Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A gyermekjogi szakértő szerint súlyos hibák vezethettek a bőnyi iskolai késeléshez

Április végén jelent meg a sajtóban a hír, miszerint hátulról szívtájékon szúrta egyik osztálytársát egy hatodikos lány a Győrhöz közeli Bőny általános iskolájában. A megszúrt lányhoz mentőhelikopter érkezett, megműtötték, és túl van az életveszélyen. Az esetről azóta több részlet is napvilágot látott. Kiderült, hogy a 12 éves kislány családjában a helyiek elmondása szerint rendszeres a bántalmazás, az édesapja veri az édesanyját.

A Telexnek nyilatkozva a nő arról számolt be, hogy miután megromlott a kapcsolatuk, külön költöztek a kislány apjával, de a férfi a késeléses eset előtt néhány nappal ismét megfenyegette őt, amiért rendőrt is hívott. A kislányról a sajtóban olyan hírek jelentek meg, amik szerint „halállistát vezetett”, furcsa üzeneteket küldött társainak és a viselkedése is különössé vált az elmúlt időszakban.

Az április késelést követően kiderült, hogy a lányt letartóztatták és egy hónapra javítóintézetbe küldték. Az esettel kapcsolatban megkerestük a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány szakértőjét, Dr. Gyurkó Szilviát, aki a Mércének elmondta,  gyermekbántalmazások kapcsán általánosan igaz, hogy az erőszak egyetlen formája sem megengedhető, és minden formája megelőzhető.

A kortárs bántalmazásoknál is mindig van előzmény, csak sok esetben a gyerekek körül lévő felnőttek nincsenek felkészítve arra, hogy a tüneteket észrevegyék, máskor meg bár felismerik a jeleket, de elmarad a hatékony beavatkozás, mert vagy bíznak abban, hogy a helyzet magától is jobbra fordul, vagy eszköztelennek, tehetetlennek érzik magukat a felnőttek, és ez bénítóan hat”

– fogalmazott a gyermekjogi szakértő, aki hozzátette, azzal is gyakran szembesülnek, hogy az oktatási intézmények nincsenek tisztában azzal, hogy milyen helyzetekben és hogyan jelezhetnek egy család vagy gyerek kapcsán a gyermekvédelemnek, és ott mi történik. 

Ez szintén az ellen hat, hogy a segítő, támogató szolgáltatások időben megérkezzenek, és megelőzhető legyen egy komolyabb tragédia.

Gyurkó szerint ha csak a jogszabályokat nézzük, nem lehetne semmi baj, hiszen minden intézményben kell lennie iskolapszichológusnak, szociális segítőnek, minden bántalmazás vagy veszélyeztetés gyanút jelezni kell a gyermekvédelem felé, ami megteszi a szükséges lépéseket. 

„Ha viszont a valóságot nézzük, a 600 ill. 800 gyerekenként működő segítő szolgáltatások nyilvánvalóan túlterheltek, a jelzéssel kapcsolatos tudás gyakran hiányos, és így nem kap segítséget a gyerek, meg az intézmény időben”

– fogalmazott Gyurkó. Azzal kapcsolatban, hogy ha a késelés előtt alig pár nappal a rendőrség értesült a kislány családjában történt bántalmazásról, sőt az apa ellen az édesanya feljelentése nyomán eljárás is folyik, akkor miért nem jelezték azt valamelyik gyermekvédelmi szervnél, a szakértő elmondta, a rendőrségi protokoll elviekben jól szabályozza, hogy minden olyan családon belüli erőszak helyzetben, amikor a háztartásban gyerekek is élnek, kötelező jelzést tenni a gyermekvédelem felé, ahol elindul a veszélyeztetés (esetleg a védelembe vétel) kapcsán minden szükséges folyamat. 

„De itt is érdemes kiemelni, hogy az írott normák gyakorlati érvényesülése sérülhet, ha helyben nincs valódi együttműködés a rendészet és a gyermekvédelem munkatársai között, ha a jelzés nem pontos, nem időben érkezik (például mert összegyűjtenek több jelzést és azt egyszerre küldik), vagy valami miatt elmarad a jelzés. 

Az is fontos, hogy optimális esetben a helyi rendőrség szerepe nem merül ki a jelzés megtételében”

– mondta el a szakértő. Kiemelte, hogy a rendőröknek eljárás során mindvégig tekintettel kellene lenniük arra, hogy kiskorúak is élnek a családban (az eljárás időbenisége, az eljárási cselekmények, a védelmi intézkedés kapcsán ezek mind kellene, hogy számítsanak, plusz ha a gyermekvédelmi szereplők esetmegbeszélést, esetkonferenciát tartanak annak érdekében, hogy a gyerekek helyzete jól rendezhető legyen, abban a rendőrségnek is együtt kellene működnie). 

