik legsikeresebb, bár talán nem igazán hangoztatott európai uniós kezdeményezése az Európai Békekeret (EPF), amelyet 2021-ben hoztak létre, és a célja többek között a harmadik országokban végzett kiképzési missziók és katonai felszerelések biztosítása. Az eszköz kívül esik a rendes uniós költségvetésen, ami azt jelenti, hogy a blokk 27 tagállama a saját belátása szerint járul hozzá. 

Kezdetben 5,6 milliárdos költségvetési plafonnal elsősorban afrikai projektek és missziók finanszírozására szánták, de az ukrajnai inváziót követően ez 17 milliárd euróra emelkedett. Az EU más keleti szomszédai is részesültek az alapból, így például Moldova és Georgia is. Utóbbi most ismét sorban áll további EPF-pénzekért, akárcsak Örményország. Jereván számára ez lenne az első alkalom, hogy ilyen finanszírozásban részesül, ami egy apró, de szimbolikus lépést jelentene számára az Európai Unióval való kapcsolatában. (Brüsszelben olyan pletykák is keringenek, hogy Örményország hamarosan a blokkhoz való csatlakozásra is pályázhat). 

Az értesülések szerint az EPF-javaslattervezet is utal az örmény–uniós együttműködés szorosabbra fűzésére: „a segítségnyújtási intézkedés célja, hogy a fegyveres erők növeljék a műveleti hatékonyságot,  

felgyorsítsák az uniós szabványoknak való megfelelést és az együttműködést,  

ezáltal hatékonyabban védjék a polgári lakosságot válság- és vészhelyzetekben. Emellett megerősíti Örményország kapacitásait az EU közös biztonság- és védelempolitikai (KBVP) műveleteiben és misszióiban való jövőbeni részvétele tekintetében”. A Georgiára vonatkozó javaslat ugyanígy fogalmaz.  

A két országra vonatkozó katonai javaslatok között lényeges különbségek vannak.  

Örményországé meglehetősen szerény – közel 11 millió dollár értékű az elkövetkező 30 hónapra. A dokumentum világossá teszi, hogy „a nem halálos erő kifejtésére tervezett felszereléstípusokat” fogja finanszírozni,  

és hogy hozzájárul egy zászlóalj mobil táboroztatási kapacitásaihoz és egy egészségügyi létesítményhez.  

Georgia számára a javaslat 40 hónapra több mint 32 millió dollárról szól.  

Örményországhoz hasonlóan logisztikai eszközökre is van támogatás, illetve tüzérségi parancsnoki és irányítási, mérnöki, valamint kibervédelmi felszerelésekre is. 

Mindkét ország esetében felfüggeszthető vagy megszüntethető a finanszírozás, amennyiben nem tartják be a nemzetközi emberi jogi normákat, a pénzt nem kívánt célra használják fel vagy ha bármilyen felszerelést Brüsszel beleegyezése nélkül továbbadnak. Ezeket megelőzendő, az EU ragaszkodik további ellenőrzési, jelentési és a transzparenciát szolgáló intézkedésekhez, mechanizmusokhoz. 

Az ilyen jellegű kikötések gyakoriak Brüsszelben, és nyugtalanságot is tükrözhetnek, mivel ezek a döntések végső soron politikai jellegűek. Vagyis mind a 27 tagállamnak alá kell írnia ezeket. 

Georgia esetében ez már május 8-án megtörtént. Még úgy is, hogy egyre nagyobb aggodalomra ad okot a „külföldi ügynökökről” szóló törvény esetleges elfogadása az országban, amely előírja, hogy a média-, a nem kormányzati és más nonprofit szervezeteket mint „külföldi hatalom érdekeit szolgáló” szervezeteket regisztrálni kell, ha a finanszírozásuk több mint 20 százaléka külföldről származik. Az EU mindezek ellenére úgy döntött, nem vonja vissza a Tbiliszi számára nyújtott EPF-pénzt.  

Erre az egyik érv az volt, hogy a finanszírozás folytatása nagyobb átláthatóságot eredményezne, és az unió némi felügyeletet gyakorolhatna a grúz fegyveres erők felett. 

Brüsszel úgy döntött, hogy inkább egyéb válaszlépéseket is kilátásba helyez arra az esetre, ha a törvényt elfogadják, beleértve az állam uniós csatlakozási folyamatának leállítását, további források befagyasztását vagy akár a vízumliberalizáció felfüggesztését. 

Ehhez képest az örmény EPF-javaslat problémásabb. Ez még nem jutott el az uniós nagykövetekig, mivel alacsonyabb szintű munkacsoportokban rekedt, részben azért, mert hazánk blokkolta azt.  

Mivel Magyarország szoros kapcsolatokat ápol Azerbajdzsánnal, emiatt az örmény támogatás kérdését attól tette függővé, hogy Baku is megkapja-e a saját EPF-programját.  

Bár más uniós tagállamok nyitottak lennének arra, hogy Azerbajdzsán is részesüljön az alapból, a probléma az, hogy ehhez a harmadik országnak is meg kell keresnie az EU-t a program ban való részvétellel kapcsolatban, ez pedig Baku részéről még nem történt meg. 

Európa tanácsi találkozó előtt… 

Most az Európa Tanács (ET) május 16–17-én, Strasbourgban következő éves külügyminiszteri találkozójára kell figyelnünk. Ennek fő témája az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság kontinensen való előmozdítása. Voltak olyan remények, hogy az ülésszak után jóváhagyják Koszovó ET-hoz való csatlakozását. Mivel azonban Pristina nem nyújtotta be a szerb többségű önkormányzatok társulásának létrehozásáról szóló törvénytervezetet – ami kulcsfontosságú vitakérdés Koszovó és Szerbia között –, most úgy tűnik, erre kevés az esély. 

(Forrás: Oilprice) 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: European Commission/X