A megdöbbemtő javaslat szerint főként Lengyelország és Románia területéről lehetne légvédelmi rakétákat kilőni, ha biztosra vehető, hogy a támadó orosz fegyver Ukrajna létfontosságú létesítményeit célozta meg. Kérdés, hogyan reagálna minderre a Kreml.
Ez hasonló helyzet Irán támadásához Izrael ellen, így nem vezetne világháborúhoz – érvelnek a német képviselők az Euronews híradása szerint.
Illusztráció: 123rf.com
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) értesülése szerint az előterjesztés mögött a bajor CSU, valamint a kormányzó Zöldek és szabaddemokraták (FDP) egy alkalmi csoportja áll, de van köztük CDU-párti képviselő is. Az elképzelést támogatja Heinrich Brauss altábornagy, korábbi NATO főtitkár-helyettes is. A javaslat még nem került benyújtásra a szövetségi parlament elé, egyelőre a fogadtatását tesztelik.
Roderich Kiesewetter, a Bundestag külügyi bizottságának orosz tevékenységekre szakosodott tagja (CDU) példaként Izraelt hozta fel, akinek az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és más nyugati országok segítettek visszaverni a nagyszabású iráni légitámadást. Szerinte az izraeli példa azt mutatja, egy ilyen döntés nem tenné a NATO-tagországokat a konfliktus résztvevőjévé.
A Bundestag témacsoportja szerint a NATO-országok megkezdhetik a felkészülést orosz rakéták megsemmisítésére a saját területükről, hogy ily módon tehermentesítsék az ukrán légvédelmi rendszert
A légvédelem segítségével meg lehet semmisíteni orosz rakétákat Lengyelország és Románia területéről – állítja Anton Hofreiter (Zöldek). További légvédelmi rendszereket kell elhelyezni a szomszédos országok határain, hogy „Ukrajna nyugati részeit meg lehessen védeni” – tette hozzá Agnieszka Bruger, egy másik zöldpárti képviselő.
Az elképzelés megvalósításához új légvédelmi rendszerek és rakéták gyártására lesz szükség, vagyis nem támaszkodnának kizárólag az amerikai védelmi fegyverzetekre.
Németország már tavaly nyáron jelezte, hogy kész átadni Lengyelországnak több Patriot üteget, ám ezek felhasználásának későbbi módja nem került szóba.
Az európai NATO tagországokba telepített amerikai védelmi eszközök a nemzeti területen kívüli használatához ugyanakkor az Egyesült Államok engedélyére is szükség van. Washington eddig – legalábbis hivatalosan – nem vetette fel, de nem is utasította el ezt a lehetőséget.
A nyugati világban egyre élesebb vita folyik arról, hogy a NATO, amely alapvetően védelmi szervezet, milyen mélységben keveredhet bele két, a szövetségen kívüli hadviselő fél ellenségeskedésébe.
A nyári washingtoni NATO-csúcsértekezletig nem várható érdemi döntés
A fokozott szerepvállalás híveinek érvei március óta nagyobb hangsúlyt kapnak annak tükrében, hogy az ukrán hadsereg helyzete kezd instabillá válni.
Egyes NATO-tagok már korábban is vizsgálták az orosz rakéták Ukrajna feletti lelövésének lehetőségét, mondta március végén Andrzej Szejna, a lengyel külügyminisztérium helyettes vezetője. Ez illeszkedne abba a koncepcióba, hogy az északatlanti szövetség többféle (komplex) lehetőséget mérlegeljen Ukrajna védelmében, ne elégedjék meg a fegyverszállításokkal.
A lengyel diplomata egyben elismerte azt is, egy ilyen döntést „a nemzetközi következmények figyelembevételével lehet csak meghozni” – utalva arra a nyilvánvaló fenyegetésre, hogy Oroszország a NATO háborúba való belépéseként értékelné az intézkedést, miközben hatalmas erőket összpontosít egy nagy nyári offenzívára.
A jogi háttér
A NATO alapokmánya nem tartalmaz intézkedést arra vonatkozóan, azaz nem tiltja, hogy egyes tagjai saját döntésük szerint közvetett vagy közvetlen konfliktusba kerüljenek harmadik országokkal. Erre volt is már példa a falklandi válság, az Öbölháború, Irak vagy Afganisztán esetében.
Az egyezmény 4. cikkelye értelmében a tagok „tanácskozni fognak egymással, valahányszor bármelyikük véleménye szerint a Felek egyikének területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti”, ami inkább elfogadja, mintsem korlátozza a tagok egyedi katonai döntéseit.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már felkérte a NATO-országokat, hogy használják repülőgépeiket országa energetikai létesítményeit célzó orosz rakéták elfogására. Az ukrán elnök közlése szerint mindezt Lengyelországgal és Romániával már rögzítették is.
Zelenszkij szerint Putyin nagyon tart Ukrajnától
Zelenszkij úgy vélekedett, hogy végső fokon az orosz elnök tart Ukrajnától. „Putyin nagyon fél tőlünk. ebben biztos vagyok. Azért, mert nem bízik magában. Magabiztos emberek nagy hadsereggel, nagy állammal és ennyi atomfegyverrel nem fenyegetik a világot” – mondta az államfő.
A nagy kérdés, mi lenne Moszkva válasza egy ilyen nyíltan ellenséges lépésre a nyugati katonai szövetség részéről.
más farkával verni a csalánt