Arról, hogy milyen sors vár a kislányra a javítóintézetben elmondta, hogy ugyan a Hintalovon Alapítványnak nincs szoros rálátása ezekre, de általánosságban elmondható, hogy nagyon sok múlik a javítóintézet elhelyezés során azokon a felnőtteken, akikkel a gyerek ott találkozik, és azon a rezsimen, amibe becsatlakozik, de ez nem elég:

„Sok olyan eset van, ahol gyönyörű munka folyik egy gyerekkel, nagyon nagy előrelépéseket lehet tenni a tanulmányok, az egyéni életvitel, a magatartás területén, majd miután kijön a gyerek, és visszakerül a családba, és a közösségbe, ahol nem történt semmi előrelépés, és ha ugyanazok a problémák megmaradnak, mint a gyerek bekerülésekor, akkor nyilvánvalóan nagy a kockázata annak, hogy a gyerek helyzetében is lesz egy negatív irányú visszarendeződés. Tehát a javítóintézet, vagy szakellátási elhelyezés mellett a gyermekvédelmi alapellátások aktív munkájára is szükség van ilyenkor, ami a család kapcsán tud változásokat elérni.”

Önmagában a szabadságelvonással vagy szabadságkorlátozással járó intézkedések kapcsán a Gyermekjogi Egyezmény azt rögzíti, hogy ezt csak végső esetben, a szükséges minimális időtartamra lehet elrendelni, és oda kell figyelni arra, hogy a reszocializáció és a reintegráció szempontjai is érvényesüljenek – fogalmazott Gyurkó Szilvia. Hozzátette, hogy egy zárt intézményi elhelyezés mindig stigmatizál (megbélyegzi a gyereket), ezért az alapkérdés az az, hogy mi olyan tud történni vele ezidő alatt, ami segíti abban, hogy a kriminális deviancia ne maradjon az élete része. 

„Sosem szabad elfelejteni, hogy még a legsúlyosabb büntetés esetén is csak egy huszonéves fiatal lesz az, aki kiszabadul majd. Élete legnagyobb része még előtte van, és azt (jó esetben) a társadalomban fogja tölteni. Segítenünk kell őt abban, hogy jól legyen, és megtalálja a helyét – mert mindannyiunk érdeke ez”

Arról, hogy a rendszer a büntetésen túl képes-e segíteni neki hogy feldolgozza a tettét, érezze annak súlyát és ne kövessen el újra erőszakos bűncselekményt, illetve mennyire derítheti ki a viselkedése hátterét, a gyermekjogi szakértő elmondta, a jogszabáyok lehetőséget adnak a feltárásra. Az enyhítő és súlyosbító körülmények között megjelenhetnek a személyes, a családi, a közösségi és az egyéb faktorok is. A környezettanulmányok, a tanúvallomások és más források alkalmasak lehetnek arra, hogy az eljáró hatóság komplex képet kapjon arról, hogy a gyerek milyen körülményeknek volt kitéve. 

„A kérdés itt inkább az, mit kezdünk azzal a ténnyel, hogy a gyerekre ható legtöbb negatív tényezőért ő nem felelős (annak elszenvedője és áldozata), miközben a negatív tényezők miatt kialakult viselkedés, attitűd következményeiért neki egyszemélyben kell felelnie.”

A sajtóban napokon keresztül, a kislány teljes nevével, az esemény fejleményeinek és a kiszabott büntetés részleteinek ismertetésével sorban jelentek meg hírek. A szakértőt ezek kapcsán arról kérdeztük, hogy jól jár-e el a média, amikor ehhez hasonló módon kiskorúakat reflektorfénybe állít és hogyan tudják kezelni az ilyen típusú sajtóvisszhangot az érintettek. 

„Ez egy nagyon fontos kérdés. Mert ez a gyerek is elsősorban gyerek, és csak másodsorban egy súlyos cselekmény elkövetője. 

Megilleti őt is a magánélet védelme, az emberi méltóság tisztelet, és az, hogy minden segítséget és támogatást megkapjon ahhoz, hogy tettéért felelősséget vállaljon, majd pedig azzal együtt tudjon élni. Ez egy elképesztően komoly feladat lesz számára, meg a környezete számára is”

– mondta el a Mércének Gyurkó Szilvia.

Frissítés, május 28.

A Győri Járásbíróság legfeljebb további három hónapra meghosszabbította a gyanúsított lány letartóztatását, vagyis továbbra is javítóintézetben marad. A döntést azzal indokolták, hogy még zajlik a nyomozás, amit a bíróság szerint a gyanúsított tanúk befolyásolásával akadályozhat, illetve fennáll a bűnismétlés veszélye is.

Ha támogatásra van szüksége, mert Önt vagy ismerősét bántalmazás vagy szexuális erőszak érte, itt talál részletes információkat.

A NANE Egyesület segélyvonala bántalmazott és szexuális erőszakot átélt nőknek: 06 80 505 101 (hétfő, kedd, csütörtök, péntek 18-22; szerda 10-12 óráig; ingyenesen hívható mobilról is).

Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) telefonszáma: 06 80 20 55 20 (ingyenesen hívható napi 24 órában, abban az esetben hívja, ha menekülnie kell otthonról vagy krízisszállást keres.)

A PATENT Egyesület jogsegély-szolgálata: 06 80 80 80 81 (szerdánként 16-18 óráig és csütörtökönként 10-12 óráig, e-mailen: [email protected])

A biztonságos internethasználatról itt olvashat bővebben.

Gyermekkori abúzus áldozatai a fenti segélyvonalakon túl a Muszáj Munkacsoport oldalán tájékozódhatnak.

Címlapkép: MTI/Vasvári Tamás